Babóca

Elköltöztem!

2010-11-26T09:24:00.001+01:00

Új helyre költöztem!

Őszintén remélem, továbbra is benéztek hozzám.

A folytatás itt található!

Viszontlátásra!

Karácsonyra elkészül

2010-11-26T00:05:00.000+01:00

Olyan ötletre bukkantam, ami karácsonyi ajándékként is kedves lehet. Hátha valamelyikőtök kedvet kap az elkészítéséhez:

Rozmaringos hajöblítő

A hajöblítőt az utolsó öblítésnél a fejbőrbe kell masszírozni, így hajunk lágyesésű, kellemes tapintású lesz.

Hozzávalók:
2 maréknyi friss rozmaringszár
2 műanyag kupakú üveg
600 ml ecet
600 ml víz
edény (nem alumínium)
kávészűrő filter
tölcsér
díszes üvegedények
címkék

Ekészítés:
1. Mossuk meg a rozmaring szárait hideg vízzel, majd miután leráztuk róla a vizet, megfelelő hosszúságúra összetörve, helyezzük őket a befőttesüvegekbe.
Az ecetet és a vizet öntsük az edénybe, és forraljuk fel. Két percig állni hagyjuk, majd ráöntjük a rozmaringra. Helyezzük az üvegeket ablak közelébe. Időnként fölrázva két hétig pihentetjük.
Ezután a tölcsér és a kávészűrő filter segítségével szűrjük meg a folyadékot a díszes üvegedényekbe. Ragasszuk fel a címként és írjuk rá az üveg tartalmát és a használati utasítást.

Babits Mihály: Jónás imája (elmondja: Latinovits Zoltán)

2010-11-26T00:04:00.000+01:00

Radnóti Miklós: Csak csont és bőr és fájdalom

2010-11-26T00:03:00.002+01:00

1.
Látjátok, annyi szenvedés után most
pihen e hűvös, barna test.
Csak csont és bőr és fájdalom.
S akár a megtépett, kidőlt fatörzs
évgyűrűit mutatja,
bevallja ő is gyötrött éveit.
Csak csont és bőr e test.
De most a nemzeté is
csak csont és bőr és fájdalom. Íme,
Balázs, kihez könyörgött, vedd karodba!
Ó, requiem aeternam dona ei... Domine!

2.
Szavak jöjjetek köré,
ti fájdalom tajtékai!
ti mind, a gyásztól tompa értelem
homályán bukdosó szavak,
maradjatok velem:
gyászold omló göröngy,
sírj rá a sírra most!
jöjj, könnyű testű fátyol
ó, takard be,

s akit már régen elhagyott a hang, -
gyászold meg őt, te konduló harang,
lebegő lélek és gömbölyű gyöngy,
s gyászolj megint
te csilla szó, te csillag,
te lassú pillantású szó, hold,
s ti többiek! ti mind!

3.
Tudtuk már rég, minden hiába, rák
marcangol és szemedben ott ragyog
egy messzi és örök dolgokból font világ,
s hogy oly időtlen vagy te, mint a csillagok.

Tudtuk, hogy meghalsz, tudtuk s mégis oly
árván maradtunk most a Művel itt.
Nagysága példa. És magasság.
És szédület. Szívet dobogtató.

4.
Ki nézi most tollat fogó kezünket,
ha betegen, fáradtan is, de mégis...
ki lesz az élő Mérték most nekünk?
Hogy összetörte már a fájdalom,
nézd, ezt a költeményt is.
Mit szólnál hozzá? - lám az eljövő
költőnek is, ki félve lép még
most már a Mű a mérték.

S nem érti árvaságunk,
ha bólintunk: halott már...
nem ismert téged, ágyadnál nem ült,
s nem ült az asztalodnál.

Nem tudja majd, mi fáj...
s nem kérdi és nem kérdik tőle sem, -
mint egymástól mi, - évek óta már,
mint jelszót, hogy: "ki járt kint nála?
Ki tudja mondd, hogy van Babits Mihály?"

5.
Halott keze nem fogja már a tollat,
béhunyt szeme nem lát több éjszakát.

Örök világosság, kibomló égi láng
röppen felé a földi füstön át.

(Babits Mihály emlékére)

127 éve született Babits Mihály

2010-11-26T00:01:00.002+01:00

Babits Mihály a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége. Költő, műfordító, regény-és esszéíró. A húszas évek második felétől a Nyugatnak a szerkesztője, és mint a Baumgarten-alapítvány kurátora az irodalmi közélet szervezője is.

Zsoltár férfihangra

- Consolatio mystica -

Tudod hogy érted történnek mindenek - mit busulsz?

A csillagok örök forgása néked forog

és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog

a te bünös lelkedért.

Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs

Madárka tolla se hull ki, - ég se zeng, - föld se remeg,

hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,

aki téged meg nem ért.

Mert kedvedért alkotott mennyet és földet s tengereket,

hogy benned teljesedjenek, - s korok történetét

szerezte meséskönyvedül, - s napba mártotta ecsetét,

hogy kifesse lelkedet.

Kinek színezte a hajnalt, az alkonyt, az emberek arcát? Mind teneked!

És kinek kevert sorsokat és örömet és bánatot,

hogy gazdag legyen a lelked? És kinek adott

annyi bús szerelmeket,

szerelmek bűnét és gyászát? s hogy bűn és gyász egysúlyú legyen,

eleve elosztott számodra szépen derűt és borút,

sorsot és véletlent, világ nyomorát, inséget, háborút,

mindent a lelkedre mért

öltöny gyanánt: - úgy van! eónok zúgtak, tengerek száradtak, hogy a lelked: legyen

császárok vétkeztek, seregek törtek, hogy megkapd azt a bút,

amit meg kellett kapnod, és világok vihara fútt

a te bűnös lelkedért!

Mert ne gondold hogy annyi vagy amennyi látszol magadnak,

mert mint látásodból kinőtt szemed és homlokod, úgy nagyobb

részed énedből, s nem ismered föl sorsod és csillagod

tükörében magadat,

és nem sejted hogy véletleneid belőled fakadnak,

és nem tudod hogy messze Napokban tennen erőd

ráng és a planéták félrehajlítják pályád előtt

az adamant rudakat.

“Az Úr a csend barátja. A fák, a virágok, a fű csendben nőnek. Nézzetek a csillagokra, a Holdra, a Napra – milyen hangtalanul járják útjukat.” (Teréz anya)

2010-11-26T00:00:00.006+01:00

Madarak

2010-11-25T07:26:00.001+01:00

2010-11-25T07:26:00.000+01:00

Pilinszky János: Meghatározás

2010-11-25T07:25:00.002+01:00

Féregnek lenni mit jelent?

Vágyakozni egy tekintetre,

egy olyan hosszú, nyílt szembesülésre,

ahogy csak Isten nézi önmagát,

erre vágyni, egyedül erre,

és ugyanakkor üveges szemekkel

belefuródni abba, ami nincs,

beszorúlva a semmi és

valamiféle utánzat közé.

Pilinszky János: Kérdés

2010-11-25T07:25:00.001+01:00

Hol járunk már az éden fáitól!

Világunk büszke madarának

csőrében porladunk.

Hullám befagy,

lüktetés, csobogás eláll,

meghasadnak az evidenciák.

Akárhonnan,

érkezhet mondat

akárhonnan?

89 éve született Pilinszky János

2010-11-25T07:25:00.000+01:00

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője.

Pilinszky János: A mélypont ünnepélye

A mélypont ünnepélye

Az ólak véres melegében

ki mer olvasni?

És ki mer

a lemenő nap szálkamezejében,

az ég dagálya és

a föld apálya idején

útrakelni, akárhová?

Ki mer

csukott szemmel megállani

ama mélyponton,

ott, ahol

mindig akad egy utolsó legyintés,

háztető,

gyönyörű arc, vagy akár

egyetlen kéz, fejbólintás, kézmozdulat?

Ki tud

nyugodt szívvel belesimúlni

az álomba, mely túlcsap a gyerekkor

keservein s a tengert

marék vízként arcához emeli?

117 éves a Madártani Intézet

2010-11-25T07:24:00.001+01:00

1893-ban megalakult a Madártani Intézet, amely a világ első ilyen jellegű állami intézménye volt.
Az intézet első vezetője Hermann Ottó volt, akit az utolsó magyar polihisztorként emlegetünk.

Tanulmányait Miskolcon, majd 1853-ban a bécsi politechnikumban végezte. Érdeklődése a természettudományok felé vezette és sorsdöntő volt számára Bécsben K. Brunner von Wattenwyll irányítása, aki az entomológiában adott neki első indítást.
1863-ban a lengyel szabadságharcosok sorába állt, majd visszatérve hazájába, Kőszegen fényképészműtermet nyitott.
1864-ben került kapcsolatba a múzeológiával: ekkor lett Brassai Sámuel keze alatt konzervátor Kolozsvárott és lerakta a később híressé vált állattani gyűjtemény alapját.
A Természettudományi Társaság felfigyelt tudományos munkásságára és megbízást adott a hazai pókfauna megírására.
Ez indította alapvető tudományos művek megírására. 1875-ben az MNM Állattárában kapott állást, és 1877-ben megindította s tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket.

1879–86-ban Szeged, majd Miskolc és Törökszentmiklós függetlenségi párti képviselője.
1885-ben megrendezte az országos kiállítás híressé vált halászati anyagát, 1888-ban madártani tanulmányutat tett Norvégiában.
Utoljára képviselőséget 1888–91-ben vállalt.

Ezután írta nagy jelentőségű műveinek egész sorát és érdeklődési területét kiterjesztette a magyar ősfoglalkozások, a néprajzi és nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körében, nevéhez fűződik hazánkban az ősemberkutatás megkezdése.
Kossuth Lajost két alkalommal is meglátogatta Turinban (1887, 1892), levelezését az MTA 1960-ban kiállításon mutatta be.
Nevéhez fűződik a Magyar Ornitológiai Központ létrehozása (1893), az Aquila megindítása s a millenniumi kiállítás néprajzi anyagának rendezése.

Néprajzi, zoológiai, őstörténeti művei, természetleírásai egyúttal gondos tudománynépszerűsítő munkák is. Miskolc város tanácsa a nagy tudós emlékét őrizve, 1965-ben hamvait a hámori temetőben helyezte el.

Csokonai Vitéz Mihály: A nagymélt. gróf Széchényi Ferenc Ő excellenciája nemzeti könyvtárjára

2010-11-25T07:24:00.000+01:00

mely hozzám Kúlcsár úr által érkezett
Hol jártok, óh félistenek, óh nemes
Árnyékok, itten? Ki s mi hozott ugyan
E Hortobágy pusztái mellé,
E magyar Arkadiába, kérlek?

Ti új világot szórtok az én setét
Honnyomba s új fényt: érezem isteni
Ihlésteket; s lantot ragadván,
Hódolok ellene-állhatatlan

Súgáritoknak. Volt az arany világ,
Melyben az égnek sorsosi a szelíd
Emberhez is bészálltak. Így lett
A Filemon kalyibája templom.

Ti, halhatatlan lelkek! az érdemet
Megsokszorozván drága hazátokon,
Buzgányra termett markotokba
Pindusi tollat egyengetétek.

S most már az azur menny palotáiban,
A mennyköveknek hámorain feljűl,
Megistenített ajjakokkal
Vészitek a diadalmi nektárt.

Mégis magános nyugta-helyén, ihol,
Egy elfelejtett kis danolót s magyart
Meglátogattok: mint köszönjem
Isteni táborotok malasztját?

Kúlcsárom! itt vagy? tán te valál dicső
Félisteninknek jó kalaúzza, szólj?
Hogy hű barátságod fogadjam
S isteneinkre töményt bocsássak.

"Ne nékem intézd a köszönést, magyar!
Ne nékem intézz tárogatót, töményt:
A cenki óltárokra tartsad
Innepi tárogatód, töményed.

Tudod, hogy ott áll temploma a szelíd
Múzsáknak, ott van pitvara a fejér
Jótételeknek! ott adott helyt
Kalliopédnak ama nagy ember,

Ki nemzetünknek lantosit és jeles
Íróit a közfényre kiállatá.
Gőzburkok űlték szent neveknek
Érdemit a buta Léthe partján:

Széchényi csendes virtusa bétöré
Az ólom-éjnek százszeres ajtait,
És nemzetünk kertébe rakta
A siket Élizium babérit.

Most látogatják régi tudósaink,
Vagy elfogadják, hív unokáikat.
Hozzád is elkísértem őket
A kegyes életadó szavára."

Óh, gyáva lantom húrja, miért rebegsz?
Óh, mért nem onthatsz oly teli hangokat,
Amílyeken az égi szférák
Hármoniáznak az Isten-áldó

Mindennek öblén? Méoni trombiták,
Lezbószi lantok dörgik az emberek
Meggyilkolóit, s homlokoknak
Tiszteletére babért kötöznek.

Egy, tartományok pestise, milliom
Élőket öl meg; s imhol, az ő neve
Hérós: Ugyan neked mit adjunk,
Óh te, ki annyi halottat ismét

Életre hoztál? óh, te ki annyi sok
Élőknek édes gyámola, dísze vagy.
Nagy gróf! az élők s holtak együtt
Zengedezik kezeid csudáját.

Ní, a jövendők, ní, az utóvilág
Képes piaccát látom az éj alól
Felnyúlni, s a Széchényi névvel
Hallom az aeonokat susogni:

Gyémánt kopáccsal, nézd, uram, a komoly
Történeteknek termetes angyalát
Nézd, nézd, neved roppant betűkkel
Vágja be a Krapak oldalába.

Gróf Széchényi Ferenc megalapítja az Országos Széchényi Könyvtárat

2010-11-25T07:23:00.001+01:00

„1802. nov. 25-én kelt adománylevelével a nemzetnek ajándékozta könyvekből, kéziratokból, metszetekből, térképekből és érmekből álló hungaricum-gyűjteményét s ezzel megalapítója lett az OSZK-nak, ez pedig alapintézményévé vált az 1808-ban életre hívott MNM-nek. Alapítói érdemét az 1807-iki országgyűlés a 24. tc.-ben törvénybe iktatta.”

A nádor előterjesztésére a rendek az 1807. évi országgyűlésen kimondták, hogy elfogadják és oltalmukba veszik Széchényi Ferenc nagyszerű ajándékát, a már valóságosan létező és működő Országos Könyvtárat, s úgy tekintik ezt, mint a létesítendő Nemzeti Múzeum alapját.

A következő évben, 1808-ban pedig megszavazták a múzeumi törvényt, a nádort megbízták a szükséges intézkedések megtételével, ideértve az építkezés megindítását is. E törvények életbe léptével a Széchényi Országos Könyvtár, mint a Múzeum Könyvtára, Bibliotheca Musei Nationalis, amely az 1922. évi XIX. tc. alapján vette fel a máig használatos Országos Széchényi Könyvtár nevet, megszűnt önálló intézmény lenni, és csupán egyik része lett a magyar művelődés ügyét szélesebb körben szolgálni hivatott új létesítménynek, a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

Boldog névnapot kívánok a Katáknak, Katalinoknak!

2010-11-25T07:23:00.000+01:00

Nyári változat

2010-11-21T07:34:00.001+01:00

315 éve halt meg Purcell

2010-11-21T07:34:00.000+01:00

Henry Purcell (London, 1659. szeptember 10. – London, 1695. november 21.) , az angolok egyik leghíresebb barokk zeneszerzője.

Weöres Sándor: Arc poetica

2010-11-21T07:33:00.001+01:00

Öröklétet dalodnak emlékezet nem adhat.

Ne folyton-változótól reméld a dicsőséget:

bár csillog, néki sincsen, hát honnan adna néked?

Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtat

s aki feléje fordul, egy percig benne éghet.

Az okosak ajánlják: legyen egyéniséged.

Jó; de ha többre vágyol, legyél egyén-fölötti:

vesd le nagy-költőséged, ormótlan sárcipődet,

szolgálj a géniusznak, add néki emberséged,

mely pont és végtelenség: akkora, mint a többi.

Fogd el a lélek árján fénylő forró igéket:

táplálnak, melengetnek valahány világévet

s a te múló dalodba csak vendégségbe járnak,

a sorsuk örökélet, mint sorsod örökélet,

társukként megölelnek és megint messze szállnak.

Voltaire: Vers a természeti törvényről

2010-11-21T07:33:00.000+01:00

Büszkén tartózkodó hited példa – jegyében

légy irgalmas, nyugodt, légy bölcs és engedékeny,

Más álmát meg ne fojtsd, hogy elérd célodat:

A szelídség az út és tévút a harag.

Nyomorult napjaink sok gondja közt imígyen,

Testvérekként vagyunk, atyánk egyazon Isten.

Egymást segítsük is, viselni terheinket,

Vegyük észre, aki bajába belegörnyed.

Ellenségünk ezer gyötri, kegyetlen, éltünk,

Melyet elátkozunk s mégis oly drága nekünk.

Megtévesztett szívünk nem lel támaszt, vezért,

Vágyaitól elég, kíntól megfagy ezért,

Hát egyikünk sem élt könny – ismeretlenül.

A társaság ily – oly bűbája könyörül

Fájdalmainkon, ím, egynéhány pillanatra:

De a kór túl komoly, arra gyógyírt hogy adna!

Ah! ne mérgezzük azt, mi nyugtunk még maradt.

Látom sötét zugon a gályarabokat,

E láncolt bőszeket, ők is segítenek

Egymásnak, hogy a vas láncokkal küzdjenek.

Gondolatok, elmélkedések

2010-11-21T07:32:00.004+01:00

Tatiosz: A másik ember megértése

Nem érthetjük meg a másik ember problémáját, ha nincs bennünk szeretet.
Együttérzés nem létezik szeretet nélkül. Aki elfelejtkezik mások szívéről, a saját szívét veszíti el.
Senkinek sincs joga belenyugodni egy másik ember szenvedésébe.
Ez olyan, mintha ő okozná a szenvedést.
Aki szeret, elenged, felejt és megbocsát. Aki mindezt elvárja másoktól, csupán önmagát szereti.
Önmagunk elvesztésének legbiztosabb módja: a szeretet elvárása.
A szeretet elvárása: önzés legalább annyira, mint a szeretet elutasítása.

(Fordította: Vágó Zsuzsanna)

Néhány gondolat Szókratésztól:
Ismerd meg önmagad. (Gnóthi szeauton)

Egyvalamit tudok biztosan, azt hogy nem tudok semmit.

Mindig olyan voltam, hogy semmi másra nem hallgattam, csak arra az érvre, amely, ha a dolgot megfontoltam, előttem a legjobbnak tetszett.

Epikurosz
Valamennyi dolog közül, mellyel bölcselmünk boldoggá igyekszik tenni életünket, a barátság birtoklása a leghatalmasabb.

Nem lehet kellemesen élni anélkül, hogy megfontoltan, becsületesen és igazságosan élnénk, sem megfontolással, becsülettel és igazsággal élni anélkül, hogy kellemesen élnénk.

Marcus Aurelius elmélkedései:
Ha mások korholnak, gyűlölnek és ezt ki is fejezik, fordulj a lelkükhöz, nézz a mélyére és lásd, milyenek az emberek! Akkor rájössz, hogy a rólad alkotott véleményük miatt nem kell nyugtalankodnod.

Fél valaki a változástól? Pedig létrejöhet-e valami változás nélkül, van-e a közös természet számára valami, ami kedvesebb és megszokottabb nála? Tudsz-e fürdeni, ha a tüzelőfa el nem változik, tudsz-e táplálkozni, ha az ételek el nem változnak, általában történhetik-e valami hasznos változás nélkül? Nem látod-e, hogy a magad elváltozása hasonló dolog, és ugyancsak szükségszerű velejárója a közös természet rendjének?

Georg Hegel:
Megismerni az észt mint rózsát a jelen keresztjébe, s ezzel örülni ennek a jelennek: az az ésszerű belátás, a megbékélés a valósággal. amelyekkel a filozófia azokat ajándékozza meg, akiket egyszer az első szózat fekszólított, hogy felfogják abban, ami szubsztanciális, éppígy fentartsák a szubjektív szabadságot ne egy különösben és esetlegesben álljanak, hanem abban, ami magán- és magáértvaló.

Hamvas Béla:
A legnehezebb a legkönnyebb, amit mindenki úgyis tud. Mi könnyebb és mi nehezebb, mint, hogy eredj és add el mindenedet? De igazán mindenedet. Nemcsak házadat és ruhádat és barmaidat és bútoraidat és földedet és értékpapírjaidat és edényeidet és párnáidat és ágyadat és ne tarts meg egyetlen takarót, egyetlen csészét, egyetlen lepedőt, egyetlen zsebkendőt, egyetlen takarékkönyvet sem. Add el elveidet és műveltségedet és tudásodat, mint vagyonodat, az összes bizonyosságokat és búvóhelyeket és a világnézetet és a rejtekhelyeket, szóval add el mindenedet.
yszer azt mondták neki:
- Tanítványod keresett.
Mire azt felelte:
- Ezt a szót, hogy tanítvány, a magam számára szeretném fenntartani.
Aztán felém fordult és így szólt:
- Nem vagyok boldog. Sohasem voltam és valószínűleg sohasem leszek az. Biztosan tudom, hogy csak akkor lehettem volna boldog, ha egy lettem volna a tizenkettő közül és őt hallottam volna.

Ma van a filozófia napja

2010-11-21T07:32:00.002+01:00

A filozófia szó jelentése az ógörög φιλοσοφία szóból ered, amelynek jelentése: „a bölcsesség szeretete”.

Raffaello Sanzio: Az athéni iskola
(1509. Vatikán, Stanza della Segnatura)

„Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel.”
(2Tim 4,2)

316 éve született Voltaire

2010-11-21T07:32:00.001+01:00

Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus volt.

Voltaire a francia burzsoáziát kicsinek és erőtlennek, az arisztokráciát élősködőnek és korruptnak, a közembereket érdektelennek és babonásnak, az egyházat a tized bevezetése óta a királysággal szemben csak egyensúlyozásra képes merev erőnek látta.

Voltaire bizalmatlan volt a demokráciával szemben, az szerinte csak a tömegek tudatlanságát terjesztette. Szerinte csak a filozófusok által szorgalmazott felvilágosult monarchia hozhatta el a változásokat, amelyek a király ésszerű hatalmának fejlődését és Franciaország gazdagságát biztosíthatták a világban. Voltaire a változások kulcselemeként is alapvetően hitt a királyság intézményében.

Napjainkban legismertebb műve a Candide vagy az optimizmus című regénye (1759), ami Gottfried Leibniz filozófiáját gúnyolja. A Candide cenzúra tárgya lett, ezért Voltaire nem hirdette nyiltan, hogy ez az ő műve.

Nem csak a szerencse vak, de többnyire azokat is elvakítja, akiket kegyeibe fogad. (Cicero)

2010-11-21T07:31:00.000+01:00

Kismadár

2010-11-19T06:57:00.001+01:00

Romhányi József: Szamárfül

2010-11-19T06:57:00.000+01:00

Verebesdi

Egy szürke kis veréb boldogságban úszott,

mikor meghallotta, ma jobb, mint egy túzok.

Az állatok, mint a veréb,

erre-arra felfülelnek,

s ha az egész nem felel meg,

kicsipkedik az igazság nekik tetsző felét.

23 éve halt meg Dömötör Tekla

2010-11-19T06:56:00.002+01:00

Dömötör Tekla (1914–1987) néprajztudós
Folklórkutató, tanszékvezető egyetemi tanár, a történettudományok (néprajz) doktora (1972).

(Sajnos csak ezt a fotót találtam az interneten.)

A népköltészet, a népszokások, a néphit és a népi színjátszás történeti rétegeit és európai összefüggéseit kutatta. Az e területeken feltárt jelenségeket kultúrtörténeti folyamatként írta le. Művei a magyar néprajztudomány időtálló alapművei közé tartoznak.
Kiterjedt publikációs tevékenységet folytatott, hazai és külföldi folyóiratoknál, kiadóknál jelentek meg művei. Jelentős oktatói életműve is, szellemi örökségét tanítványainak emlékezete őrzi.

182 éve halt meg Schubert

2010-11-19T06:56:00.001+01:00

Franz Seraph Peter Schubert (Bécs, Himmelpfortgrund, 1797. január 31. – Bécs, 1828. november 19.), osztrák zeneszerző.

Vörösmarty Mihály: Jóslat

2010-11-19T06:56:00.000+01:00

Ki mondja meg, mit ád az ég?

Harag, káromlás volt elég;

Gyülöltünk mint kuruc, tatár,

Bánkodtunk mint a puszta vár;

Ügyünk azért

Sikert nem ért.

Pedig neked virulnod kell, o hon,

Lelkünk kihalna hervadásodon.

Hát félre bú és gyűlölet!

Vagy bár gyülöljünk szellemet,

Azt, mely közöttünk lakozott,

És eggyé lenni nem hagyott:

E gyülölet

A szeretet.

Mert még neked virulnod kell, o hon,

Túl és innen sok késő századon.

A gyülöletnél jobb a tett,

Kezdjünk egy újabb életet.

Legyen minden magyar utód

Különb ember, mint apja volt.

Ily áldozat

Mindig szabad.

Mert még neked virulnod kell, o hon,

Vagy szégyen rögzik minden fiadon.

Mi tilt jobbakká válnotok?

Ha eddig pazaroltatok,

S idő, ész, pénz elszóratott

Megvenni a gyalázatot:

Elég az ok

Javulnotok.

Mert még neked virúlnod kell, o hon,

Bár bűneink felhőznek arcodon.

A verseny nyilt, a nemzet él,

Ha egy jobb tagja sem henyél,

Jut ember és kéz, munka, vér;

Mi volna az, mit el nem ér?

S legyen dicsőbb,

Ki tettre főbb.

Mert még neked virulnod kell, o hon,

Ragyogva hírben büszkén, szabadon.

Itt még e föld, mély sírjaiból

Az elhúnyt ősök lelke szól.

Munkát reá s szabad kezet:

Dicső kert lesz a sír felett,

Zöldelni fog

Bérc és homok.

Mert még neked virulnod kell, o hon,

Miért volnál az éggel oly rokon?

Mit a müvészet, tudomány

Csodásat, üdvöst hagy nyomán,

Adjuk meg e hazának azt

A hervadatlan szép tavaszt.

Mult és jövő

Igy egybe nő.

Mert még neked virulnod kell, o hon,

Fölül időn és minden sorsokon.

Vagy nincs erőnk? Az nem lehet:

Ártunk egymásnak eleget.

Lesz költő, szónok és vezér,

És tudomány, mely eget ér;

De tisztelet

A gúny helyett!

Mert még neked virulnod kell, o hon,

A szellemek kincsével gazdagon.

Fut, fárad a sok idegen.

Miért? hogy tápja meglegyen,

S mi tőlük várjuk a csodát

Fölékesítni e hazát?

E jog nekünk

Szent örökünk.

És még neked virulnod kell, o hon,

Vérünknek lángja ég oltárodon.

Kié e hon, ha nem miénk?

Ha érte mindent megtevénk,

Ha tiszta kézzel áldozánk,

S lettünk, mi eddig nem valánk:

Nincs hatalom,

Mely visszanyom.

És még neked virulnod kell, o hon,

Mert isten, ember virraszt pártodon.

1847 eleje

155 éve halt meg Vörösmarty Mihály

2010-11-19T06:55:00.001+01:00

Vörösmarty Mihály (Kápolnásnyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

A csalogányhoz

Csattogj tavasznak édes éneklője,

Csattogd el az epedő szerelem dalát,

Mig elborultan jár a völgyek ifja

Riadva zengő berkeid körűl.

Csattogj, s zavard el csüggedő szivéből

A veszteség s veszés érzelmeit;

Zengj változatlanúl gyötrő bajának

Búszenderítő nyájas éneket.

Ah zengni fogsz te még több tél után is;

De hallgatód már akkor nem leszen:

Egekre csattogsz hathatós daloddal;

De nem hat a sír mélyéhez szavad:

A völgyek ifja nem hall téged ott.

Börzsöny, 1822

“Az első korty a tudomány poharából ateistává tesz. A pohár alján pedig ott van Isten. (Isaac Newton)

2010-11-19T06:55:00.000+01:00

105 éve megnyílt a Bazilika

2010-11-19T06:17:00.009+01:00

1905. november 19-én ünnepélyesen megnyitják a Szent István Bazilikát.

A Bazilika Hild József tervei alapján készült.
Az 1851-ben elkezdett építkezés vezetését - Hild halála miatt - 1867 áprilisában Ybl Miklós vette át, aki a kupola 1868-as beomlása után több részletében is átdolgozta elődje terveit. Ennek köszönhető, hogy a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását, míg a főhomlokzat és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat Ybl neoreneszánszban fogant architektúráját tükrözi.

A zárókő 1906. december 8-i elhelyezésénél megjelent I. Ferenc József császár. Ugyanezen év október 28-án a bazilikában II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hamvai felett szentmise áldozatot mutattak be.

A Szentszék által 1931-ben `basilica minor` rangra emelt templomot számos képzőművészeti alkotás, köztük Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Ferenczy Béni és Pátzay Pál munkái díszítik.

A Szent Jobb őrzési helyét 1971-ben alakították ki az akkori Lipót-kápolnában.

Molnár V. József előadása az egészségről

2010-11-18T10:19:00.000+01:00

Angyalos betűk

2010-11-18T00:06:00.002+01:00

A munka leírását az Ötletelőben találjátok meg.

(forrás: valireta.gallery.hu)

Esterházy Pál: Harmonia caelestic

2010-11-18T00:05:00.000+01:00

Az Esterházy-család egymást követő zeneszerető tagjai hatalmas vagyonuk tekintélyes részét áldozták a templomi és világi zeneélet felvirágoztatására.

Zrínyi Miklós: Feszületre

2010-11-18T00:04:00.002+01:00

1. Sirtál már eleget lám Ariannáért,

Fogyattad könyvedet csak egy Violáért,

Csak meg nem változtál, mint Biblis, semmiért,

Édes Musám, füért és rothandó eszközért.

2. Hidd ki most magadbul könyvedet nagy okért,

Árrassz cataractát szemedbül méltóért;

Azért, ki körösztfán függött büneidért,

Az ki Istened volt, megholt váltságodért.

3. Hogy nézhetsz emberre, ember teremtője?

Igy téged megcsufolt ő hitetlensége,

Annyi sok vett jókért, mint tenger fövenye,

Mint latrot, mint tolvajt, feszite körösztre.

4. Onnan is mutattad, igaz juhász voltál,

Veszett nyájod után magasrul vigyáztál,

Atyádnak vétkekért sokat imádkoztál,

És elfelejtkezni vétkünkrül akartál.

5. Virágzott tested is halálos sebektül,

Ázott az szemed is igen bőv könyvektül,

Szájad megkeserűlt az mérges ecettül,

Bajt vittál, harcoltál halállal vitézül.

6. Vitézek Istene, te függsz az körösztfán,

Ki győzedelmes vagy, s ezer sereged van.

Hun karod, fegyvered, hun vitézséged van?

Hun van angyali kar, hun istenséged van?

7. Hej, mert te ezeket mind fottig letetted,

Égi hatalmadat, nagy istenségedet;

Az emberi testet magadra fölvetted,

Azért hogy hullathasd érettünk véredet.

8. Azért hogy poklokban, láttad, merültünk volt.

Azért hogy mi lölkünk örökségre megholt,

Szállottál le égbül, az hun lakásod volt,

Függöttél körösztfán, az kin tested megholt.

9. O te nagy Jehova, kegyelem forrása,

Kegyelmes Eloim nagy Istennek fia,

Seregek Istene, zsidóknak királyja,

Alfa és Omega, és jók bizodalma!

10. Látod, mi érdemünk, mint küvön hangyanyom,

Sok bününk peniglen, mint levél az fákon,

Mint örvény tengeren, és fövény az parton,

És mennyi madár jár levegőben szárnyon.

11. De mind ezeknél is nagyobb te kegyelmed,

Annak vége nincsen, s azért bizunk benned.

Mi hasznod féreggel neked törvényközned,

Hatalmot mutatnod, és ránk fegyverkezned?

12. Száraz polyva ellen, az kit szél elhordoz,

Mutatod erődet, ha ránk haragot hozsz,

Nem illik az harag, Uram, irgalmadhoz,

Nagyobb dücsőséget bennek kegyelem hoz.

13. Uram, nem miértünk, sem mi érdemünkért,

Hanem kegyelmezz meg magad irgalmáért;

Ne legyen heában, hogy fiad ontott vért

Körösztfán miértünk, az mi váltságunkért.

A művészet Zrínyi korában

2010-11-18T00:02:00.003+01:00

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző.

Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc arcképe

Az építészet jegyei a zárt szerkezetű antik elemekből alakulnak ki. A barokkban a fő cél az erő kifejezése. A mozgás szétfeszíti a kereteket, és gyakran átlépi az egyik művészet a másik határait. A barokk alkotás célja a meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás keltése, misztikus révületbe emelés. Minden művészeti ágában jellemző vonás a festőiség, a kontraszt kihasználása, a dinamizmus, a mértéktelen díszítettség, az érzelmek ábrázolása a borzalmastól az extatikusig.

A barokk a világot hierarchikusan tagoltnak érzékeli. A harmóniát sugározzák a barokk alkotások.

Kismartoni Esterházy-kastély

A barokk kialakulásában és elterjedésében nagy szerepe volt az ellenreformációnak, s különösen a jezsuita rendnek. A barokk kultúra és művészet elterjedésének másik fontos, gazdasági és társadalmi tényezője a refeudalizálás, a feudalizmus újbóli megerősödése.

a kismartoni Esterházy-kastély díszterme

A képzőművészethez hasonlóan a barokk irodalmi alkotások is kedvelik a bravúros formai elemeket: a merész asszociációkon alapuló költői képeket, a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatokat, a virtuóz rímtechnikák. Kedvelik a bonyolult összetételű körmondatokat, a rokon értelmű vagy rokon hangzású szavak halmozását, az erős érzelmi tartalmú kifejezéseket. Új műfajkánt ekkor jelenik meg a drámát, zenét, táncot, képet egyesítő opera.

Magyarországon az első barokk művészeti és irodalmi alkotások a század 40-es éveiben jelennek meg. Felépül a nagyszombati jezsuita egyetem (1635.) a barokk szellemiség központja, és Kismartonban az Esterházy-kastély (1764-1766). A magyar barokk irodalom legjelentősebb világszínvonalon alkotó költője és írója Zrínyi Miklós.

346 éve halt meg Zrínyi Miklós

2010-11-18T00:01:00.002+01:00

Zrínyi Miklós, gróf (Ozalj, 1620. május 1. – Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.

1620. május 1-jén születik Csáktornyán. Szüleit korán elveszti. Neveltetésére a király öttagú gyámtanácsot nevez ki, a legfontosabb ügyekben a döntés Pázmány Péter esztergomi érsek kezében van.

Hazatérve Miklós átvette birtokainak kormányzását és berendezkedett csáktornyai várában. A kezdetektől fogva harcban áll a hódoltsági területekről a birtokaira be-becsapó török portyázókkal.
1647-ben kinevezték horvátországi bánná, ezentúl az ő feladata az egész délvidék katonai védelmének megszervezése.
1655-ben a törökellenes háborút követelő politikai párt jelöltjeként sikertelenül próbálja megszerezni a nádori címet. Folyamatosak a nézeteltérései az udvarral engedély nélkül indított török elleni akciói miatt. 1663-ban a meginduló török háborúban a magyarországi hadak vezetője, saját költségén felépíti Új-Zrinyivárat.
1664-ben katonai sikereinek híre egész Európát bejárja, az udvar azonban nem vállalja egy nagy háború kirobbanásának kockázatát, ezért 1664 augusztusában Vasváron nagy engedmények árán békét köt a törökkel.
A végsőkig elkeseredett Zrinyi új politikai terveket kovácsol, azonban 1664. november 18-án Csáktornya közelében egy megsebesített vadkan megöli.

“Az ember nem az adott körülmények, hanem az általa választott hozzáállás folytán boldog.” (Hugh Downs)

2010-11-18T00:00:00.002+01:00

Karácsonyi ablakdísz

2010-11-16T07:38:00.003+01:00

Gyurkovics Tibor : Hála

2010-11-16T07:37:00.000+01:00

A hitet másoktól szereztem

mint égig érő ablakot

akik látták magukat bennem

azoknak én csillag vagyok

én viszont nekik köszönhettem

az egész égboltozatot.

Gyógytea a mindennapokra

2010-11-16T07:36:00.003+01:00

Tartalma:
aranyvessző, galagonya, orbáncfű, cickafarkfű (férfiaknak cickafarkfű helyett kisvirágú füzike!)

Aranyvessző: a vese gyógynövénye
Jó vizelethajtó és gyulladáscsökkentő.

Galagonya: szíverősítő és nyugtató gyögynövény
A galagonyát a "szív gyógynövényének" is nevezik, mert bizonyítottan jó szíverősítő és szívnyugtató. Jótékony hatással van a fáradt, túlterhelt, stresszben élő szívre, javítja a szívizomsejtek aktivitását, serkenti a szívizom vérellátását. Teakeveréke értágító és vérnyomáscsökkentő hatású, fogyasztása javallt koszorúér-betegségek esetén. Segít a vérkeringési problémák enyhítésében, visszaszorítja az érelmeszesedés kialakulását. Öregkori szívpanaszokra, illetve a szívizmok degenerációs megbetegedéseire ajánlott galagonyatea és galagonyatartalmú készítmények fogyasztása.

Orbáncfű: a nyugalom gyógynövénye
Az orbáncfű teáját sokan használják idegeskedés, depresszió, alvászavarok ellen, de alkalmazzák bőrgyulladások, nehezen gyógyuló sebek kezelésére is. Jótékony hatással van az emberi szervezetre gyomorfekély vagy vese- és epebántalmak, továbbá idegi eredetű gyomor-bélrendszeri panaszok esetén. A száj belső sérülései ellen szintén ajánlott.

Cickafarkfű: a has és a gyomor gyógynövénye
A cickafarkfű étvágytalanság, görcsös jellegű gyomor-, bél- és epebántalmaknál, valamint gyomorhurutnál ajánlható, valamint vénás keringési zavarok (aranyér, lábszárfekély), visszértágulás ellen, húgyutak betegségei esetén. Segíti az emésztést, a sebgyógyulást, jó vérzéscsillapító orrvérzés esetén és alkalmazható menstruációs zavarok ellen is. A fogíny- és szemgyulladások kiváló öblögető-, illetve borogatószere.

Kisvirágú füzike: a férfiak gyógynövénye
Különféle prosztatabántalmak kezdetleges gyógyítására és gyulladáscsökkentésre használható fel. A füzike a prosztata jóindulatú megnagyobbodása esetén javasolt. Csökkenti az éjszakai vizelések számát, lehetővé téve ezzel a beteg pihenését. A vizeletürítés mennyiségét is növeli.
Nem csak a férfiak gyógynövénye, gyulladáscsökkentő hatása miatt állandó hólyag- és húgyhólyaggyulladásban, hólyaggyengeségben szenvedő nők is sikerrel alkalmazhatják.

115 éve született Hindemith

2010-11-16T07:36:00.001+01:00

Paul Hindemith (Hanau, 1895. november 16. – Frankfurt am Main, 1963. december 28.) német zeneszerző, zenetudós és -pedagógus, hegedűs, karmester.

2 éve halt meg Gyurkovics Tibor

2010-11-16T07:36:00.000+01:00

Gyurkovics Tibor (Budapest, 1931. december 18. – Budapest, 2008. november 16.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus.

Álmom álmodnak megfelel
Álmom álmodnak megfelel
és ez a baj, és ez a jel
hogy összevissza simulunk
és álmodunk, és álmodunk

Már elhagynálak mint a víz
is elhagyja partjait
de érzi hogy a víz felett
álmaik összecsengenek

És bonganak a kék időn
az asztalon a terítőn
rohamlik minden mint a hang
belénk szalad a nagyharang

mi szétfeszít és egyesít
hogy fölemel és leszakít
és benned zeng és bong a jel
„álmod álmomnak megfelel”

“Akinek jó szíve van, azt az öröm látványa boldoggá teszi. ” (Gustave Flaubert)

2010-11-16T07:35:00.000+01:00

Keresztszemes

2010-11-13T08:28:00.000+01:00

Márai Sándor – Négy évszak

2010-11-13T08:27:00.001+01:00

November

A télbe úgy lépünk e napokban, mintha egy komor mondakör valóságosan életre kelt volna. A tél egyszerre mondakör és barlang, kissé betegség és kissé városiasság, s ugyanakkor vannak benne fókák, rozmárok, átutazó külföldi énekesek, diplomás hólapátolók, van benne kamillatea és forralt bor, s van benne fülledt és szorongó várakozás, mintha magunkra maradtunk volna a világban, egyedül sorsunkkal, mely zúzmarás és komor.

Novemberben sértődötten kezdek élni. Kezdődnek az irodalmi felolvasások, melyek untatnak, kezdődik az a csendes és szanatóriumszerű szobaélet, mikor úgy ébredünk a szürkén-nyálkás reggelre, mint a betegség napjaira, kezdődik a mesterséges fény és mesterkélt hő időszaka.

2010-11-13T08:27:00.000+01:00

142 éve halt meg Rossini

2010-11-13T08:26:00.001+01:00

Gioacchino Antonio Rossini (Pesaro, 1792. február 29. – Párizs, 1868. november 13.) olasz zeneszerző.

96 éve született Határ Győző

2010-11-13T08:03:00.006+01:00

Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán (Hack Viktor néven).

A harmincas években a Budapesti Műegyetemen tanult építészmérnöknek. 1938-ban kapott diplomát az építészkaron. 1943-ban államellenes szervezkedés, összeesküvés vádjával letartóztatták, felségárulásért elítélték.
Egy év múlva a sátoraljaújhelyi börtönlázadás idején is jelen volt, amiért büntetőszázadba osztották be. Innen megszökött, és egy Wallenberg-mentőakciója nyomán kijelölt pesti védett házban bujkálva élte túl a világháborút.
A Műegyetem után a Zeneakadémián is tanult, többek között Kodály Zoltánnál. A hegedülés mellett és az építészkari diplomázás évében, 1938-ban írta első regényét, ám a Veszélyes fordulatszámot a hatóság elkobozta. 1949-ben kizárták az Írószövetségből. 1950-ben tiltott határátlépésért két és fél évet kapott, 1951-ig a szegedi Csillag börtönben raboskodik.
Miután 1956-ban Angliába emigrált, 1976-ig a BBC Magyar Osztályának munkatársa volt, 1960-85 között pedig a Szabad Európa Rádiónál is dolgozott.

Könyveit 1981-től magánkiadásban, Londonban jelentette meg sorozatban. Emigrációja után először 1983-ban jelent meg írása Magyarországon, a régi Mozgó Világban.
1994-ben a Széchenyi Akadémia tagja lett. Kossuth-díjat is kapott a rendszerváltás után, 1991-ben. Ugyanebben az évben a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Ékesített Csillagrendje kitüntetésben is részesült. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.

2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották, ugyanebben az évben Márai Sándor-díjat kapott.
Határ Győzőt 1996-ban Quasimodo-díjjal tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. Felesége betegeskedése miatt egyre ritkábban látogatott Magyarországra az utóbbi időben.

115 éve született Bernáth Aurél

2010-11-13T07:42:00.011+01:00

Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író.

Bernáth Aurél: Szabó Lőrinc

Rippl-Rónai Ödön tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, akivel Kaposvárott ismerkedett meg. Majd Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János festőművészek irányítása alatt. 1921-ben Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. Kapcsolatba lépett Kassák Lajossal és az aktivistákkal.
1926-ig élt Bécsben és Berlinben. 1928-tól rendszeresen kiállított a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. A 1930-as években visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Festészetére egyre inkább a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílus vált jellemzővé. Erőteljesen szembe helyezkedett a nonfiguratív ábrázolás móddal.

1927-ben Pöstyénbe költözött. Erre az időre tehetők, lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése: (Riviéra).

Bernáth Aurél: Riviéra

1926-ban a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja lett. Az 1930-as években a Gresham-kör szellemi vezére volt. Legjelentősebb művei ekkor születtek, (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki Művésztelepnek.

Így jó

2010-11-13T07:40:00.000+01:00

Amikor letérdelünk,

hogy egy barátunkon segítsünk,

éppen olyan magasak vagyunk,

mint az angyalok.

(Az Angyalok című naptárból)

2010-11-11T06:58:00.001+01:00

Makám zenekar - Ősz

2010-11-11T06:57:00.000+01:00

Sík Sándor: Az ősz dalol

2010-11-11T06:56:00.002+01:00

Síró fuvalmak

Zörgőn kavarnak

Hűs éjszakára

Port az avarnak

Hantja alól.

Halovány árnyak

Zokogni járnak

Ravatalára

Az ifjú nyárnak.

Az ősz dalol.

Sápadtra sárgul

S a szürke ágrul

A lomb lezördül

S egy volt világrul

Mesét mesél.

Bús esti pírba

Bámulok sírva

S a könny úgy gördül

Szemembül, mint a

Halott levél.

Mert minden sír ma.

Holt szegfű szirma,

Halott szerelmek,

S mely dalaimra

Borul, a dér.

És sír a fény is,

A nap szemén is

Könny könnyre dermed

És sírok én is.

Mert minden él,

És minden elmegy.

Csajkovszkij: Őszi dal

2010-11-11T06:56:00.001+01:00

Áprily Lajos: Ősz

2010-11-11T06:56:00.000+01:00

Most már a barna, dérütötte rónán

mulandóságról mond mesét a csend.

Most már szobádba halkan elvonulhatsz

s hallgathatod az álmodó Chopint.

Most már a kályhatűz víg ritmusára

merenghetsz szálló életed dalán,

míg bús ködökből búcsút int az erdő,

mint egy vöröshajú tündérleány.

Márai Sándor: Ősz

2010-11-11T06:55:00.002+01:00

Megint elmúlt egy nyár, és nem történt csoda. Fel vagyok háborodva.

Az ősz a levegőben; de még csak annyira, mint az első halálfélelem. Mintha óvatosan cardiasolephedrint kezdene szedni a világ.

A levegő sűrű, szirupos. A gyümölcsök, mintegy glazúrban. Az őszibarack. Van benne valami polgári, dekadens. A szőlő. Szelíd, festői. De egy év múlva talán gyilkosság motívuma és mentőkörülmény lesz belőle.

A vénasszonyok, akiknek most van a nyaruk, ez idén egészen fiatalok. Kis, magas kalapokat hordanak, izgatottak és hangosak. A szerelem erjed a levegőben. A fák az uszodában beleszemetelnek a vízbe. Az inspekciónak vége; a rendetlenség kezdődik, a vad, hűlő kaland, halál.

Radnóti Miklós: November

2010-11-11T06:55:00.001+01:00

Megjött a fagy, siklik a ház falán,

a holtak foga koccan. Hallani.

S zizegnek fönn a száraz, barna fán

vadmirtuszok kis ősz bozontjai.

Egy kuvik jóslatát hullatja rám;

félek? Nem is félek talán.

219 éve született Katona József

2010-11-11T06:55:00.000+01:00

Katona József: A Természethez

Melly szép vagy te, Természet!
szép Anyja a belőled serkedező cseppeknek.
Esméri kellemed minden minden alakságodban,
mégse lát.
Nem lát a szerencsés Kor,
mert a szerencse kedves kellemi közt eltéveszt,
a kellem vakitja léted kellemi látásátol
víd szemét:
A sújtott szerencsétlen
megnéz, megesmer, érez is; de nem örvend (nem lát).
Ah, hogy teremtni tudsz csak sziveket: orvossává
lenni nem!!!

517 éve született Paracelsus

2010-11-11T06:54:00.001+01:00

Paracelsus (Einsiedeln, Svájc, 1493. november 11. vagy december 17. – Salzburg, Ausztria, 1541. szeptember 24.) orvos, csillagjós, ezoterikus bölcselő, természettudós, alkimista és vezető okkultista.

Született mint Theophrast von Hohenheim, a Paracelsus nevet csak később, Celsus római orvos nyomán vette fel, jelentése „Celsus felett álló”.

"... Paracelsus egyike az egész korszak legeredetibb alakjainak: humanista és fizikus, alkimista és asztrológus, kézjós és halottidéző, sebész és varázsló, a nitrogén felfedezője és a tudományos orvostan megújítója. Állandó vándoréletében mindeki körüludvarolja mint orvost, tanítót és aranycsinálót, lármás udvartartás rajong érte, s ebben tarkán keverednek a tudomány valódi hívei kalandorokkal és a bölcsek kövére vágyakozó naplopókkal (mint ahogy abban az időben különben is alig lehet egymástól elválasztani a közönséges aranyéhséget és a nemes tudományszomjat). Mindenütt szenzációs gyógyításokat hajt végre, ismereteket gyűjt és terjeszt, botrányt és csodálatot idéz elő , végül alattomosan meggyilkolják néhány, méltóságokkal felruházott kartársának ösztönzésére, akiknek üzletét az ő lángelméje zavarta. ..."

E. Friedell: Az újkori kultúra története)

“Az ember nem az adott körülmények, hanem az általa választott hozzáállás folytán boldog.” (Hugh Downs)

2010-11-11T06:54:00.000+01:00

Bútorok a 18. században

2010-11-10T07:44:00.007+01:00

A 18. században a bútorművészet központja Franciaország. E kor stílusa, a barokk túldíszített, szertelen, dagályos - építészetében, bútorban, bútorszövetben egyaránt. Fantasztikus függönyök, drapériák, csodálatos gobelinek készültek. Kialakult a teljesen kárpitozott ülőbútor, a fotel, amelynek formája ma is szinte változatlan.

A barokk utolsó fellobbanása a rokokó, a 18. századi francia udvar hivatalos stílusa. A kéjlakok, intim budoárok építtetője XV. Lajos ízlését utánozva ez lett az uralkodó osztály általános ízlése : mindenben bizarr, a szokatlan, a túlzott. A kárpitozásokhoz valódi selymet, sőt arany- és ezüstszálakat is felhasználtak. Kínai példa nyomán megjelent a faltapéta is, gyakran a bútorszövettel harmonizáló mintákban.

Ebben a korban váltották fel a paloták viszonylag üres - főleg méreteikkel tekintélyt sugárzó termeit a gazdagon bútorozott szobák, amelyekben egyes bútordarabok helyett a teljes "berendezés", vagyis a bútorok művészi együttese vált divattá. Ezek elrendezése, összhangja az interieur, teremtette meg a helyiség hangulatát.

Joseph Haydn: C-dúr vonósnégyes (3)

2010-11-10T00:09:00.002+01:00

Rózsás abc

2010-11-10T00:08:00.006+01:00

A "rózsás abc" többi betűjét megtalálhatjátok az Ötletelőben.

A fertődi Esterházy-kastély

2010-11-10T00:07:00.013+01:00

A fertődi kastély együttese a magyarországi barokk építészet leglátványosabb, legnagyobb szabású alkotása, a késő barokk udvartartás legjelentősebb helyszíne. A magyar kultúrtörténetben kiemelkedő szerepet játszó herceg Esterházy család rezidenciája egyúttal Joseph Haydn működésének magyarországi színtere is volt.

A kortársak által „magyar Versália”-ként emlegetett, a 18. századi szemlélő számára kisvárosnak tűnő, Goethe által pedig tündérországként említett reprezentatív épületegyüttes építése azt követően vette kezdetét, hogy 1762-ben Esterházy „Fényes” Miklós került a családi majorátus és a 200 ezer magyar holdra kiterjedő hercegi birodalom élére, és az ettől fogva Eszterházának nevezett Süttörön, rangjához méltó építkezésbe kezdett.

Az 1784-re teljes pompájában ragyogó kastélyt látva az egykori közönség úgy vélte, „mind királyunk, mind nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza magát csudává tegye”, s hogy „az idejövők álmélkodása hazánknak tisztességét kétségkívül minden idegeneknél dicsőíteni fogja”.

Az U alaprajzú kastély főhomlokzata előtt tengeri szörnyekkel küzdő szökőkútfigurák és nagyszabású lépcsőn elérhető erkély fogadta az érkezőt. Az épület belsejében bútorokon és falikárpitokon, mennyezeti stukkókon és olajképeken, vázákon és falburkolatokon a rokokó dekoráció tükrökkel is megsokszorozott, hömpölygő gazdagsága kápráztatta el a látogatókat.

A rezidenciához a kor követelményének megfelelően muzsikaház, opera, marionettszínház, a nyugati szárnyban elhelyezett, 348 festményből álló képtár, télikert, vízesés, kínai táncolóház, bagatelle, remeteház, műrom, Diana-, Fortuna- és Venus-templom tartozott. A kastélyt felkereső neves személyiségek között ott találjuk Mária Terézia királynőt is.

A fertődi kastély együttese a magyarországi barokk építészet leglátványosabb, legnagyobb szabású alkotása, a késő barokk udvartartás legjelentősebb helyszíne.

Joseph Haydn: C-dúr vonósnégyes (2)

2010-11-10T00:07:00.012+01:00

Az Esterházy család

2010-11-10T00:07:00.011+01:00

A középkori eredetű Esterházy-család egyike volt a művészetek pártolásában élen járó legjelentősebb magyar arisztokrata családoknak. A család minden ágában találunk a zeneművészet iránt érdeklődő személyiségeket, a leghosszabb ideig fennálló, kiemelkedően magas színvonalú kulturális élet azonban a hercegi ág kismartoni birtokához kötődik.
Az udvar első fénykorát Esterházy Pál (1635–1713) uralkodása alatt élte, aki 17 évesen lett a család feje.
Az igen tehetséges és sokoldalúan képzett ifjú a nagyszombati jezsuita iskolában tanult, ahol a bölcsészeti, jogi és katonai tanulmányok mellett részt vett az iskolai színjátszásban is. Fiatalon lett Sopron megye főispánja, majd magas katonai ranggal részt vett a török elleni harcokban. 1681-ben Magyarország nádora lett, 1687-ben megkapta a birodalmi hercegi címet. 1688-89-ben átfogó tervet készített az ország közigazgatási, pénzügyi és gazdasági újjászervezésére, ezt azonban a bécsi udvar nem fogadta el.
Esterházy ezután visszavonult a közélettől, s bár formálisan az ország katonai vezetője maradt, az 1690-es évektől elsősorban családi birtokaival, és a művészetekkel foglalkozott.

Számos képzőművészeti alkotást rendelt, maga pedig magyar és latin nyelvű imádságokat, prédikációkat, verseket írt. 1706-ban kibővítette udvari zenekarát, 1711-ben pedig kiadta –1699-ben kéziratos formában már meglévő – zenei gyűjteményét, a Harmonia caelestist. Korábban úgy tartották, hogy az 55 egyházi éneket maga a herceg komponálta, mai ismereteink szerint Esterházy Pál az anyag összeállítójának tekinthető.

Az Esterházy–udvar második, talán még az elsőnél is fényesebb időszakát („Pompakedvelő”) Esterházy Miklós (1714–1790) uralkodása alatt élte. Esterházy Miklós a bécsi jezsuitáknál kapott alapos képzés után – nagyapjához, Esterházy Pálhoz hasonlóan – a katonai pályán ért el sikereket.

Először a család süttöri kastélyában élt (már itt is foglalkoztatott zenészeket), majd 1762–ben, amikor reá szállt a hercegi cím, Kismartonba költözött, ahol tovább fejlesztette a Werner és Haydn által vezetett zenei együtteseket.
Az építészet, képző- és zeneművészet, valamint az irodalom iránt rajongó herceg néhány év alatt felépíttette az eszterházi „Tündérbirodalmat”, amelynek a hazai és külföldi vendégek egyaránt csodájára jártak. A kastély mellett hatalmas park, számos melléképület, operaház, marionettszínház, (kottapapír-gyár) épült. Esterházy Miklós óriási könyv-, kép- és kottatárat gyűjtött össze. Haydn vezetése alatt működő zenekara kiváló muzsikusokból állt, de a herceg maga is kitűnő hangszeres volt, jól játszott barytonon.

Friedrich Schiller: Az örömhöz

2010-11-10T00:06:00.000+01:00

Gyúlj ki, égi szikra lángja,

szent öröm, te drága, szép!

Bűvkörödbe, ég leánya,

ittas szívünk vágyva lép.

Újra fonjuk szent kötésed,

mit szokásunk szétszabott,

egy-testvér lesz minden ember,

hol te szárnyad nyugtatod.

Milliók ti, kart a karba!

Gyúljon csók az ajkakon!

Túl a csillagsátoron

él mindnyájunk édesatyja!

Ha célt ért a férfi végül:

társa mellett hű barát,

s kedves nőt nyert hitveséül,

zengje vélünk víg dalát,

s minden szív, ha dobban érte

szív csak egy a földtekén!

Ám ki ezt még el nem érte,

sírva fusson el szegény.

Mind a roppant kőr lakóit

szent rokonszenv hassa át!

Csillagokba vonz az át

a rejtelmes égi trónig.

Isszuk mind e drága nedvet

a természet keblein.

Jók és rosszak ott repesnek

könnyű rózsaléptein.

Zsenge fürttel, csókkal áldott,

szív hű lángra tőle gyúl:

kéjben úsznak a parányok,

s kerub zengi: szent az Úr!

Milliók ti, porba hulltok?

Érzed, élet, alkotód?

Rejtik őt a csillagok!

Sátrukon túl, él az Úr ott!

Ő a rugó, ő az élet,

ösztökéje: az öröm:

tőle, tőle jár a létnek

óraműve bölcs körön:

csíra szárba tőle szökken,

mennynek napja tőle kél:

szférákat hajt mély ködökben,

hova látcső el nem ér.

Boldogan, mint napja lobban

s száll az ég dús térein,

járjatok ti, véreim,

mint a hősök, utatokban.

Az igazság tükre mélyén

a tudóssal szembenéz.

Hív erénye sziklaélén

óvja azt, ki tűrni kész.

Fönn a hitnek fényes ormán

lengedeznek zászlai,

s látni őt a szív omoltán

angyalok közt állani.

Milliók ti, tűrjetek csak,

míg a jobb kor napja gyúl.

Csillagsátoron túl az Úr

megjutalmaz érte egy nap.

Isteneknek nincs mit adni:

istenülni nagy dolog.

Gyász, szegénység, jöjj: vigadni

várnak ím a boldogok!

Fátyol hulljon bűnre, bajra,

ellenednek megbocsáss:

szívét többé könny ne marja,

ne rágódjék rajta gyász.

Adóskönyvünk elenyésszen,

béküljön meg, aki él.

Mint mi egymást, úgy ítél

minket isten fenn az égben.

Szent öröm vet borba lángot:

arany fürtünk nedve bő:

békét isznak kannibálok,

hősi vért a kétkedő.

Ünnepeljünk mind felállva,

míg a kelyhünk körbe megy.

Csapjon égig habja lángja!

Áldjuk a Jó Szellemet!

Kit a csillagár dicsér fenn

és szeráfok zengenek:

áldjuk a Jó Szellemet

csillagsátrán túl az égben!

Bátor szív a szenvedésben,

oltalom, ha árva hív,

sírig hűség esküvésben,

mindig nyílt és tiszta szív,

trón előtt is férfi-fenség,

vér, vagyon kell érte bár,

szolgálatnak hű fizetség,

s árulónak rút halál!

Mondjuk e szent kört bezárva

tűz borunkra esküvést,

híven álljuk e kötést:

esküdjünk az ég Urára!

/Ford.: Rónay György/

(festmény: Hieronymus Bosh: A földi Paradicsom)

Joseph Haydn - Friedrich Schiller kortársa

2010-11-10T00:05:00.001+01:00

Joseph Haydn: C-dúr vonósnégyes (1)

Friedrich Schiller: Az este

2010-11-10T00:03:00.005+01:00

Hajtsd le fények Ura - a rét sóhajt már

Illó harmat után, létünk csak árnyék,

Lankadnak paripáink -

Hajtsd le sugár-szekered !

Nézd, ki int mosolyogva lent a tenger

Kristály-tornyaiból ! Nem látja szíved ?

Robbannak paripáid,

Tethys, az isteni, int.

Gyorsan karja közé fut a szekérről

A vezető, a gyeplőt fogja Ámor,

Halkulnak paripái

Lent a hülő habokon.

Fent az égen oson lábujjhegyen már

A szent illatos éj: nyomán az édes

Szerelem...Csitt ! Nyugalom s csók !

Phoebus, a csókos, alél.

251 éve született Schiller

2010-11-10T00:01:00.004+01:00

Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10. – Weimar, 1805. május 9.) német költő, drámaíró, filozófus és történész.

Őt tartják a legjelentősebb német drámaírónak és Goethe, Wieland és Herder mellett a weimari klasszikusok legfontosabb képviselőjének.

Kortársak:
Művészek
Robert Burns skót költő
Csokonai Vitéz Mihály magyar költő
Johann Wolfgang von Goethe német költő
Carlo Goldoni olasz drámaíró
Joseph Haydn osztrák zeneszerző
Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző

Tudósok Rond d'Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus
Benyovszky Móric magyar földrajzi felfedező
Denis Diderot francia filozófus
Leonhard Euler német matematikus
Luigi Galvani olasz fizikus
Hell Miksa magyarországi csillagász
Immanuel Kant német filozófus
Kempelen Farkas magyarországi feltaláló, a gépi beszédelőállítás korai úttörője
Antoine Lavoisier francia kémikus
Carl von Linné svéd botanikus
Thomas Malthus angol közgazdász, a modern családtervezés atyja
Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus
Jean-Jacques Rousseau francia író és filozófus
Adam Smith skót filozófus és közgazdász
Voltaire francia filozófus
Alessandro Volta olasz fizikus
James Watt skót mérnök, a gőzgép tökéletesítője

“Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.” (Helen Keller)

2010-11-10T00:00:00.002+01:00

Asztalterítő

2010-11-09T05:09:00.002+01:00

A munka részletes leírását az Ötletelőben találhatjátok meg.

Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

2010-11-09T05:05:00.002+01:00

Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad
tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este.
Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet
és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését.
Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak,
megtöretett testünket az álom, a szép szabadító
oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor.

Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok,
Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra.
Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon?
Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk?
És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e?
Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?

Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,
úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,
vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron;
zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager
őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra.

Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel,
hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben,
szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt, -
jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot,
s várja a véget, a sűrü homályba bukót, a csodákat.

Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák
ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már.
Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság
és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra
rásüt a hold s fényében a drótok ujra feszülnek,
s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya
lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben.

Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.

Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben,
1944. július

2010-11-09T04:59:00.000+01:00

Radnóti Miklós: Tétova óda

2010-11-09T04:57:00.002+01:00

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet ujra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, -
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ,
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.

1943. május 26.

Radnóti Miklós: Októberi vázlat

2010-11-09T04:51:00.003+01:00

Reggel, fa alatt fagyott verebet
tépett a kutyám és napsütött
nyári tornyok alatt most sárban jár
cifra lábakkal, legény a lány után;

ma már dalolva vár testvérei közt
régen halottan a nagy fa, sötét
erdőkön tüzelésre és leveles,
bő élete jajdul a fejsze alatt,

mint kispapok őszülő bánata fordúl
imásan, miséken lesett fiatal
apácák hites, hófehér teste
felé, a hűvösödő esti időben;

ökörnyál kötött ki újra már szigorú
bokrainkon, de a Tiszán még mesélnek
dévajos játékról titkosan az árnyak
és csöndesen elmulat a táj.

1930. október 6.

66 éve halt meg Radnóti Miklós

2010-11-09T04:42:00.003+01:00

“Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság…”
(Weöres Sándor)

Radnóti Miklós (1909 - 1944) - a magyar líra kiemelkedő képviselője. Polgári zsidó családból származott, szüleit korán elvesztette, gazdag nagybátyja nevelte.
Egy ideig külföldön tanult, aztán beiratkozott a szegedi egyetemre, ahol bekapcsolódott a "szegedi fiatalok" falukutató munkájába. Tanári oklevelet szerzett, de nem tanított, írásból, fordításból élt.
Egyik verskötetéért már 1931-ben bíróság elé került. Származása s a fasizmus térhódítása mind nehezebbé tették életét. 1940-től szinte állandóan munkaszolgálatos volt, 1944-ben a szerbiai hegyekbe vitték, majd gyalogmenetben Németország felé hurcolták. A legyengült költőt Győr mellett lőtték agyon.
Már első verseiben humanizmus, meg nem alkuvó békevágy szólalt meg, igazán nagy költővé azonban a spanyol polgárháború évei, a fasizmus növekvő veszélye, az üldöztetés és a munkaszolgálat szenvedései tették: a fasizmus embertelensége elleni tiltakozása, az otthon, a haza és a szeretett feleség utáni vágyakozása megrendítő erejű versekben szólalt meg.
Nagy formaművész volt, s mint műfordítót is a legnagyobbak közé soroljuk.
Korai halála a modern magyar líra egyik legnagyobb vesztesége.

“Akinek jó szíve van, azt az öröm látványa boldoggá teszi. ” (Gustave Flaubert)

2010-11-09T04:37:00.001+01:00

Varrósdobozra való

2010-11-08T08:22:00.005+01:00

Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal

2010-11-08T08:14:00.002+01:00

Van már kenyerem, borom is van,
Van gyermekem és feleségem.
Szivem minek is szomorítsam?
Van mindig elég eleségem.
Van kertem, a kertre rogyó fák
Suttogva hajolnak utamra,
És benn a dió, mogyoró, mák
Terhétöl öregbül a kamra.
Van egyszerü, jó takaróm is,
Telefonom, úti böröndöm,
Van jó-szívü jót-akaróm is
S nem kell kegyekért könyörögnöm,
Nem többet az egykori köd-kép,
Részegje a ködnek, a könnynek,
Ha néha magam köszönök még,
Már sokszor előre köszönnek.
Van villanyom, izzik a villany,
Tárcám van igaz szinezüstből,
Tollam, ceruzám vigan illan,
Szájamban öreg pipa füstöl.
Fürdő van, üdíteni testem,
Langy téa, beteg idegemnek.
Ha járok a bús Budapesten,
Nem tudnak egész idegennek.
Mit eldalolok, az a bánat
Könnyekbe borít nem egy orcát,
És énekes, ifju fiának
Vall engem a vén Magyarország.
De néha megállok az éjen,
Gyötrödve, halálba hanyatlón,
Úgy ásom a kincset a mélyen,
A kincset, a régit, a padlón,
Mint lázbeteg, aki feleszmél,
Álmát hüvelyezve, zavartan,
Kezem kotorászva keresgél,
Hogy jaj! valaha mit akartam,
Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,
A kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban
S már nem vagyok otthon az égben.

Goethe a zenéről

2010-11-08T08:09:00.002+01:00

„Ha fiatalok akarunk maradni, mindennap olvassunk egy el egy verset, hallgassunk egy kis zenét, nézzünk meg egy szép festményt, és amennyiben lehetséges, tegyünk valami jót.

Az ember legfőbb érdeme éppen az, hogy amennyiben teheti, felülkerekedik a külső körülményeken, és minél kisebb befolyást enged azoknak.”

Johann Wolfgang von Goethe

123 éve szabadalmaztatták a gramofont

2010-11-08T07:58:00.005+01:00

Emile Berliner (Hannover, 1851. május 20. – Washington, 1929. augusztus 3.) Németországban született amerikai feltaláló. Az első gramofon és a barázdás hanglemez megalkotója.

A gramofont is már rugós óramű forgatta, a hangot jókora tölcsér erősítette. A lemezek préseléssel sokszorosíthatókká váltak, így nagy mennyiségben, aránylag egyszerűen és olcsón készülhettek. A lemezek előnye, hogy kevesebb helyet foglalnak el, és kevésbé sérülékenyek. A kínált műsorválasztékban azonban nincs jelentős különbség. Kuplék, katonaindulók, prózamonológok, népies muzsika a leggyakoribb. Nagy ritkán sor kerül egy-egy zeneileg értékesebb szemelvény felvételére.

A Monarchiában századunk első éveiben csak külföldi vállalatok készítettek lemezt. Az emelkedő kereslet hatására azonban itt is elkezdődött a kisebb helyi vállalatok alapítása. Magyarország sem maradt el a világtól. Rövidesen Budapesten is megalapították az Első Magyar Hanglemezgyár Rt-t.

1793 – Megnyílik a Louvre Múzeum Párizsban

2010-11-08T00:03:00.001+01:00

A Louvre Párizs központi részén található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb múzeuma.

A világ leglátogatottabb (2006-ban 8.3 millió látogatóval), és egyben egyik legnagyobb, legérdekesebb, és leghíresebb múzeuma több, mint 350 ezer műtárgyat tartalmaz.

A hihetetlen gazdagságú gyűjtemény mellett a múzeum épülete, és az 1989-ben hozzáépített, rozsdamentes acélból készített, pontosan 666 üveglapból álló, 21 méter magas piramis is igen szépek, és érdekesek.

Az épületek 1190-ben épültek, Fülöp Ágost parancsára erődítménynek. A 16. században I. Ferenc reneszánsz stílusú palotává alakította, majd Napóleon felújíttatta, és múzeumot rendezett be benne, amely a francia polgári forradalom óta a "köznép" számára is látogatható.

“Ha valamit nem szeretsz, változtass rajta! Ha változtatni nem tudsz, változtass azon, ahogy gondolkodsz róla! Csak ne panaszkodj!” (Maya Angelou)

2010-11-08T00:00:00.000+01:00

Életfa - keresztszemes

2010-10-28T07:38:00.003+02:00

A munka leírását az Ötletelőben olvashatjátok.

Dsida Jenő: Ősz a sétatéren

2010-10-28T07:36:00.002+02:00

Szemem falán kívül is, belül is
ez a kietlen őszi tájkép:
sétatér.
Azok az emberek, akik most hangosan beszélve
haladnak előttem, rögtön eltűnnek a fák közt,
az a nő, aki mellettem ül a padon,
mindjárt meghal, feje félrebillen,
szeme kiszárad, húsa lehull.
Milyen egyedül leszek!

A lombok is leszállingóznak,
a jövőéviek is; fakadásuk hiábavaló.
Csak én fogok itt ülni magányosan,
céltalanul, haláltalanul sok-sok iszonyú évig.
Mindjárt elnémulok, nem lesz akihez szóljak
s azt se mondhatom el, hogy nincs akihez szóljak,
s mire nyomdagépek méhéből életre edzve
ez a vajúdó vers világra jön,
csak üveges szemek bámulják mindenünnen:
Nem lesz, aki értse.

Jaj, be keserves ez az őszi sétány!
A levegő mintha végtelen víz volna,
türkiszes árnyú, zöld tenger-medence,
hová sosem szürönközik sugár.
A fák:
sűlyedt hajók árbocai.
A bokrok:
nagy vízi pókok, óriás meduzák.
Az út:
kanyargó, nyúlós tengeri kígyó.
S a tó:
sötét álom a szívem fenekén.

Remélem, segít!

2010-10-28T07:28:00.002+02:00

Gyors recept a légutak védelmére:
15 gramm újhagymát, 30 gramm jégcsap retket, 4 szem aszalt jujuba gyümölcsöt főzzünk egy liter gyömbér teával 15-20 percig, majd langyosan elfogyasztjuk.

Gyors recept köhögésre:
Köhögés esetén 10 db ginkgo magot és egy felaprított körtét 3 dl vízben főzzünk meg, és végül adjunk hozzá két evőkanál mézet. A kellemes ízű kompótot gyermekek és idősebbek is szívesen fogyasztják.

Influenza elleni védekezés 4 lépésben
A hagyományos kínai orvoslás szerint az emberi szervezetben lejátszódó folyamatok összefüggnek egymással. Éppen ezért az influenza ellen fontos a védekezés négyes mechanizmusa:

1. A megelőzés és az immunrendszer erősítése.
2. A már bekerült kórokozók eltávolítása a légutakból és a szervezetből egyaránt.
3. A tüdő belső hőmérsékletének csökkentése.
4. A salaktalanítás, amivel a beleket tartjuk tisztán, hiszen ilyen úton is távoznak a kórokozók.

Ha a belek tiszták, normálisan működnek, akkor a tüdő védekező rendszere is hatékonyabb.

Gyors házi recept köhögés ellen
10 db ginkgo magot,
és egy felaprított körtét 3 dl vízben főzzünk meg, végül adjunk hozzá két evőkanál mézet.
A kellemes ízű kompótot gyermekek és idősebbek is szívesen fogyasztják.

(Forrás: dr. Chen Zhen)

József Attila: Eszmélet

2010-10-28T07:23:00.000+02:00

Tatiosz: Életművészet

2010-10-28T07:22:00.001+02:00

“Elfogadni tudni a boldog napokat,
de az örömteleneket is.
Sem kicsordulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
Sem szónokolni, sem elnémulni.
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni, és nem tetszelegni -
sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.
Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.
Az úton járni, majd végigmenni,
a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni.
Egyszerűen boldognak lenni – dísz, ragyogás, külcsín nélkül.”

107 éve halt meg Fadrusz János szobrászművész

2010-10-28T07:22:00.000+02:00

Fadrusz János (1858-1903) szobrászművész a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója.

Fadrusz első nagy megbízását szülővárosától kapta. A pozsonyi koronázási domb helyére kellett egy monumentális emlékművet elkészíteni. A művész Mária Terézia alakját választotta, azt a pillanatot, amikor a pozsonyi országgyűlésen a magyar főnemesség védelmezőn állt Mária Terézia trónja mellé. A főalak egy kétszeres életnagyságú lovasszobor, melyen a királynő méltóságteljesen ül a lován, két oldalán egy-egy magyar főúr alakja, amint védelmezőn áll mellette.
A szobrot 1896-ban avatták fel Pozsonyban és szépségének csakhamar híre ment, a korabeli sajtó is hosszasan méltatta. Sajnálatos, hogy Fadrusznak ez az első nagy mesterműve 1928-ban egy éjszaka szlovák nacionalisták vandalizmusának esett áldozatul, akik a felismerhetetlenségig összetörték.

A szobor átütő sikere végleg meghozta a hírnevet Fadrusznak és végre jelentős anyagiakhoz is juttatta.
A mester időközben újabb nagy megbízáshoz jutott. Kolozsvár városa ugyanis már régóta tervezte egy Mátyás-emlékmű felállítását. A mű elkészítésére kiírt pályázat első díját Fadrusznak ítélték.
A szobor a nagy királyt abban a pillanatban ábrázolja, amikor egy vár bástyájáról harci ménjén ülve győztes hadaira tekint.

Arcáról erő és fenség sugárzik. A szobor talapzata mellett állnak a fekete sereg vezérei: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István és Szapolyai János.
A mű gipszmodelljét 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon, ahol a több száz szobor között a kiállítás aranyérmével jutalmazták. A szobrot 1902 októberében avatták fel fényes ünnepségek közepette. A művészt József főherceg vaskorona renddel tüntette ki, a várostól pedig díszpolgárságot és egyetemi doktori címet kapott. Az alkotás Fadrusz művészetének leghíresebb alkotása, egyben munkásságának csúcspontja.

A Mátyás-szoborral szinte egy időben avatták fel Fadrusz harmadik nagy művét a Wesselényi-emlékművet Zilahon. Az emlékmű az 1838-as nagy pesti árvíz hősét, a nép barátját, a harcos szellemű reformkori politikust ábrázolja, amint a lépcsős talapzatról lelépve az előtte álló jobbágy szemébe nézve annak vállára teszi a kezét.
Az emlékművet 1935-ben a románok eltávolították, talapzatát szétverték, de 1942-ben a visszacsatoláskor sikerült eredeti állapotában visszaállítani és ma is ott látható.

Fadrusz még egy nagy megbízást kapott, Tisza Lajos szegedi emlékművét kellett elkészítenie, de a mester ebből már csak a főalakot alkothatta meg.
Ugyancsak tervezett egy monumentális emlékművet Erzsébet királynéról, de ennek megbízását nem sikerült megszereznie.

A sikertelenség valósággal letaglózta, egyre súlyosabban jelentkezett tüdőbaja is és ágynak esett. Miközben a betegség egye jobban elhatalmasodott rajta ő még egyre tervezgetett.
Stószfürdőn, majd egy pesti magánszanatóriumban keresett gyógyulást.

Párizsi világkiállítás. Fadrusz János díjnyertes munkája

Tervei megvalósításában végképp megakadályozta korai halála 1903. október 28-án.
Gyermek nem maradt utána, de tanítványai folytatták munkásságát és befejezték félbehagyott műveit.

“A boldogsághoz vezető legrövidebb út: az önismeret.” (Tatiosz)

2010-10-28T07:20:00.002+02:00

Ősz

2010-10-27T07:31:00.002+02:00

Néhány érdekesség a nyelvújításról

2010-10-27T07:26:00.004+02:00

Maga Kazinczy gyakorlati nyelvújító is volt.

Nevéhez fűződnek alak, hölgy, pongyola, ácsorog, árny, dölyf, kedvenc, csalogány, légyott, évszak, emlékkönyv stb. szavaink.

A gyakorlatban a nyelvújítás főként a szókincs hiányosságait óhajtotta kiküszöbölni, és minden eszközt felhasznált idegen szók magyarítására. A magyar szókészletet az alábbi eljárásokkal bővítették:

- Nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé: betyár, burgonya, hullám, idom, kamat, bútor stb.

- Régi szavakat elevenítettek fel: aggastyán (az Ágoston személynévből), fegyelem stb.; felújítottak régi személyneveket is, pl. Béla, Gyula, Zoltán, Géza.

- Idegen szavakat alakítottak át, pl. a latin balanea bálna lett, a német Leipzig pedig Lipcse.

Új szavakat alkottak
- szóképzéssel, felhasználva az -ng; -lagl-leg; -ít; -z; -kozik/-kezikl-kőzik igeképzőket, pl. borong, érzeleg, lazít, tanulmányoz, építkezik stb.; az -alomi-elem; -mány/-mény; -at/-et; -ákony/-ékeny; -g; -ály/-ély; -ány/-ény; -zat/-zet névszóképzőket, pl. történelem, tengerész, állítmány, körzet, folyékony, adag, szenvedély, példány, alapzat stb.

- szóvégek megelevenítésével: a -c, -nc; -dal-de elevenedik meg a kegyenc, újonc, cukrászda, szálloda, lövölde szavakban.

- szóelvonással (szóelemek szó végéről való elhagyásával) nyerték a kapáiból a kapa, az árnyékból az árny, a tarútból a tan, a vizsgáiból a vizsga szavakat.

- szócsonkítással (szóvégek önkényes elhagyásával) nyerték a címerből a cím, a zömökből a zöm, a gyámból a gyár szavakat.

- szóösszetétellel pl. búskomor, folyóirat, szemüveg stb.; német hatásra idegenszerű összetételeket is létrehoztak pl. jogerős, iskolaköteles.

- Nem ritka módszere a szóteremtésnek az ún. szócsonkításos összetétel, pl. a híg + anyagból született a higany, a levegő + égből alakult a lég, a könnyű + elméjűből pedig a könnyelmű.

Örvendetes, hogy a nyelvújítási szavak milyen gyorsan gyökeret vertek a magyar nyelvben. Mindmáig mintegy tízezer szó van használatban belőlük. Vörösmarty, Petőfi, Arany stb. már természetesen használták ezeket a szavakat és az új stílust, amely jobban simult a gondolati tartalomhoz.

A nyelvújítás voltaképpen a magyar irodalmi nyelv egységesülésének aktív, mozgalommá kiteljesedett szakasza volt.

Idegen szavak magyarosítása

Ritkább eljárás, inkább egy-két tudományág terminus technikusait érintette; kevés maradt fent közülük: pillér (francia pilier), bálna (latin balaena), gúla (olasz guglia), kálmos (latin calamus), rím (francia rime). A latin eredetű szavak -us nélküli formái - amelyek közvetlenül a németből is származhattak: pedagóg, filozóf, dialóg - nem gyökereztek meg tartósan, ahogy a latin szavak magyar képzős formái sem (interessál, anectotumocska). S már saját korukban sem találtak követőkre az effélék: paradíz, frizűr, karikatűr, tempel. Olykor földrajzi neveket is átformáltak: Lipcse (Leipzig), Istókhalma (Stockholm), Kappanhágó (Koppenhága) - nem meglepő, hogy ezek az egy Lipcse néven kívül (amilyen nevű település Magyarországon is volt) éppúgy nem honosodtak meg, mint ahogyan a különféle szóalkotási módokkal életre kelteni próbált nyakatekert szavak tömegét sem fogadta be a nyelvhasználat.

Kazinczy Ferenc: A mi nyelvünk

2010-10-27T07:11:00.006+02:00

Isteni bája a szép Hellasnak, római nagyság,
Francia csín, és német erő, s heve Hesperiának,
És lengyel lágyság! titeket szép nyelvem irígyel.
S ti neki semmit nem irígyeltek? Nyelve Homernak
S Virgilnek, ha találtok-e mást Európa határin,
Mely szent lantotokat ily híven zengve követné?
Dörg ő s nem csikorog; fut ha kell, mint férfi fut a cél
Nem tört pályáján: de szaladva, szökelve, sikamva.
Lángol keble, ajakán mély bánat leble sohajtoz,
S mint te, olasz s lengyel, hévvel nyögdelli szerelmét. -
Hull a lánc, közelít az idő, s mi közöttetek állunk.

1836

251 éve történt - megszületett Kazinczy Ferenc

2010-10-27T07:00:00.001+02:00

Kazinczy Ferenc, kazinczi és alsóregmeczi (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő; a nyelvújítás vezéralakja, az MTA tagja.
Kazinczy Ferenc régi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fia volt. 1769. szeptember 11-én Sárospatakra ment, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba.
1775-ben megjelent első kötete, amelynek kiadását özvegy édesanyja támogatása tette lehetővé. 1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója hatására belép a miskolci szabadkőműves páholy tagjai közé.
1787. november 13-án több társával együtt megindítja a Magyar Museum című lapot, társaival azonban hamarosan összekülönbözik, s a folyóirat második negyede megjelenése után visszavonul, és 1790-ben új folyóiratot alapít, az Orpheust, amelyből nyolc füzet jelenik meg két kötetben.
Belekeveredett a Martinovics Ignác-féle összeesküvésbe, és 1794. december 14-én éjjel a birtokán elfogták. Az újhelyi fogadóba szállították, december 16-án Budára szállították.

December 29-én lépett bírái elé először, azzal vádolták, a Hajnóczy Ferenc által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette.
1795. május 8-án fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet a király várfogsággá enyhítette. Nedves, föld alatti börtönbe került, ahol annyira lebetegedett, hogy nem tudott már felkelni a szalmazsákjáról.

Később sora jobbra fordul: József főherceg utasítására egy felsőbb szobába helyezték át december 21-én, ahol saját költségén élhetett, illetve használhatta könyveit is. 1796. január 6-án átszállították az obroviczi börtönbe, innen 1799. június 22-én továbbvitték Kufstein várába. A francia hadak közeledtével 1800. június 30-án továbbszállították Pozsonyon és Pesten át Munkácsra.
1801. június 28-án kegyelmet kapott a királytól.

1804. november 11-én Nagykázmérban feleségül veszi gróf Török Lajos leányát, Török Zsófiát.
Dacára a sanyarú anyagi körülményeknek, Kazinczy továbbra is élete minden percét nagy célja, a magyar nyelv megújítására és nemesítésére szánta.
Az 1820-as évekig Széphalom lett a magyar irodalom központja, addig, ameddig sikerült Kisfaludy Károlynak Pestet irodalmi központtá tennie. Az új írók – mint például Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Fáy András– Kazinczynak mutatták be kézirataikat, tőle vártak kritikát és ítéletet műveik felől.
Az ő agitációja folytán lett a nyelvújítás ügye országossá.

1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémiai igazgatóság a történelmi osztály tagjává nevezte ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett. Júniusban tért haza, ekkor nyomtatta utolsó kiadványát.
Ez évben az országos kolerajárvány kitört Zemplén megyében is. Augusztus 22-én ő is a járvány áldozata lett.

2010-10-27T06:57:00.001+02:00

Kolumbusz Kristóf felfedezi Kubát

2010-10-27T06:52:00.005+02:00

1492. október 24-én Kolumbusz Kuba felé indult, ahova 1492. október 27-án meg is érkezett. Itt új gyümölcsöket, valamint a burgonyát és a kukoricát ismerték meg és ameddig a szem ellátott szárazföld terült el. A szigetlakóknak semmilyen négylábú háziállata nem volt. Az uralkodó egy király volt.

Kolumbusz Kristóf (Genova, 1451. augusztus 25. és október 31. között – Valladolid, 1506. május 20.) olasz származású, a portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló utazó, tengerésztiszt, az amerikai kontinens felfedezője.

Kolumbusz Kristóf arcképe.
Sebastiano del Piombo festménye (1529-1531)

Az első, Amerika földjére lépő európaiak a 10. századi viking hajósok – feltehetően Leif Eríksson, esetleg Bjarni Herjólfsson és harcosai – voltak, de művelődéstörténeti szempontból Kolumbusz felfedezése vezetett a korabeli világkép kitágulásához, és felfedezése nyomán indult meg az amerikai kontinens feltérképezése és gyarmatositása.

“Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.” (Goethe)

2010-10-27T00:00:00.001+02:00

Így érzem ma

2010-10-23T07:51:00.006+02:00

A Medián közvéleménykutató világba harsogott véleménye ellenére, mely szerint rég volt ilyen derűlátó a magyar, én úgy érzem, most van igazán okunk aggódásra.

Nem a pénztelenség okán, hiszen azt tudtuk, hogy nem lehet öt hónap alatt megoldani (bár a nagytöbbségnek már semmire sincs miből...), de a remény, hogy végre valóban az elveikben, tetteikben, döntéseikben szilárdak és következetesek lesznek, úgy tűnik elveszett. (Pl. MAL Zrt.,)

Számomra elkeserítőbb a helyzet mint a választás előtt. Akkor tudtam, hogy az az egész klientúra maga a mocsok, de hamarosan vége lesz. De most???
A mostanitól azt vártam, hogy újra rend legyen, az érték, érték legyen. És mit tapasztalok? Ismét elkenik, menjen az idő, majd elfelejtük, rákenik a "kishalakra", stb., stb., stb.

Már csak az alábbi idézetet próbálom sulykolni:

A világ helyzete sohasem reménytelen,
mert sohasem azokon múlik akik nem hisznek az életben,
hanem azokon akik hisznek benne.

(Hamvas Béla)