A művészet Zrínyi korában

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző.



Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc arcképe

Az építészet jegyei a zárt szerkezetű antik elemekből alakulnak ki. A barokkban a fő cél az erő kifejezése. A mozgás szétfeszíti a kereteket, és gyakran átlépi az egyik művészet a másik határait. A barokk alkotás célja a meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás keltése, misztikus révületbe emelés. Minden művészeti ágában jellemző vonás a festőiség, a kontraszt kihasználása, a dinamizmus, a mértéktelen díszítettség, az érzelmek ábrázolása a borzalmastól az extatikusig.

A barokk a világot hierarchikusan tagoltnak érzékeli. A harmóniát sugározzák a barokk alkotások.

 

Kismartoni Esterházy-kastély



A barokk kialakulásában és elterjedésében nagy szerepe volt az ellenreformációnak, s különösen a jezsuita rendnek. A barokk kultúra és művészet elterjedésének másik fontos, gazdasági és társadalmi tényezője a refeudalizálás, a feudalizmus újbóli megerősödése.



a kismartoni Esterházy-kastély díszterme

A képzőművészethez hasonlóan a barokk irodalmi alkotások is kedvelik a bravúros formai elemeket: a merész asszociációkon alapuló költői képeket, a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatokat, a virtuóz rímtechnikák. Kedvelik a bonyolult összetételű körmondatokat, a rokon értelmű vagy rokon hangzású szavak halmozását, az erős érzelmi tartalmú kifejezéseket. Új műfajkánt ekkor jelenik meg a drámát, zenét, táncot, képet egyesítő opera.

Magyarországon az első barokk művészeti és irodalmi alkotások a század 40-es éveiben jelennek meg. Felépül a nagyszombati jezsuita egyetem (1635.) a barokk szellemiség központja, és Kismartonban az Esterházy-kastély (1764-1766). A magyar barokk irodalom legjelentősebb világszínvonalon alkotó költője és írója Zrínyi Miklós.

A fertődi Esterházy-kastély

A fertődi kastély együttese a magyarországi barokk építészet leglátványosabb, legnagyobb szabású alkotása, a késő barokk udvartartás legjelentősebb helyszíne. A magyar kultúrtörténetben kiemelkedő szerepet játszó herceg Esterházy család rezidenciája egyúttal Joseph Haydn működésének magyarországi színtere is volt.

A kortársak által „magyar Versália”-ként emlegetett, a 18. századi szemlélő számára kisvárosnak tűnő, Goethe által pedig tündérországként említett reprezentatív épületegyüttes építése azt követően vette kezdetét, hogy 1762-ben Esterházy „Fényes” Miklós került a családi majorátus és a 200 ezer magyar holdra kiterjedő hercegi birodalom élére, és az ettől fogva Eszterházának nevezett Süttörön, rangjához méltó építkezésbe kezdett.

Az 1784-re teljes pompájában ragyogó kastélyt látva az egykori közönség úgy vélte, „mind királyunk, mind nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza magát csudává tegye”, s hogy „az idejövők álmélkodása hazánknak tisztességét kétségkívül minden idegeneknél dicsőíteni fogja”.

Az U alaprajzú kastély főhomlokzata előtt tengeri szörnyekkel küzdő szökőkútfigurák és nagyszabású lépcsőn elérhető erkély fogadta az érkezőt. Az épület belsejében bútorokon és falikárpitokon, mennyezeti stukkókon és olajképeken, vázákon és falburkolatokon a rokokó dekoráció tükrökkel is megsokszorozott, hömpölygő gazdagsága kápráztatta el a látogatókat.

A rezidenciához a kor követelményének megfelelően muzsikaház, opera, marionettszínház, a nyugati szárnyban elhelyezett, 348 festményből álló képtár, télikert, vízesés, kínai táncolóház, bagatelle, remeteház, műrom, Diana-, Fortuna- és Venus-templom tartozott. A kastélyt felkereső neves személyiségek között ott találjuk Mária Terézia királynőt is.

A fertődi kastély együttese a magyarországi barokk építészet leglátványosabb, legnagyobb szabású alkotása, a késő barokk udvartartás legjelentősebb helyszíne.

108 éve adták át az Országházat

1902 – Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.


Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye.

"A hazának nincsen háza" - írta 1846-ban keserűen a magyar polgárosodás hőskorának egyik legnagyobb költője, Vörösmarty Mihály. A honfoglaló Árpád vezér unokái valóban sok évszázadon át úgy hoztak törvényt, hogy nem volt állandó szállása az országgyűlésnek. De erre nem is volt szükség, hiszen ők maguk - a főpapok, bárók, nemesek és városi polgárok - voltak az "ország", amerre ők jártak, ítéltek, tanácskoztak, ott volt a "haza".



A 18. századtól jobbára a Bécshez közeli Pozsonyban. Többször felvetődő javaslat megújításaként itt hangzott el 1843 júliusában az a reformellenzéki indítvány, hogy a törvényhozásnak a formálódó régi-új fővárosba, Pest-Budára kellene költöznie.
Az 1882-ben kiírt újabb tervpályázatot Steindl Imre (1839-1902) műegyetemi tanár nyerte meg.

Az épület egy három és fél hónapon át készült, átlagosan 2-5 méter vastag, hatalmas betontányéron áll. 90 külső és 152 belső szobor magasodik a falakon, emellett kívül megyei és városi címerek, belül a hazai flóra virágmotívumainak sorai dekorálják a falakat.

A díszítéseknél alkalmazott 22-23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogramm. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200irodahelyiség van.

Az Országház méreteiről fogalmat adhat a következő becslés: mintegy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében! Esztétikailag a Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik.
A hármas osztású, hatalmas főbejárathoz vezető széles lépcső két oldalán oroszlánszobrok fogadják a látogatókat - Markup Béla, illetve a háborúban elpusztultat újraformáló Somogyi József alkotásai. De a turistacsoportok nem ezen az úton, hanem a XII. kapun keresztül, a főhomlokzattal párhuzamos belső folyosón érkeznek a díszlépcsőhöz, parlamenti sétájuk kezdetéhez.

A díszlépcső

A főbejárattól egyetlen lendülettel a kupolateremhez vezető díszlépcső-csarnok Steindl mester egyik legragyogóbb építőművészi alkotása. Különösen impozáns az a megoldás, hogy a pihenőtől a kupola felé immár a belső tér majd teljes szélességében vezet tovább a főlépcső! Méltán kapott éppen itt, a bal oldali márványfalon helyet 1904-ben a művész bronz mellszobra, Stróbl Alajos munkája.
Az iparosmunka szeretetét ékszerész édesapjától örökölte Steindl lmre, de a bécsi neogótika kiemelkedő mesterének, Friedrich Schmidtnek tanítványaként sem felejtette kőműves inaséveit. Sőt, egyetemi tanárként sem átallotta kezébe venni a vakolókanalat, hogy a kőműves mesterséget kitanulva még szakszerűbben vezethesse be tanítványait a műemlékrestaurálás rejtelmeibe.
A díszlépcső-csarnok mennyezetét tartó oszlopok közül kiválik nyolc sötétvörös színű, hat méter magas és négy tonna súlyú gránit szál.
A mennyezet tükreiben Lotz Károly három allegorikus freskója segít értelmezni, miféle fogalmakhoz társítsuk a csarnok nagyszerű térélményét. A bejárat oldalán "A törvényhozás apotheózisa" látható, pontosabban az ezeréves magyar törvényhozásé, mivel a kép centrumában magasodó oszlopon leghíresebb törvénycikkeink sorakoznak (aligha véletlenül a kiegyezéssel az élen...). Az antikizáló talapzatot a vérszerződés domborműve díszíti, a figurák kezében pedig feltűnik a magyar címer és a szent korona.

A kupolacsarnok

A lépcsőn felérve a térélményt szenzációsan kitágító, tizenhatszögletű körfolyosóra lép a látogató. A kupolacsarnok belső csillagmennyezete természetesen jóval alacsonyabb a külső kupolánál, de a leleményes szerkesztés folytán 27 méteres magasságát a körterem 20 méteres átmérőjéhez képest így is imponálóan magasnak érezzük. A pompás csarnok - az épület szerkezeti és gondolati középpontja - egykor az országgyűlés mindkét háza együttes üléseinek adott otthont. A főbejárati fronttal együtt egyébként ez volt az Országház legkorábban elkészült része, mivel már 1896-ban itt tartották a parlament millenniumi ünnepi ülését.

A kupolacsarnokban körbepillantva tizenhat uralkodó szobra és címerpajzsa ad rövid történelmi leckét - mind ezeréves históriánkból, mind a dualizmus korának történelemszemléletéből - a pillérkötegekben gyönyörködőknek.

SZENTTÉ AVATÁS

A trónviszályoktól, több évtizednyi pártütéstől, kül- és belharcoktól meggyötört nemzet Szent László király uralma alatt (1077-1095) rátalált arra a békére, aminek egykor, az ország alapító életének utolsó évtizedében örvendhetett.
A Taksony és Géza nagyfejedelmek központosító törekvései által előkészített és Szent István által megvetett alapokon nyugvó szilárd királyi hatalom Szent László erős kezében összpontosulva lehetővé tette a békés, belső fejlődést, a múlt viszonylag rövid de eredményes keresztény szakaszának számbavételét és az európai politika színterén történő feladatvállalást.
A múlt számbavétele elsősorban annak értékhordozó volta miatt történt.


Szent István temetésének leírása után Hartvik püspök a következőket jegyezte föl: "... érdemeiért az Úr több éven át sok kórságban senyvedőnek, lázbetegnek, sanyargatását és nyomorúságát kiáltozónak, törvény alatt görnyedőnek számtalan jótéteményét tanúsította."

Mialatt az országot nyomorúság ok sora sújtotta, a köznép emlékezetében megőrizte első királya alakját és tetteit. A királyi hatalommal visszaélő uralkodóktól szenvedők előtt még világosabbá vált, hogy Szent István állapotbeli kötelességeit teljesítve, az ország függetlenségét biztosítva, törvényeivel rendet és békét teremtve, az egyházi szervezet kiépítésével az Evangélium eredményes hirdetését lehetővé téve Isten akaratát teljesítette.


Aki pedig Isten akaratát hősies fokon teljesíti, az részesül az Istenből kisugárzó szentségből, vagyis maga is szent. Nem a hatalom jogos vagy jogtalan örökösei, hanem a nép kezdte Istvánt szentként tisztelni. s a kultusz helye a temetkezési hely, az általa alapított fehérvári bazilika volt. Szent István tetemét egy római szarkofágból átfaragott márványkoporsóba helyezték, és ez a bazilika közepén állt.
Az egyik utolsó pogánylázadás alatt valószínűleg I06I-ben a szent nyugvóhelyének megszentségtelenítésétől félve a bazilika papjai a kőkoporsóból kiemelték az összeszáradt mumifikálódott testet és súlyos kőlap fedte sírba rejtették. Így került a holttest a padlószint alatti "földbe", ahol I083-ig nyugodott.

Szent István igazságosztó, jótevő, kardforgató, jogart tartó jobbját feltehetően ekkor választották el a testétől, és a Szent Jobb ettől kezdve "külön életet élt".


A hivatalos szentté avatás a XI. század második felében már a pápa tudtával kellett hogy történjen. Szent VII. Gergely pápa (1073-1085) és Szent László király több ízben érintkeztek egymással, amint a hiteles források tudtul adják. Sajnos az a levél nem maradt fenn, amiben Szent László a pápai engedélyt kérelmezte a szentté avatás ok elvégzéséhez, de Szent Gellért életírása megőrizte Szent VII. Gergely pápa engedélyét, miszerint "emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék."
Így a nép spontán tisztelete a legfelső helyről jövő jóváhagyással találkozott, és e két előzetes feltétel birtokában Szent László király I083-ban elvégezhette a szentté avatásokat. A pápa legátust küldött hazánkba, s az ő jelenlétében történtek a kanonizációk.

Először Csanádon Szent Gellért püspök "fölemelése" ment végbe július 25-én. Utána István, majd Imre szentté avatása következett. A szent király halálának napjára. 1083. augusztus 15-re Szent László egybehívta az ország nagyjait. A tiszteletet kezdeményező népet nem kellett hívnia, az magától is ott volt évről évre ezen a napon. A király három napos böjtöt rendelt el. A böjt és a szüntelen imádság hiábavalónak bizonyult, a sírt fedő kőlapot nem sikerült elmozdítani. Ekkor a bökénysomlyói apáca. Caritas azt a tanácsot adta. hogy a Visegrádon raboskodó volt királyt, Salamont szabadon kell engedni. Ennek megtörténte. vagyis a felebaráti megbocsátás volt a bocsánatot sokszor gyakorló király (például Ajtony és Vazul utódai nem bűnhődtek!) fölemeltetésének az előfeltétele. Salamon visszanyerte szabadságát, a böjtöt folytatták. és megbizonyosodtak. az eddig mozdíthatatlan követ sikerül leemelni.

Augusztus 19 én este a vecsernye befejeztével az evangéliumi ígéret - "vakok látnak. sánták járnak..." - sokszorosan beteljesedett. Több csodás gyógyulás történt, és a hit erejéből akkor bekövetkezett gyógyulások tényét ma már a történettudomány elfogulatlan képviselői sem vonják kétségbe.
Amikor egy hét éves béna fiúcska lábra állt, a jelenlévő Szent László "határtalan örömében sírva fakadva felemelte a földről és az oltárhoz vitte, s ott a dicséret himnuszát zengve a gyermek gyógyulásával kinyilvánított jótéteményért mindazokkal együtt, akik jelen voltak, forró köszönetet mondott."

Az Istent dicsérő, neki hálát adó imádságban töltött éjszakára virradóra, Mária mennybevitele után az ötödik nap, tehát augusztus 20-án először az elhunytakért mondtak misét, majd elmozdították "a padlóból kiemelkedő márvány táblát és lementek a koporsóig". A kőlapokból összerótt koporsóban a talajvíz elvégezte a maga munkáját, ebben "mint drága balzsamban nyugodtak a drága csontok, ezeket a legtisztább gyolcsba gyűjtötték".
A szent király gyűrűjét azonban hiába keresték. Ezután a sírt befedték, s a "talált kincset", Szent István tetemének maradványait míves ezüstládába zárva oltárra helyezték, hogy a hívek méltó módon tisztelhessék.
A bazilika egyik papja ekkor fogalmazta meg azt a hitvallás-számba menő könyörgést, amelyet az 1083-1092 között másolt Szent-Margit Sacramentarium a protorex tiszteletének első emlékeként őrzött meg.

Isten, aki boldog Istvánt, a mi királyunkat és a te hitvallódat a földi hatalom dicsőségével megkoronáztad és szentjeid társaságába emelted, add, kérünk, hogy akit Pannónia a földön az isteni vallás tanítójaként érdemelt ki, ugyanúgy a te Egyházad az égben védelmezőjeként érdemelje ki.

forrás: Szent István Társulat

264 éve született Goya

1746. március 30-án megszületett Francisco Goya


Francisco José de y Lucientes Goya Fuendetodos-ban született. Zaragozában kezdte tanulmányait, ahol apja aranyozómester volt.
Itáliai utazása után Tiepolo stílusában templomi freskókat festett, majd a madridi gobelingyár festője lett. 1789-tól udvari festő volt, előbb IV. Károly, majd VII. Ferdinánd udvarában. S
zámos arcképet, csoportportrékat festett a királyi család tagjairól.

Legnagyobb sikereit grafikai és rézkarc-sorozataival aratta. Művészetére nagy hatással volt az 1808-as spanyol függetlenségi háború. 1808. május 3. című kompozícióján az e napon végrehajtott kivégzéseket örökítette meg. Ő festette a madridi San Antonio de la Florida templom kupolájának freskóját.


Leghíresebb vásznai - A meztelen Maya, A felöltözött Maya - a madridi Pradóban találhatók.
Goya műveiből jelentős gyűjteménye van a budapesti Szépművészeti Múzeumnak is, ahol - a többi között - Leány korsóval és Köszörűs című képeit is őrzik.
Bordeaux-ban hunyt el 1828. április 16-án.

Hungarikum - a halasi csipke

Nyolcszíves szarvasos terítő

A századfordulót megelőző években a művészi ipar színvonalának emelése, a nemzeti jelleg megőrzése és az európai modern irányzatok megismerése volt Magyarországon az iparművészet fő célkitűzése. A magyar háziipari mozgalom egyik elindítója Dékáni Árpád (Alsójára, 1861. március 12. - Borbánd, 1931. március 23.) volt. Neki köszönhető az új magyar varrott csipke megszületése.

A halasi csipke első megjelenése óta, 1902-től nagyon fontos részét képezi a magyar népművészetnek és azon kevés csipkeműhely közé tartozik, amely a századfordulón épült és a sokszor oly nehéz körülmények ellenére mind a mai napig működik.

Az első halasi csipke terveit Dékáni Árpád készítette, habár az első csipkék a halasi születésű Markovits Mária (Kiskunhalas, 1875. szeptember 22.- Kiskunhalas, 1954. október 21.) keze alatt születtek meg.

E csipkék varrott csipkék, de technikájuk egyedülálló.

Csipke-függő

A halasi csipke különlegessége a motívumok erőteljes körvonala.
A kontúrfonalat eleinte cérnából hurkolták, később már ehhez kész fonalat használtak. A kontúrozott motívumok belsejét szövőöltéssel, köznapi néven "stoppolással" töltik ki. E kitöltést olyan tökélyre fejlesztették, hogy a legfinomabb batiszthoz vált hasonlóvá.

Egyes korai csipkéken megfigyelhető, hogy a stoppolás helyett még egyfajta hálós kitöltéssel próbálkoznak, majd ezt a kitöltést a stoppolással vegyítik. A csipkék anyaga eleinte durvább, majd később leheletfinom fehérítetlen lenfonal, s ugyancsak eltérően a különböző más csipkéktől, az 1902-1911 között készült Dékáni terveket gyakran színes selyemfonalból varrták, s ritkán fémfonallal is díszítették.

A korai csipkék díszítőmotívumait összekötő öltések rendkívül egyszerűek.
Gyakori a pálcikához hasonló, vagy hálószerű kapcsolás, melyet néha pókolás díszít.

Páros hattyú terítő

(fotók: http://www.csipke.halas.hu)

A pekingi opera

Nem azonos az európai értelemben vett opera műfajával, pedig lényegében itt is énekbeszéddel megszakított zenés előadásról van szó.


A "pekingi" jelző onnan ered, hogy a hatalmas ország egyes vidékein különböző színjátszási stílusok alakultak ki, melyek a 19. században a fővárosban olvadtak egybe. Ekkoriban még nem is tekintették művészetnek, inkább a lenézett "vásári" műfajok közé tartozott.

A műfaj egyesíti magában az éneklést, a zenét, a táncot és a harcművészetet. Sajátos gesztusrendszere van, amit magasfokú mozgáskultúrával adnak elő. A művészek falzett-hangon énekelnek. a női szerepeket is férfiak játsszák.
A hatvanas években megkezdődött kínai kulturális forradalom idején Mao elnök felesége Csian Csing /aki korábban szinésző volt/ lefejezte ezt az ősi műfajt: csak 18 operát engedett játszani! Az utóbbi években iskolákat, egyetemeket hoztak létre ennek a műfajnak az újraélesztésére és fejlesztésére.

Fő hangszere a a kéthúros ku-csü, melyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított.

Kínai találmány: a porcelán

A porcelán - a legnemesebb kerámiaanyag - kínai találmány.

Nagyobb mennyiségű kínai porcelán először a Kelet-Indiai Társaságok, más néven a kelet-indiai szigetvilággal kereskedelmet folytató angol, németalföldi, francia stb. kereskedők társaságai szállították Európába. A porcelán iránti kereslet a 17-18. században csúcsosodott ki. Ekkoriban számos kínai, majd japán porcelánkészítő műhely szakosodott arra, hogy az európai "idegen ördögök"-nek gyártsa termékeit, sokszor teljesen a megbízók ízlésének és igényének megfelelő "kínai" díszítményeket alkalmazva.
A porcelán a keramika legnemesebb és egyben legkeményebb anyaga, kínai találmány, kvarc, kaolin (egy kínai hegy neve , ahol a porcelán alapanyagát képező kőzetet és agyagot kitermelték) és földpát (fontos ásványcsalád, mely a földkéreg kőzeteinek kb. felét alkotja.) keverékből előállított fehér masszából készül. Törésfelülete: fehér, fénylő, kagylós. Erről kapta nevét is, hiszen a porcelán neve az olaszok által porcelánnak nevezett tengeri kagylótól származik. Cserepe teljesen tömör, nedvszívó képessége nincs.


Egy 1743-ban készült kínai intendáns, Tang Yin, jelentése az alábbiak szerint számol be a Kínában, főként Jiangxi tartományban lévő porcelánmanufaktúráról és a felhasznált anyagokról:
"Porcelán termékek készítésekor, a porcelán testét gyúrt agyagból állítják elő. Ezt az agyagot egy speciálisan erre a célra bányászott és tisztított kőzetből állítják elő.


A kínaiak készítették a világ legszebb porcelántárgyait évszázadokon keresztül, gyűjtők a Ming-dinasztia (1368-1644), majd a Qing-dinasztia (1644-1912) idején készült darabokat - kis és nagy vázák, kancsók, teáskannák, fületlen csészék, teatartó dobozok, ecsetmosó csészék - a művészet remekműveinek, sokszor felbecsülhetetlen értékű kincseknek tartják.


Díszítésük növényi motívumokból, figurális képekből, jelenetekből állt, melyek máz alatti kobaltkék festéssel kerültek föl a felületre. Alkalmazták a máz feletti festés technikáját is, így igen változatos színvilág jött így létre, melyet később az európai gyűjtők a uralkodó színek alapján osztályoztak.

A Sixtus-kápolna

A kápolna egy 48 méter hosszú és 18 méter széles négyszögű terem, amelynek oldalait a quattrocento híres festőinek freskói díszítették, de a 25 méter magasságban lévő dongaboltozat üres volt. Michelangelo a hatalmas felületet festett hevederívekkel és párkányokkal tagolta, és az így létrejött négyzetes mezőkbe kerültek az egyes kompozíciók.


A művész szinte egyetlen ihlető forrása a Biblia volt. A középső freskók a világ teremtését és az ember bibliai őstörténetét ábrázolják. Itt látható a Sixtus-kápolna legismertebb festménye, az Ádám teremtése. Lejjebb váltakozva prófétákat és szibillákat festett a boltcikkelyek közé, akik a nagy, megváltó eseményt várják.
Közülük a leghíresebb, leginkább megcsodált A delphoi szibilla. Jónás, a sorban az utolsó próféta, aki a legerősebb látnoki képességekkel bír, az oltár fölé került és felfelé néz. Fölötte ott lebeg az Úr, a világosság és a sötétség szétváló kavargásában.


Michelangelónak sok nehézséggel kellett szembenéznie azon kívül, hogy nem ismerte a freskótechnikát.
Amikor már megfestette a boltozat egy részét, azon fehér sóréteg ütött ki, ezért újra fel kellett állványozni. Pénzügyi gondok is hátráltatták a munkáját, mert a pápa a franciákkal hadakozott, és a munkához olykor az anyagi feltételek hiányoztak.
A festés befejezése után is sokáig kínozták szembajai.

Michelangelo: Piéta

Több kisebb mű után az első alkotás, amely meghozta Michelangelo a hírnevet, a Jean Bilheres de Lagraulas bíboros megrendelésére készült Pietà („Krisztus siratása”) volt.


Ez az egyetlen szobor, amelyet Michelangelo a kézjegyével látott el.

A Madonna keblén húzódó szalagra ezt véste: MICHELANGELUS. BUONARROTUS. FLORENTINUS. FACIEBAT. (A firenzei Michelangelo Buonarroti készítette).

535 éve született Michelangelo

Michelangelo Buonarroti (teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni, Caprese, 1475. március 6. – Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak.

Marcello Venusti: Michelangelo arcképe (1504-1506 körül)

Michelangelo Buonarroti nemcsak az olasz reneszánsznak volt messze kimagasló mestere, hanem egyben a művészet világtörténetének legnagyobb hősei közül való. Hatalmas műalkotásaival olyan magasságokig jutott, mint a világtörténetnek csak igen kevés művésze, sőt kívüle talán egyetlen egy sem.

Részlet a Sixtus-kápolnából: Ádám teremtése (1508-1512)

Önmarcangoló töprengéseit, vívódásait, keserűségét versekbe és festett, faragott titánok szenvedélyes mozdulataiba írta. Olyan erővel, hogy a mai ember is megborzong alakjainak emberfeletti fájdalma láttán.

Pályája elején a diadalmas Dávid áll, a feszülő fiatal erőnek ez a lenyűgöző, büszke nyugalmú remeke.

Michelangelo tulajdonképpeni birodalma általában a testiségben felfokozott ember volt, akár bibliai, akár mitológiai vonatkozásban szerepeltette. Egy meghatározott ember arca kevéssé érdekelte, és így rajzai között alig akad portré (Cavalieri képmása, melyet Vasari említ, nem maradt ránk).

1872-ben a Néprajzi Múzeum jeles vezetőjévé nevezik ki Xántus Jánost. Ennek emlékére ma ez a Néprajzi Múzeum napja.

A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé.
Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik.


A jelenlegi múzeumi épület Hauszmann Alajos tervei alapján 1893-96-ban épült fel Királyi Kúriának, 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, tehát ez volt az egykori Igazságügyi Palota.

Az épület stílusa az Ybl Miklós utáni eklektika jegyeit mutatja, még részben neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektújában válnak dominánssá.

A múzeum állandó kiállítása „A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel a népi kultúrát mutatja be a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékein keresztül.

A múzeumban könyvtár is működik.

A monostori erőd

2007. január 26-án Magyarország és Szlovákia közösen kérelmezi a komáromi erődrendszer felvételét a világörökség megmaradt műemlékei közé.


Korának legfejlettebb haditechnikai elvei alapján a legigényesebb építési technikával készült: ma is lenyűgöző a gondosan faragott kövekből épített várfalak és bástyák, földsáncok, földalatti kazamaták szövevényes hálózata.
A hatalmas körbezárt udvar körül, közel 30 ezer m2 fedett terület biztosította a több ezernyi katona ellátását, kiképzését, gyógyítását.


Az Erőd egy évszázadon át a magyar honvédség katonagenerációit szolgálta, bár a harci események szerencsére elkerülték.

Az elmúlt évtizedekben a szovjet csapatok használták. Távozásuk alkalmával fegyverraktárukat is felszámolták, ezzel az Erőd katonai szerepe végleg megszűnt. Korábban klasszicista stílusú hadtörténeti műemlékünket ma már a nagyközönség is látogathatja.

Muzsikás együttes: Repülj madár, repülj...

(énekel: Sebestyén Márta, akiért az egész világ rajong, itthon meg nem értékeljük)

944 éve történt

1065 – Londonban megnyitják a Westminsteri Apátságot.

a londoni Westminster-apátság külső képe.

E templom építését a XIII. század közepe táján kezdték meg, de csak a XVI. század első negyedében fejezték be: ekkor épült a híres VII. Henrik-kápolna, melyben a nevezett király nyugszik. Ez a körüljárós apszissal is rendelkező egyhajós nagyterem az angol gótika utolsó időszakára jellemző, amikor a függőleges stílus helyébe a Tudor-stílus lépett. A falak itt már szinte eltűntek, helyüket a nagy üvegablakok foglalták el, légiesen finom kővázukkal.
A Westminster-apátság London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.

A székesegyház hagyományosan az angol királyok koronázási és temetkezési helye, funkciója alapján egy gyülekezet nélküli templom. Helyén eredetileg egy 750 körül alapított bencés apátság preromán stílusú kolostortemploma állt. A templomot már akkor West Minsternek nevezték arról a városrészről, ahol áll. A Westminster-apátságot Hitvalló Edward, az utolsó angolszász király építtette 1045 és 1065 között, de a felszentelésekor, amelyet 1065. december 28-án tartottak, már súlyos beteg volt és néhány nappal később meghalt. Szentté avatása után (1161) itt temették el.


1245-ben III. Henrik kezdte el a mai templom építését korai gótikus stílusban, amely francia ihletésű. Egyes föltételezések szerint első mestere, Henry de Reynes francia származású volt és a reimsi katedrálist tekintette példának. A székesegyház mérműves ablakai Anglia legszebb gótikus ablakai közé tartoznak. A nagyméretű, háromhajós épület ötoldalú, öt kápolnával körülvett szentéllyel zárul. A nyugati homlokzat alsó része a 15. századból származik. A pompás VII. Henrik-kápolna – Európa egyik legszebb késő gótikus műemléke – 1503 és 1519 között épült. A két tornyot 1722 és 1745 között emelték. A háromhajós belső térben az angol gótika mindhárom nagy korszakának emlékeit megtaláljuk: a korai angol, a dekoratív és a függőleges gótikát.
Hódító Vilmos kora óta Anglia illetve az Egyesült Királyság valamennyi királyát itt koronázták meg, kivéve V. és VIII. Edwardot, akik nem lettek megkoronázva. A szertartást a hagyomány szerint a canterbury-i érsek celebrálja. II. György haláláig (1760) ez volt a királyok temetkezési helye is. Egy ideje nem csak uralkodókat, hanem főnemeseket, katonákat, művészeket és tudósokat is temetnek ide.