2008. október 31., péntek

Nem kell mindent átvennünk


A New York’s Village Halloween Felvonulás minden év október 31-én megrendezett ünnepi felvonulás New York Greenwich Village városrészében.
A több mint egy mérföld (1,6 km) hosszan haladó, ötvenezer jelmezes résztvevő – táncosok, művészek, cirkuszi előadók, zenekarokat és színészeket szállító kocsik – évről évről kétmillió nézőt vonz a helyszínre, és körülbelül százmillióan követik a tévében.
A felvonulás jellegzetességei közé tartoznak a hatalmas méretű bábok, melyeket bábosok csapatai mozgatnak, valamint hogy bárki beállhat a felvonulók közé, akinek van jelmeze.
Ez az Egyesült Államok legnagyobb nyílt Halloween-ünnepsége, és az ország egyetlen hatalmas éjszakai felvonulása – gyakran nevezik New York karneváljának.

Rég volt...

Wass Albert: Otthon


"Igen, valahogy így van: otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon.
Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak.Ez az otthon.
Minden embernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit.
Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben.
A fontos az, hogy érezd: jobbra és balra Tőled áll a világ, a maga szépségeivel, és a maga csúnyaságaival. Süt a nap, esik az eső, szelek járnak és felhők futnak a széllel. Vannak virágok és fák és patakok és emberek. Valahol mindezek mögött van az Isten és Ő igazítja a virágokat, a fákat, a patakokat és az emberek közül azokat, akik neki engedelmeskednek. És mindezeknek a közepén itt ülsz Te, egy széken, egy asztal előtt. És ez a szék és ez az asztal ma a Tied. Ma. Ez a fontos. És körülötted szép rendben a többi: a virágok, a fák, a felhők, Isten bölcsessége és az emberek kedves balgaságai, ma mind a Tieid. És jól van ez így. Mert hiszen az ember úgyis elég keveset él. És még az is jó, hogy keveset él.
Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon."

Sting

Kávéscsészés - keresztszemes




Áprily Lajos: Fogyó idő


Valamikor így mértem: évek, évek,
egy idő óta így: napok, napok.
S tán nemsokára napokkal se mérek,
azt mondom: percek és pillanatok.

Beethoven: Hegedűverseny

213 éve született John Keats

John Keats (London, 1795. október 31. – Róma, 1821. február 23.), a nagy angol romantikus költők egyike, a "Szépség Költője."

Polgári családból származott, 15 éves korában árva lett. Patikusinasként dolgozott Edmondsban, majd 1815-től felcser volt Londonban.
1817-ben megjelent első verseskötete Versek címen. 1818-ban írta Endymion című szimbolikus elbeszélő költeményét, de értetlen fogadtatásban részesült.
Később megjelent műveit már kedvezőbb fogadtatásban részesítették, de súlyos beteg lett, és Rómába utazott gyógyulni. Rómában hunyt el 26 éves korában.


Keats: Az őszhöz

Halk párák s édes ízek évszaka
Jössz s hű híved, a sárga nap örül
És összefogtok s dús fürtök soka
Csügg a szőlőn a nádtetők körül,
Vén alma-ágat áldott súly töret
S zamat tölt minden őszi magvakat,
Dinnye dagad, feszül édes bele
A mogyoróknak s száz bimbó fakad:
Késő virág, minőt a méh szeret,
S már azt hiszi: örök méz-szüret,
Bár nyári sejtje csordultig tele.

Ki nem látott még téged? Kiszököm
S megleslek gyakran csűrök közelén,
Ülsz gondatlan a téres küszöbön
S hajad lágyan leng a cséplés szelén,
Vagy épp aratsz s halk mákillat hatol
Hozzád s elaltat és nem éri már
Sarlód a szomszéd, reszkető kalászt,
Vagy főd, mint fáradt béresé, hajol
Patak tükrére s friss italra vár,
Vagy bor-prés mellett les lassú, sóvár
Szemed, hogy végső cseppig hullni lásd.

Hol a tavasz nótái? mind halott?
Mi gondod rá! van néked is zenéd:
Míg esti felleg sző be halk napot
S a tarlón rózsák színét szűri szét,
A parti fűzfák közt busongva dong
A szúnyograj, mely száll meg szétomol,
Mert kapja-ejti kényén könnyű lég,
Kövér nyáj béget s visszazeng a lomb,
Tücsök cirpel, veres begy is dalol:
Vékonyka fütty a szérűskert alól
S gyűlő fecskék zajától zúg az ég.

Fordította: Tóth Árpád

Nem véletlenül Tóth Árpád fordítja legtöbbször és legszebben. Ő azt mondja róla: "melankólia és életöröm csodálatosan, egyazon érzésként mélyül el örök szépségnek tükröt tartó tengerszemmé".

Október 31. - a reformáció napja

A reformáció napja több protestáns egyházban október 31-én tartott ünnepnap, annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.

A reformációt eleinte különböző dátumokkal kapcsolatban ünnepelték: Luther születésnapján (november 10.) illetve halála napján (február 18.), az Ágostai hitvallás hivatalos felolvasásának napján (június 25.). 1667-ben, a 95 tétel kiszögezésének 150. évfordulóján a II. János György szász választófejedelem által vezetett szászországi evangélikus egyházi főtanács elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallásjavítás kezdőpontjának lehet tekinteni, megünnepeljék. Ettől az időtől fogva lassanként más evangélikus egyházakban is szokásba jött ennek a napnak, vagy a rá következő vasárnapnak a megünneplése.

Magyarországon is nagy hagyománya van a nap megünneplésének, a legtöbb protestáns gyülekezet ünnepi istentiszteletet tart ezen a napon. 1939 óta pedig október végén rendezik meg az Országos Protestáns Napok ünnepségsorozatát a legnagyobb protestáns egyházak.

Szép napot kívánok!

A nap gondolata:

Figyeld meg a nemkívánatos pillanatokat, és hagyd elmúlni őket.


2008. október 30., csütörtök

Őszi képek - Claydermannal

Segítség ABC-s képhez - keresztszemes



Gárdonyi Géza: Egri csillagok /részlet/

Gárdonyi Géza - Roráte

Még sötét van, mikor már harangoznak a rorátéra.
Hideg decemberi sötétség ez, csak alig áttetsző. Férfiak, asszonyok fekete árnyékokként mozognak benne a templom felé. Az ablakom előtt egy-két kisebb árnyék válik el tőlük.
A kis árnyékok betérnek az iskolába. Kisködmenek, nagycsizmák. Az arcát egyiknek se látom; de már az alakjáról, mozdulatairól megismerem valamennyit.
Mindenik hoz a hóna alatt egy darab fát. Ledobják azt a kályhazugba. A kályha előtt Istenes Imre térdel. Tele képpel fújja a tüzet. A tűz pirosodó fényt áraszt az arcára.
- Ég már -mondja, becsukva a kályhaajtót.
Ég, de még nincs meleg. A kályha úgy mormol, mint a fonómacska.
A kisködmenek, nagycsizmák türelmesen állanak a kályha körül, és hallgatva hallgatják a mormolást.
- Ki hoz gyertyát? -kérdi egy halk és vékonyka hang a sötétben.
- Gál Józsi - felel egy másik.
- De soká jön!
Nem jön soká. A pitvarban mankókoppanások. Ő az.
- Hoztál? - kérdi egyszerre három hang is a sötétben.
- Hoztam, - feleli az érkezett hangja - kinél van masina?
Masina minden gyereknél van télen-nyáron. Az egyujjnyi kis gyertyamaradék meggyújtódik, és a kályha vállára tevődik. Az iskolát gyönge világosság árasztja el. Az előbbi sötétség helyén látszik most a vén zöldmázas kályha, körülötte a piros képű, kisködmenes, nagycsizmás gyerekek, akiknek árnyéka óriásokként mozog a falakon. A sarokban a számolótábla, mintha még aludna. A földgömb, mint valami görögdinnye áll az asztalon.
A gyerekek rá-rátapogatnak a kályhára.
- Már melegszik!
Egy vizes fadarab fölsziszereg a parázson, aztán a kályha buzgó mormolással dolgozik tovább. Futva jön most egy tatársüvegű kisgyerek.
- Új tollam van! - kiáltja még a küszöbön. A Gonczöl gyerek az. Lecsapja a süvegét a padra, és a tarisznya mélyéből egy fényes tollacskát kapar elő. A toll csakugyan új. Valamennyi gyerek mind összedugja fölötte a fejét. A toll úgy csillog a Marci tenyerében, mintha arany volna. Csodás szép. Rézkezet ábrázol. A rézkéz hosszúkás éket tart.
- Nézd meg, jó-e? - mondja Istenesnek.
Istenes Imre műértő komolysággal veszi kezébe a tollat. Hozzáérinti a gyertya mellett a körméhez és kijelenti:
- Jó.
Marcinak már akkor a markában van a tollszár is. Beilleszti a tollat és szétteríti az irkáját. A tollpróba általános érdeklődés mellett történik meg. A cigány Laci tartja hozzá a gyertyát, a szöszke Burucz Bandi meg a madzagra kötött kalamárist. Egy malac - amit a Marci gyorsan felnyal -, aztán az írás egy takaros G betűvel megkezdődik.
De íme beharangoznak. Burucz Bandi egyszerre bedugja a tintásüveget. Rendre sorakoznak s megindulnak a templomba.
A templom tele van már subával meg kacabájjal. A padokon fekete báránybőr süvegek meg testes Rózsás-kertek és Lelkifegyvertárak fekszenek. Az oltáron minden gyertya ég, s a viaszillat belévegyül a be-beáramló téli levegő ködös ízébe. Imitt-amott beleköhög az ájtatos csöndbe egy-egy öregasszony vagy vékonyabb köhögéssel egy-egy iskolás gyerek. Ím azonban ott áll már a nagy miséskönyvvel a piros inges ministráns gyerek a sekrestyeajtóban. Vissza-visszapillant, hogy indul-e már a plébános úr? Egyszer csak megrándítja a csengettyűt, és előrelépdel nagy méltóságosan a könyvvel a pap előtt. Az orgona mély búgással ered szólásnak. Hangjától remeg a fal is. A pap violaszínű miseruhában áll az oltár előtt. Leteszi a kelyhet, aztán lemegy az első lépcsőre, hogy elmondja a gyerekekkel Dávid királynak azt a zsoltárát, amelyben az az oltárhoz visszatér. Akkor meglágyul az orgona hangja.
A sok száz esztendős adventi ének megzendül a templomban:

Oh, fényességes szép hajnal!
Kit így köszöntött az angyal.
Üdvözlégy teljes malaszttal!


Végigreszket idegeimen az a mennyei szent érzés, mely gyermekkoromban áthatott, mikor az első hajnali misén ezt az éneket hallottam. De micsoda erőtlen erő az emlékezet, hogy egy éneket se lehet vele leírni. A hangokra nincs szavunk, mert az ének hangjai egy alaktalan álomvilágból valók. A szöveget, amely egy angyal földi látogatásáról szól, az ének a képzeletünk egy olyan birodalmába emeli, amelybe csak a szívnek szárnyozott sejtelmeivel juthat el az ember. A második ének szintén ősrégi magyar ének. Megvan a Náray-féle énekeskönyvben is, amit még a Rákóczi-kor előtt nyomtattak. De nem tudjuk ezt mink és nem törődnek ezzel a gyerekeink. Éneklik és elringatóznak magasztos szépségű képeiken:

Oh, nemes ékes liliom,
Szép és gyönyörű rózsa, Mária!
Ki szent malaszttal,
Mint gyöngy-harmattal
Neveltettél, óh, Mária!


Ezt az éneket nem csinálhatta latin nyelven beszélő klastromi barát. Egy magyar poéta csinálta, aki a názáreti istenszerette szüzet a maga képzeletében olyanná formálta, mint amilyen leányok a Tisza-Duna partján teremnek: rózsák, liliomok.
Varga Ádám kinyújtott nyakkal fújja mellettem énekét. A gyerekek is odalenn buzgón énekelnek. A szentek a falon komoly figyelemmel hallgatnak. Bibliai áhítat van az egész templomban.
Mert hát szép is volt az, amikor az Úr elküldötte az ő követét a fényes magasságból a názáreti szegény zsidó lányhoz, akinek a neve Mária vala, szép és gyönyörű rózsa, Mária.

145 éve történt - meghalt Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza (született Ziegler Géza)
(Agárd, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő.


Az 1890-es években Göre Gábor-sorozatával vált ismertté, amelyben a paraszti életmódnak mutatott görbe tükröt.
Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvő Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg.
Iskolái elvégzése után segédtanító Karádon (1881–82), itt megkapta az oklevelet, majd Devecserben (1882–83), Sárvárott (1883–84) és Dabronyban (1884–85), ahol választott katolikus kántor és tanító volt.
1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát – házasságuk boldogtalan volt.
Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak. 1886-ban megindította a Tanítóbarát című tanügypolitikai havilapot, szerkesztője volt a Garabonciás Diák című győri élclapnak.
Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. A Szegedi Hírmondónak (1889), a Szegedi Naplónak (1890–91) és az Arad és vidékének (1891) volt munkatársa. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892–97 között a Magyar Hírlap munkatársa.
1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva.
1898-tól a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagja. 1899 karácsonyán elkezdte közölni a Pesti Hírlap az Egri csillagokat. 1900-ban, és a következő években gyakran utazott Franciaországba és más nyugati országokba. 1902-ben a Kisfaludy Társaság elvetette jelölését – 1903-ban már Gárdonyi nem fogadta el a felkínált tagságot. 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelezője, 1920-tól tiszteletbeli tagja. 1918-ban Móricz Zsigmond kérésére elfogadta a Vörösmarty Akadémia tagságát. 1919-ben a Magyar Írók Szövetsége másokkal együtt díszelnökévé jelölte, de nem választották meg.

Sírja Egerben. Felirata: „Csak a teste”


1922. október 30-án, 59 esztendősen hunyt el.
Az egri vár Bebek-bástyájában temették el. Egykori egri háza emlékmúzeum.

Bizet: Carmen

16 éve történt - beismerte a Vatikán, hogy Galileinek mégis igaza volt


A Szentszék azért volt kénytelen módosítani szűk 400 évvel korábbi döntését, mert úgy ítélték meg, hogy 1633-ban tévesen vonatta vissza az inkvizíció Galileivel tanait.
A tudós nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a Föld forog a Nap körül.

1610. január 7-én Galilei felfedezett a Jupiter négy nagy holdja közül hármat: az Iót, az Europét és a Kallisztot.
Ő volt az első, aki hegyeket és krátereket vélt felfedezni a Holdon, amire a felszínen látható fény-árnyék mintákból következtetett. Ezen megfigyelések segítségével becsülte meg a hegységek magasságát. Majd arra a következtetésre juttatta, hogy a Hold „durva és egyenetlen, csakúgy mint a Föld felszíne maga” és nem tökéletes gömb, mint ahogy Arisztotelész gondolta.
Galilei fedezte fel 1612-ben a Neptunuszt, de nem jött rá, hogy az egy bolygó és így nem vizsgálta különös figyelemmel. A jegyzetfüzetében a bizonytalan és beazonosíthatatlan csillagok közé sorolta.
Galileiről rengeteg történet kering. Ezek közül talán a leghíresebb a pisai ferde toronyból leejtett különböző tömegű testek elbeszélése. Ezzel bizonyította, hogy a szabadesés sebessége független a testek tömegétől (kizárva a légellenállást). Ez ellentétes volt azzal, amit Arisztotelész állított: a nehezebb testek gyorsabban, a könnyebbek lassabban esnek, egyenes arányosságban a tömeggel.
Az 1600-as évek elején, Galilei és egy társa megpróbálta megmérni a fény sebességét. Mindketten egy hegytetőn álltak redőnyös lámpát tartva. Galilei kinyitotta a redőnyt, majd amikor a társa meglátta a fényt ő is kinyitotta. Egy mérföld körüli távolságnál, Galilei nem tudott nagyobb eltérést észlelni, mint amikor pár méterre álltak egymástól. Arra a következtetésre jutott, hogy a hegycsúcsok távolsága nem elég nagy a pontos méréshez.
Kevesebben tudják, hogy ő is azon elsők között volt, akik rájöttek: a hangnak is van frekvenciája. Miután két vésőt különböző sebességgel dörzsölt össze, kapcsolatot talált a hangmagasság és a vésők rezgése között (frekvencia).
Az 1632-es Párbeszédekben Galilei leírta a dagály-apály jelenség fizikai felvetését, amit a Föld forgásának tulajdonított. Ez ha igaznak bizonyult volna, erős bizonyíték lett volna a Föld saját tengelye körüli mozgására. Ezen elmélet szerint az óceáni medencék alakjának szerepe van a dagály méretében és időtartamában. Helyesen megállapította, hogy az Adriai-tenger közepén elhanyagolhatóak a dagályok a többi részhez képest. Mint általános leírása a dagályoknak jó volt, de maga a feltevés már hibásnak mutatkozott.
Galilei előrelépett az általános relativitáselméletben is. Eszerint senki sem tudja egy test sebességét megállapítani viszonyítási pont nélkül. Később ezen is alapult Einstein relativitáselmélete is.
Galileo figyelme a geocentrikustól a heliocentrikus világkép felé fordult. Elkezdte hirdetni a kopernikuszi tanokat, sőt, Kopernikuszon túl azt is, hogy a heliocentrikus modell nem csak matematikai eszköz, hanem valóságos leírás (az egyház a kopernikuszi modellt, mint matematikai modellt támogatta, sőt tanította előtte). Emiatt többször figyelmeztették, és ő 1616-ban Rómába ment, hogy megvédje nézeteit. Ekkor csak azt a figyelmeztetést kapta, hogy a heliocentrikus világnézetet csak elméleti lehetőségként, matematikai modellként tanítsa.

Az inkvizíció 1633-ban perbe fogta. A per is gyorsan, még abban az évben lezajlott. 1633. június 22-én hirdettek ítéletet. A per tétje Galilei élete volt, mivel akkoriban az eretnekségért halálbüntetés járt.

A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben, állítólag, végig azt mormolta maga elé: „Eppur si muove!” („Mégis mozog!”).
Az ítélet életfogytiglani háziőrizet volt.
Öregsége, bár megvakult, nyugalomban telt, és 1642. január 8-án hunyt el természetes halállal.

Jó reggelt kívánok!

A nap gondolata:

Az életet megannyi tapasztalat építi fel.
Legtöbbjük éppen oly röpke, mint a pillanat, amelyben léteznek.
Érezd őket!
Éld át őket!

2008. október 29., szerda

Wass Albert: Erdők könyve /részlet/

Amikor már nagyon fáradt leszel, és nagyon céltalannak érzed a sorsodat: egyszerre csak érted üzen az erdő.

Először csak egy kis szellővel, mely csak úgy végigsurran melletted az utcán. Fenyőillatából már alíg éreszhetsz valamit, de meghallod mégis, amikor a füledbe súgja:
- Üzeni az erdő, hogy árnyékkal várnak rád a fák...illatukat neked gyűjtik a rét virágai... jöttödet lesi az ösvény... jöjj, siess...!
Fájva döbben meg tőle a szíved. Torkodat folytogatja a honvágy. De nem mehetsz. Nem eresztenek a láncok, amiket rádraktak a gonosz varázslatok.

Aztán meglátsz egy felhőt, egy kicsi bolyhos fehér felhőt az égen, és tudni fogod, hogy újra üzent érted az otthoni erdő. Látni fogod emlékezetedben a régi tájakat, és úgy sajog valami benned, mint még soha addig.Végül aztán meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét.
Ablakod magától kitárul. És ott ül a fán, és hazahív otthonod drága aranymadara: a sárgarigó.


Valami megpattan benned akkor. Szemedből előtörnek a könnyek, lemossák rólad a láthatatlan láncokat, kiömlenek az utcára is, és végigfolynak a köveken, bűvös ösvényt mosva lábaid elé az emberek között.
És te elindulsz majd ezen az ösvényen. Keletnek, mindig csak keletnek, amerre a sárgarigó hív.

Így. Most aludj jól, a mese véget ért. A fák is alszanak már odakint.

(Vass Albert/részlet az "Erdők könyvéből")

Puccini: Norma - Maria Callas

Maria Callas a "Norma" c. operában 1956-ban ezen a napon debütál a New York-i Metropolitan Opera-ban.

Volt egyszer egy Amerika - filmzene

169 éve született Steindl Imre építész

Steindl Imre
(Pest, 1839. október 29. – Budapest, 1902. augusztus 31.): építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Tanulmányait a József Politechnikumban (Királyi József Műegyetem) illetve a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte, ahol Eduard van der Nüll, August von Siccardsburg és Friedrich von Schmidt tanítványa volt. 1869-től a budai műegyetemen tanított, 1870-től rendes tanárként. Pedagógiai munkássága jelentős, de zárkózottabb egyéniség volt, mint elődje Ybl Miklós.
Steindl Imrének is kiváló tanítványai voltak, köztük Schulek Frigyes.
Építészeti stílusára a historizmus a jellemző: érdeklődése előbb a reneszánsz, később a gótika formavilága felé fordult.
A műemléki épületek restaurálása és bővítése terén is sokat munkálkodott. Az eklektika Ybl Miklós utáni korszakának egyik legnagyobb alakja, akinek tehetsége szenvedélyes szakmaszeretettel és nagy szorgalommal párosult. 1898-ban lett az MTA levelező tagja.


Steindl Imre legfőbb műve, egyben Budapest egyik építészeti szimbóluma az Országház, azaz a Magyar Köztársaság parlamentjének épülete, amely tervei alapján 1885-1904-ben épült.


Az épület teljes befejezését a művész már nem érhette meg.
A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Weiner Leó: Rókatánc

Romantikus alátét - keresztszemes




Gabriel Garcia Marquez 13 tanácsa az élethez

Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted!

Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli, az nem fog sírásra késztetni.

Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.

Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja.

Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül, és tudod, hogy sosem lehet a tiéd!

Sose felejts el mosolyogni! Még akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.

Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek TE jelented magát A Világot!

Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse.

A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte.

Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént!

Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet. Csak légy óvatos!

Légy jobb ember, és tudd, hogy ki vagy, mielőtt valaki újjal találkozol, akitől azt reméled, hogy ismer téged!

Ne küzdj túl erősen! A legjobb dolgok váratlanul történnek. Mindennek oka van, ami történik velünk!

Enya: Carribien Blue

Egypercesek


Örkény István: Szakmai önérzet

Engem kemény fából faragtak!
Tudok magamon uralkodni. Nem látszott rajtam semmi, pedig hosszú évek szorgalmas munkája, tehetségem elismerése, egész jövõm forgott a kockán.
-Állatmûvész vagyok - mondtam.
-Mit tud? - kérdezte az igazgató.
-Madárhangokat utánzok.
-Sajnos - legyintett -, ez kiment a divatból.
-Hogyhogy? A gerle búgása? A nádiveréb cserregése? A fürj pitypalattyolása? A sirály vijjogása? A pacsirta éneke?
-Passzé - mondta unottan az igazgató.
Ez fájt. De azt hiszem, nem látszott rajtam semmi.
-A viszontlátásra - mondtam udvariasan, és kirepültem a nyitott ablakon.

97 éve történt - meghalt Pulitzer József

Pulitzer József, világszerte ismertebb nevén Joseph Pulitzer (Makó, 1847. április 10. - Charleston, 1911. október 29.) magyar születésű amerikai újságíró, kiadó volt.


A Pulitzer-díj, az amerikai újságírók legnagyobb presztízzsel járó díjának posztumusz alapítója, ugyanakkor arról is híres, hogy William Randolph Hearst sajtómágnással való versengése vezetett a "sárga újságírás", a klasszikusan szenzációhajhász zsurnalisztika modelljének kialakulásához.
Ez a fajta újságírás ugyanakkor továbbfejlődve az amerikai demokrácia és média fejlődése számára ösztönzőnek bizonyult: jelentős korrupciós ügyek, politikai botrányok és gazdasági visszaélések tényeit tárta fel az amerikaiak tömegei előtt és új törvények elfogadásához vezetett.Élete utolsó éveire lapja a sárga újságírástól ez utóbbi elvek szolgálata felé mozdult.

Pulitzer 1904 májusában, újságíróiskola felállítását támogató írásában (The North American Review című lapban), a következőképpen fogalmazta meg hitvallását:

"Köztársaságunk és a sajtó együtt emelkedik fel, vagy bukik el. Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely képzett intelligenciával tudja mi a helyes, és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köztársaság jövőjének építésére az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz."

Sikerei csúcsára vakon, megromlott egészséggel érkezett.


(Forrás: wikipedia)

Szép napot kívánok!

Napi elmélkedés:

Amikor felszabadítod magad minden vágyakozástól,
a jelen pillanat tökéletessé válik.


2008. október 28., kedd

A csitári hegyek alatt

Pilinszky János: Egy életen keresztül


1
Mi törjük el, repesztjük ketté,
mi egyedül és mi magunk
azt, ami egy és oszthatatlan.

2
Utána azután
egy hosszú-hosszú életen keresztűl
próbáljuk vakon, süketen, hiába
összefércelni a világ
makulátlan és eredendő szövetét.

3
Gyermekkorunkban meg kellene halnunk,
tudásunk csúcsán, alázatunk magasán,
de tovább élünk, foltozgatva és
toldozgatva a jóvátehetelent.

4
Még jó, hogy elalhatunk közbe-közbe
és utóljára.

Virágmintás haladóknak - keresztszemes







Nosztalgiázzunk


121 éve történt - megnyitják a budapesti Nyugati pályaudvart

Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.

A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Közpépponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a dinamikusan növekvő vasúthálózat évről-évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni. A kiegyezés után tulajdonosa, az Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. Mindezt úgy valósították meg, hogy a pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd lebontották a régi épületet. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették.

Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége végezte. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.
A pályaudvar 1891-ben nyerte el a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakezsi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították. 1980-ban, a 3-as metróvonal épülésekor a Nyugati tér (akkoriban Marx tér) alatt aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között.

Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a közeli WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. A metró építésével egy időben került perontető a 11. és a 12. vágány közötti széles peron fölé. A WestEnd 1999-ben épült parkolóháza pedig befedte az 1-9. vágányokat.

forrás: wikipedia.hu

Jó reggelt kívánok!

A nap gondolata:

Tőled függ, mihez kezdesz az időddel.
A legegyszerűbb dolgok vezetnek az épülésedhez.


2008. október 27., hétfő

A természet arcai

Tolnay Klári - Páger Antal: Orchideák

10 éve történt - meghalt Tolnay Klári

Tolnay Klári


1914. július 17. - 1998. október 28.

Bár a fővárosban született, a Nógrád megyei Mohora faluban töltötte gyermekkorát apja középbirtokán. Elemi iskoláit itt végezte, majd Balassagyarmaton bejáró diák volt a polgáriban. Két évet a nyíregyházi Angolkisasszonyoknál tanult, majd Debrecenben érettségizett felsőkereskedelmi iskolában.

Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnay Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi Sándornál.
A kezdeti kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban. Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta, ezután vették át 1934-ben a Vígszínházba. Eleinte naiva szerepeket osztottak rá. Egészen 1946-ig a társulat tagja volt, ekkor két évet a Művész Színháznál töltött, majd 1948–1949-ben visszatért a Vígszínházba, ezúttal társigazgatóként Somló István és Benkő Gyula mellett, akiket Révai József miniszter rendeletére neveztek ki Jób Dániel helyére.
1950-től haláláig a Madách Színházban szerepelt, a kilencvenes években másodvirágzását élte karrierje.
1936-ban Ráthonyi Ákos rendezőhöz ment feleségül, lányuk, Zsuzsanna 1940-ben született. Második gyermekük fiú lett volna, de egy bombatámadás miatt idő előtt megindult a szülés, és a Mátrában a gyermeket nem lehetett megmenteni. A II. világháborút követően férje külföldre emigrált, lánya pedig 1956-ban követte. Tolnay a Művész Színházban ismerkedett meg Darvas Ivánnal, akivel össze is házasodott, de 1958-ban elváltak.
Színpadi sikerei mellett számos filmben is szerepelt.

Katicás ágynemű - keresztszemes







A művészi pókhálók rejtélye

Sheffer János fotója


Az Argiope genusba tartozó pókok az állatvilág absztrakt művészei: remekbe szabott cikkcakkos és spirális hímzést (stabilimentumot) szőnek a hálóikba.
A többi mesterműhöz hasonlóan az ilyen hálók is tömegeket vonzanak. Egy új tanulmány szerint a rovarok és más zsákmányállatok gyakrabban repülnek bele az elegáns hálókba, mint a kevesebb gonddal készítettekbe, de a ragadozók is nagyobb valószínűséggel keresik föl ezeket.
A tudósok már 1889 óta próbálják megfejteni az Argiope-hálók hímzésének célját, mindez ideig kevés sikerrel. Egyesek fölvetették, hogy a hímzések odacsalják a prédát vagy elriasztják a ragadozókat, mások úgy vélték, figyelmeztető jelzésként szolgálnak, hogy a madarak kikerüljék a hálókat. Az elméleteket azonban semmilyen bizonyítékkal nem tudták alátámasztani.
Így hát a tajvani Tajcsungban lévő Tunghaj Egyetem két biológusa, Zsen-Csung Cseng (Ren-Chung Cheng) és I-Min Co (I-Min Tso) berendezett egy kísérleti telepet egy erdőszéli mezőn. A kutatók kamerákat állítottak fel különféle pókhálók előtt, és két hónap alatt több mint 700 órányi videofelvételt készítettek. Vizsgálatuk célpontja az Argiope aemula pók volt, amelyet a köznyelv andráskeresztes póknak hív a hálójába szövött fehér X alakú hímzés miatt. (Ehhez hasonló alakú kereszten halt mártírhalált Szent András.) A tudósok 56 díszített és 59 kereszt nélküli hálót filmeztek le.
Az eltérésnek jelentős következményeit tárták fel. A kereszttel díszített hálók 60 százalékkal több rovart fogtak, mint a dísztelenek, amint arról a kutatók a Behavioral Ecology szakfolyóirat november-decemberi számában beszámoltak. A hímzésnek azonban hátránya is van: fokozza a ragadozók támadásának kockázatát. A 18 megfigyelt darázstámadás kétharmada az ékített hálók gazdái ellen irányult.
,,Ez arra utal, hogy a hímzés csaliként szolgál, egyaránt fölkelti a zsákmányállatok és a ragadozók figyelmét" - nyilatkozta Co, aki megjegyezte, hogy a ragadozótámadás fokozott kockázata magyarázhatja, miért nem az összes Argiope aemula pók sző hímzést a hálójára.
Arra a kérdésre, vajon miért találják olyan vonzónak az Argiope pók hálóit az élőlények, En-Cseng Jang (En-Cheng Yang) a tajpeji Tajvani Nemzeti Egyetem entomológusa azt válaszolta, hogy sok rovar - például a háziméhek - veleszületetten vonzódik a szimmetrikus mintákhoz. ,,Nagyon valószínű, hogy az András-kereszt alakja erős vizuális ingert jelent a ragadozó és a zsákmányrovarok számára, de a rejtély tisztázásához további neuroetológiai vizsgálatok szükségesek."

Pesthy Gábor

Clayderman

Jó reggelt kívánok!


2008. október 26., vasárnap

Beethoven: Hegedűverseny

Olimpiai rekordok az állatvilágban

Most, az olimpia évében, a világ ismét feszült érdeklődéssel vár újabb rekordokat. Az állatvilágban megszülető rekordokkal összehasonlítva azonban elhalványul nem egy sportbeli aranyérem fénye.

A vándorsólymok például óránként 230 kilométeres sebességgel szelik a levegőt, az ámbráscetek akár 2500 méter mélyre is lemerülnek és az orrszarvúbogár saját testsúlyának 850-szeresét is képes elmozdítani - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) napokban közzétett jelentésében. A százméteres futás rekordját jelenleg Usain Bolt jamaicai sprinter tartja 9,72 másodperccel, ami körülbelül óránkénti 37 kilométeres sebességnek felel meg. Egy gepárd ezzel szemben 200 méteres távot óránkénti 103 kilométeres sebességgel fut végig. Egy vándorsólyom legnagyobb repülési sebessége óránként 230 kilométer körüli.
Vízben az indo-csendes-óceáni legyezőhal tartja a gyorsasági rekordot óránként 110 kilométerrel. Összehasonlításul: a legjobb emberi úszók óránként hét kilométert tesznek meg.

Súlyemelésben az orrszarvúbogár a világrekorder. A szkarabeuszokhoz tartozók saját súlyuknak akár a nyolcszázötvenszeresét képesek elhurcolni, egy hangya a testsúlyának ötvenszeresét, egy gorilla pedig akár 900 kilót is.

Egy ausztrál óriáskengurunak az ugrás nem probléma: képes akár 13 és fél méter hosszat és három méternél magasabbat is ugorni. Testének nagyságához képest a bolha a "bajnok": két és fél milliméteres testhosszával akár ötven centiméternyit is ugrik.
Dél-sarki elefántfókák két óra hosszat is kibírják lélegzetvétel nélkül és 1800 méter mélyre is lemerülnek. Az ámbráscet kétezer méter mélységben úszik, sőt egyes források szerint akár 2500 méter mélyen is.

A lassúsági világrekorder a dél-amerikai lajhár: ha nagyon siet és jó napja van, akkor öt métert tesz meg egy perc alatt. Emellett napi húsz órát alszik és az emésztéshez egy egész napra van szüksége.

Forrás: Greenfo