143 éve vette meg Alaszkát az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok kormánya 7,2 millió dollárért vásárolta meg Oroszországtól Alaszkát. A másfél millió négyzetkilométernyi területen elsőként a dán Vitus Bering felfedező szállt partra 1741-ben, s az oroszok számára birtokba vette a területet.


Mivel a XIX. században a cári flotta már egyre kevésbé volt képes a tengerentúli terület megvédésére, így II. Sándor cár eladta Alaszkát. Az amerikaiak azonban egészen addig elhanyagolták a földet, míg a XIX. század végén aranyat nem találtak, s ez tömeges bevándorlást eredményezett. Ennek hatására Alaszka előbb területi státust kapott, majd 1959-ben az USA 49. állama lett.


Egy Jermolov nevű admirális azért javasolta Alaszka eladását Amerikának, mert szavai szerint az utazás drága, időt rabló és veszélyes, meg aztán - írta - Alaszka a fán kívül nem rendelkezik természeti kincsekkel.
Ma már tudjuk, hogy a félszigeten hatalmas ásvány- és olajlelőhelyek vannak, de két évszázada még nem láttak olyan okot, amiért ezt a távoli területet érdemes lett volna megtartani.
Alaszka elkótyavetyélésének legfőbb előzménye persze az volt, hogy Oroszország 1856-ban vesztesen került ki a krími háborúból, s vészesen kiürült az államkassza. Csakhogy - és ezen ma már derül az ember - az amerikai törvényhozás sem akart pénzt adni ezért az „értéktelen jégveremért”. Végül egy kalandor félosztrák-félolasz diplomata ügyeskedte ki az adásvételt, s az Egyesült Államok 1867-ben - bagóért - 7 millió kétszázezer dollárért megvette Alaszkát az oroszoktól.

Tiszavirágzás

Évről évre késő tavasszal, kora nyáron a természet elvarázsolja a Tiszát. Az emberek csodájára járnak a víz színén kibomló „virágoknak” – a hosszú uszályú kérészek millióinak. Alig néhány óra leforgása alatt a tiszavirágok hatalmas felhőkben kirajzanak, párosodnak, majd elpusztulnak.


Röviddel a párzás után a nőstények a vízbe rakják petéi­ket, melyek a fenékre süllyednek, majd mintegy 45 nap múlva kikelnek a lárvák. Ezek a folyóágyba ássák magukat, ahol akár 4300 egyed/négyzetméter sűrűségű telepeket is alkothatnak. Három év után a lárvák a fel­színre bukkannak. Itt a nőstények egy-, a hímek kétszer vedlenek. A teljes kifejlődés után a hímek és a nőstények alig három órát élnek.

Tavaszvárás

A vizes élőhelyek világnapja

1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért.


Balaton

Balaton, becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km².

Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik.


A vízben és közvetlen közelében több mint 1200 állatfaj él.
A Balaton vízgyűjtőn található 40 vízfolyásban eddig 37 halfaj előfordulását lehetett bizonyítani. Ezek állománya tehát a tóhoz mérve igen gazdag (a Balatonból rendszeresen 15–17 faj kerül elő).

Az e vidéken fellelhető erdőkben az óriás énekes kabóca, a rézsikló, a holló, az erdei szürkebegy és a fenyvescinege mellett a gímszarvas ugyanúgy megfigyelhető, mint a róka és a dámszarvas. Igazi ritkaságnak számít a kerecsensólyom.
A tó rendkívül gazdag növényvilágára jellemző, hogy a molyhos és cseres-tölgyes erdőségek a legelterjedtebbek, amelyeket sok helyütt telepített fenyőerdők váltanak.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park címernövénye, a lisztes kankalin mellett több más pompás szirmú virág is honos itt, ilyen a tavaszi hérics, a fekete kökörcsin és a citromillatú nagyezerjófű.

Természet kékben

nature in blue

Ez gyönyörű!

Kárpátalja csodái: a Szinevéri-tó

A Szinevéri-tó, Kárpátalja legnagyobb tava, 989 méter magasan a Tóhegy lábánál található.
A tó környéke a természetvédelmi hatóságok felügyelete alá tartozik. A nemzeti park területe 40,4 hektár, 500–1700 méterrel a tengerszint felett húzódik, a Tisza jobb oldali mellékfolyója, a Talabor eredetéül szolgáló Gorgánok hegyeiben.

A park domborzata hosszú idők folyamán nyerte el mai formáját. Nagyon régen, kb. 35 millió évvel ezelőtt itt a Thétisz-tenger medencéje volt. Az egykori tengerfenékre lerakódott agyag, homok és más üledékek keveréke az idők folyamán megkövesedett.
A tudósok szerint kb. tízezer évvel ezelőtt, a jégkorszak utáni időben alakulhatott ki, egy folyómeder-csuszamlás okozta elzáródással. Három forrás táplálja a négy–hét hektár területű tavat. Legmélyebb része a 22 métert is eléri. A fenyvesek úgy veszik körül a kék vizet, akárcsak a szempillák a szemgolyót, s közepén a parányi sziget képezi a pupillát. Az itt élők ezért tengerszemnek is nevezik.


A legenda szerint nevét egy szerelmespárról kapta. A környék urának, a grófnak volt egy gyönyörű lánya, akinek olyan kék volt a szeme, mint a Kárpátok égboltja. Innen kapta a Színy nevet is, ami magyarul kéket jelent. A lány beleszeretett Vérbe, a pásztorfiúba, s titokban találkozgattak. Ám erről hamarosan tudomást szerzett a gróf, aki eltiltotta lányát a rangjához nem méltó legénytől. Eközben a szerelmére várakozó fiúra a kegyetlen apa bérencei egy nagy követ gördítettek. A szörnyű hír hallatára a lány a helyszínre rohant, s a szerelme testét eltakaró követ átölelve keserves zokogásban tört ki. Könnyei pedig egy tavat képeztek, melynek vize ugyanolyan kék volt, mint a szeme.

Kékség a természetben

Vajdaság csodái: Ludasi tó

Ludas puszta. Ludas( magyar nyelven) Šupljak ( szerb nyelven), előzőleg Stara Storina volt a neve a településnek.
Ősrégi Szabadka környéki település, Bácska (Serbia) északi részén, a Ludasi tó partján terül el, Szabadkától 12 kilométerre-keletre.
A falu lakosságának száma 1310, nemzetiségi összetételt nézve nagyobb részbe magyar lakta település.
A Ludasi tó élete évezredekre nyúlik vissza, a Ludasi lakosok szokásokkal és érzelmekkel kötődnek hozzá. A tó Speciális Természeti Rezervátum, kezelését a Serbia Természetvédelmi Intézettel és a felelős minésztériummal együttműködve a Palics –Ludas Közvállat, valamint a két éve megalakult önkéntes helyi természetvédelmi csoport végzi.


Szerbiában botanika szempontjából a Ludasi-tó az egyetlen viszonylag még megőrzött állapotban lévő pusztai tó, ezen kívül gazdag állatvilág, madárvilág Rezervátum.

Erdély csodái: a Retyezáti Nemzeti Park

A Retyezát növény- és állatvilága egyaránt gazdag. A hegység számos olyan növényfaj otthona, amely kizárólag itt él. Az állatok közül pedig menedékre lelnek itt a máshol már megritkult zergék, de több nagyragadozó, ritka kisemlős (például denevérek) és ragadozómadár is. Nem csoda hát, hogy a Retyezát tekintélyes része már több mint 80 éve részesül valamilyen fokú védettségben.

A hegység első természetvédelmi területét még 1927-ben, Nyárádi E. Gyula botanikus javaslatára hozták létre. Pár év elteltével, 1935-ben itt jött létre Románia első nemzeti parkja. A terület kiemelkedő jelentőségét 1980 óta az UNESCO "Ember és Bioszféra" programjába való felvétel is bizonyítja.

A fotók: www.retyezat.ro/ oldalról vannak.

14 éve része a Világörökségnek

1995. december 6-án az UNESCO Világörökség Bizottsága berlini ülésén a Világörökség részévé nyilvánította az Aggteleki-karszt barlangrendszereit.


A Nemzeti Park két barlangja is világrekorder: a Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla-Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang pedig a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja.


A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta.

Erdély

Pillangófák

Évente egyszer a Közép-Mexikó hegyeinek felhőerdőiben a fenyők látványos öltözet kapnak, mivel több millió áttelelő királylepkének adnak szállást.
A fákat sokszor tetőtől talpig felöltöztető narancsszínű és fekete szárnyak tengerével találkozva könnyű megérteni, miért hitték az aztékok, hogy a királylepkék reinkarnálódott harcosok, aki harci díszben pompáznak.


Életciklusuk majdnem ilyen fantasztikus, már csak azért is, mert a rovarvilágban példátlan a vándorlási szokásuk. Amikor az időjárás javulni kezd, a kifejlett királylepkék elindulnak északra. Vándorlás közben megállnak, hogy lerakják a petéiket. Aztán majd a kifejlett lepkék folytatják a vándorlást tovább. A nyár vége felé a csökkenő hőmérséklet és a csökkenő napfény viselkedésváltozást idéz elő, ezért most dél felé veszik az irányt. A potrohban tárolt zsír teszi lehetővé a lepkéknek a hosszú- akár 4800 km-es- út megtételét Mexikóba.

A tudósok még mindig nem tudják, hogyan tájékozódnak a királylepkék, mivel az egyes egyedek rövid életükben csupán a körút egy részét teszik meg. A csodálatos látványosságot létrehozó több százmillió lepke az ükunokája az egy évvel korábbiaknak.

Gyógynövények - Szív- és koszorúérre

CSERESZNYE, MEGGY
( PRUNUS AVIUM – PRUNUS CERASUS )

A levelekből készült tea ajánlott nyálkaoldásra, az elzsírosodás megakadályozására, a szívműködés segítésére, vízhajtásra, hólyaggyulladásra. Inkontinencia esetén, a bél és a gyomor elnyálkásodása ellen kiváló hatású a szárából készült tea.

FEHÉR FAGYÖNGY
(VISCUM ALBUM )

Vérnyomáscsökkentő- ill. szabályozó gyógynövény. Javítja a vérkeringést, gátolja az érelmeszesedést, segíti a szívműködést. Rák elleni gyógyszert is készítenek belőle. Csökkenti a vércukorszintet. Görcsoldó hatását is ismerjük. Gyomor-, tüdő-, méh- és bélvérzéseknél is használható a fagyöngy tea. Hidegen készítjük!



GALAGONYA
(CRATAEGUS OXYACANTHA )
A magas vérnyomás és a szív kiváló gyógyítója a galagonya virágos ágvége.

Vérnyomást csökkent, szívritmust szabályoz, szívideget nyugtat, érelmeszesedés - különösen koszorúér-elmeszesedés - ellen jó hatású, a szív és az erek izmait rugalmasan tartja.Hogyan gyűjtsük? A növény - Crataegi summitas - virágos leveles ágvégét, hajtásvégét használják gyógyászati célra. A cserje május-júniusban virágzik, termését októberben szedik



ORBÁNCFŰ
(HYPERICUM PERFORATUM)Antidepresszáns, nyugtató hatású a teája, jó máj-epe-és vesebetegségek kezelésére.
Nyugtató hatása miatt szív-és fekélybetegeknek is ajánlott. Kiváló gyulladásgátló és immunerősítő



ZSURLÓ
(EQUISETUM ARVENSE L.)

Fő hatásterülete a vesetisztítás illetve a vizelethajtás.
Két hétnél hosszabb ideig nem ajánlatos fogyasztani.
Reuma és csúz, epe- és májbántalmak orvoslására is jó. A kis veseköveket és vesehomokot is érdemes vele oldani, eloszlatni. Szívnyugtatóként is lehet használni.

Sokszínű lóri - a természet csodája

Élénk színű, lármás madarak. Népes csapatokba verődve gyűjtik a nektárt és a pollent a virágzó fákon. Virágokat, gyümölcsöket, magvakat, estenként rovarokat esznek.

A síkvidéki esőerdőkben, nyílt erdőkben gyakoriak. Fészküket fák odvában, ágüregekben építik.
Kelet-Indonézia egyes részein, Új-Guineában, Ausztrália északi, keleti, déli tájain élnek.
Kékarcú lórinak is nevezik.


Pompás színű tollazatuk bámulatba ejtő.

Alaszka

A bombaüzlet: Alaszka

1867. március 30-án megállapodás köttetett II. Sándor, minden oroszok cárja és W. H. Seward amerikai külügyminiszter között, mely szerint az Egyesül Államok megvásárolta Oroszországtól Alaszka földjét.
Ekkor a cár úgy döntött, birodalma meglesz e nélkül a távoli, fagyott és általában ígéretlen földdarab nélkül, és potom 7,2 millió dollárért túladott rajta.

Akkor ez igen nagy árnak tűnt sok amerikai szemében, akik még évékig “Seward ostobasága” vagy, “Seward jégszekrénye” neveken emlegették az üzletet.
A cár tévedésére először majd húsz év múlva derült fény, amikor pechjére 1896-ban aranyat találták a területen. Alec McDonald, becenevén Klondike Királya, arany földbe vágta csákányát, és tisztán 20 millió dollárt keresett.

Egy századdal később, amikor olaj került felszínre Alaszka északi pártjainál, végképp bebizonyosodott, a cár nagyot hibázott, és Amerika bombaüzletet csinált...

Virágkeringő virágokkal

A természet csodái

Színes-tó és Zöld-tó

Az Altiplano (magas síkság) Nyugat- Bolíviától és Észak- Chilétől Dél- Peruig terjed. Ez egy üledékkel feltöltött medence az Andok keleti és nyugati lánca között. Magas, hideg, kevés csapadékot kap, de az Altiplanónak is megvan a maga szépsége.
Itt található a Színes-tó, a Zöld-tó és a világ legnagyobb sós síkságai. Ez utóbbiak oly hatalmasak, hogy négy napig tart keresztülhajtani rajtuk.


Színes-tó
A Színes- tó ( Laguna Colorada) a délnyugat- bolíviai Altiplanón található. A 4278 méter magasságban fekvő 60 km-es tó legmélyebb része is csak 80 cm. A tó különös színét alga - és planktonfajták sokasága mélyvörösre festi. A tó vize nem mindig látszik vörösnek, a színe függ a nap állásszögétől, így a nap folyamán hol kék, hol bíborvörös vagy mély gesztenyebarna. A parton kicsapódott szóda, magnézium, gipsz, bórax színezi fehérre.


Közel 30 000 flamingó él itt, köztük a nagyon ritka James-flamingó is.


A gyér növényzetet zuzmók, fűcsomók és rendkívül tüskés kaktuszok alkotják. Itt él egy yareta vezetű növény is. Érdekessége, hogy rendkívül lassan nő, évente csupán 1millimétert. A párnákat képező növény – amelynek sem a szárazság, sem a sugárzás nem árt- puhának látszik, valójában azonban kemény, mint a fa.