2008. november 6., csütörtök
Weöres Sándor: Kismadarak
Nyitottad az ablakot:
szállj be, napsugár!
Hogy csivogott-csattogott
rengeteg madár:
aranymálinkó, pirók,
feketerigó,
sármány, vörösbegy, kukó,
csíz, tavaszhivó,
pinty, királyka, őszapó,
volt vagy milliom,
elsorolni nevüket
én nem is birom.
Azt tudom csak: valahány
téged szeretett,
mikor szobád ablakát
nyitotta kezed,
behajolt egy lombos ág,
bimbós, eleven:
mind ott ültek gallyain,
aztán kezeden.
Fuvolázták nevedet a kismadarak, mind másként! Hát nem tudom, hogy is hívjalak?
szállj be, napsugár!
Hogy csivogott-csattogott
rengeteg madár:
aranymálinkó, pirók,
feketerigó,
sármány, vörösbegy, kukó,
csíz, tavaszhivó,
pinty, királyka, őszapó,
volt vagy milliom,
elsorolni nevüket
én nem is birom.
Azt tudom csak: valahány
téged szeretett,
mikor szobád ablakát
nyitotta kezed,
behajolt egy lombos ág,
bimbós, eleven:
mind ott ültek gallyain,
aztán kezeden.
Fuvolázták nevedet a kismadarak, mind másként! Hát nem tudom, hogy is hívjalak?
Szép napot kívánok!
A nap gondolata:
Az élet tökéletes.
Képes vagy meglátni a tökéletességet?
Jó vagy rossz mindössze nézőpont és tudatállapot.
Te döntöd el, mit kedvelsz és mit nem.
Ha szereted a Poklot, Mennyországgá változik.
Képes vagy meglátni a tökéletességet?
Jó vagy rossz mindössze nézőpont és tudatállapot.
Te döntöd el, mit kedvelsz és mit nem.
Ha szereted a Poklot, Mennyországgá változik.
2008. november 5., szerda
Varangyok és zebrák jeleztek
Varangyok és zebrák jeleztek a szecsuáni földrengés előtt
Hirtelen leapadt egy tó vize, varangyok ezrei lepték el az utcákat egy közeli tartományban, s néhány órával a szörnyű földtengés előtt egy állatkert jószágai különösen kezdtek viselkedni - a hétfőn bekövetkezett szecsuáni földrengés után ilyen és ehhez hasonló jelekről számoltak be a kínai internetezők.
A helyi blogok és csetszobák íródeákjai mind azt latolgatják, hogy ezek a természeti jelek miért nem hívták fel az illetékesek figyelmét a közelgő katasztrófára. ,,Ha a szeizmológiai hivatal jól végezte volna a dolgát, tíz nappal előre jelezhették volna a közelgő veszélyt, amikor egy óra leforgása alatt sok ezer köbméter víz tűnt el Hubejben, de elmulasztották" - értetlenkedett egy netező.
A szakértők azt állítják, hogy gyakorlatilag lehetetlen előrejelezni, mikor és hol lesz földrengés. Sok országban ezért a természet változásaira is ügyelnek, mivel - főként az állatok viselkedéséből - következtetni lehet egy készülő katasztrófára. Roger Musson, a brit geológiai kutatóintézet egyik munkatársa szerint azonban egyelőre ebben a tekintetben sincs megbízható módszer.
A tények azonban nem látszanak meggyőzni a netezőket, és kedden még a helyi média is rákapott az ügyre: a China Daily egyik cikke kérdőre vonta a kormányt, miért nem figyelmeztetett előre a földrengésre.
Jeleztek a varangyok és az állatkerti állatok is
Sajtójelentések szerint három hete a rengés epicentrumától 560 kilométerre keletre, a Hubej tartománybeli Ensi város egyik tavából tűnt el nagy mennyiségű víz. Három nappal a katasztrófa előtt pedig varangylégió szállta meg Mianzu utcáit. A városban a földrengés során legalább kétezer ember vesztette életét. A helyiek ugyan mondogatták, hogy földrengést jósolnak a békák, ám az illetékes erdészeti hivatal másnap (két nappal a rengés előtt) egy újságban megnyugtatásul közölte, hogy természetes jelenségről van szó.
A rengés napján az epicentrumtól ezer kilométerre keletre fekvő vuhani állatkertben a zebrák kezdték el fejükkel ütni karámjuk ajtaját. A helyi sajtó arról is beszámolt, hogy az elefántok az ormányukat lóbálták olyan vadul, hogy csaknem leütötték egyik gondozójukat. A tigrisek és az oroszlánok, amelyek nappal rendszerint szunyókálnak, idegesen járkáltak fel-alá. Öt perccel a rengés előtt pedig a pávák fogtak éktelen rikácsolásba. Az állatkert vezetői szerint az állatok viselkedése alighanem a készülő földrengésre utalt.
A szakértők szerint a rengés előtt a föld alatt megmozduló kőzet feltehetően olyan elektromos jelet bocsát ki, amelyet némely állat képes érzékelni. Más elmélet azt állítja, hogy egyes állatok az ember számára érzékelhetetlen gyenge lökés miatt riadnak meg.
A kínai szakemberek hol hisznek a természeti jelekben, hol nem
A kínai szakemberek azzal védekeznek, hogy felhasználják a természeti jelenségek megfigyelését az előrejelzésre.
A kínai szeizmológiai hivatal egyik kutatója elmondta, hogy az elmúlt húsz évben húsz esetben történt ilyesmi, bár ez a kínai földrengéseknek csupán töredékét jelenti. 1975-ben az állatok szokatlan viselkedése és a vízszint változása miatt evakuálták a lakosságot az északkeleti Hajcseng városból, amit másnap 7,3 erősségű földregés rázott meg. Így is kétezer volt a halálos áldozatok száma. Egy évvel később azonban nem jelezték előre a tangsani katasztrófát, és a 7,6-es rengésnek végül 240 ezer halálos áldozata lett.
Azt a földrengést is megelőzték bizonyos természeti változások, mint a vízszint csökkenése a kutakban. Ki is küldtek egy kutatócsoportot a jelenség tanulmányozására, ám a szeizmológusok nem láttak okot az aggodalomra. Mivel a városban töltötték az éjszakát, ők is meghaltak a katasztrófa során.
(NG Online, MTI)
Hirtelen leapadt egy tó vize, varangyok ezrei lepték el az utcákat egy közeli tartományban, s néhány órával a szörnyű földtengés előtt egy állatkert jószágai különösen kezdtek viselkedni - a hétfőn bekövetkezett szecsuáni földrengés után ilyen és ehhez hasonló jelekről számoltak be a kínai internetezők.
A helyi blogok és csetszobák íródeákjai mind azt latolgatják, hogy ezek a természeti jelek miért nem hívták fel az illetékesek figyelmét a közelgő katasztrófára. ,,Ha a szeizmológiai hivatal jól végezte volna a dolgát, tíz nappal előre jelezhették volna a közelgő veszélyt, amikor egy óra leforgása alatt sok ezer köbméter víz tűnt el Hubejben, de elmulasztották" - értetlenkedett egy netező.A szakértők azt állítják, hogy gyakorlatilag lehetetlen előrejelezni, mikor és hol lesz földrengés. Sok országban ezért a természet változásaira is ügyelnek, mivel - főként az állatok viselkedéséből - következtetni lehet egy készülő katasztrófára. Roger Musson, a brit geológiai kutatóintézet egyik munkatársa szerint azonban egyelőre ebben a tekintetben sincs megbízható módszer.
A tények azonban nem látszanak meggyőzni a netezőket, és kedden még a helyi média is rákapott az ügyre: a China Daily egyik cikke kérdőre vonta a kormányt, miért nem figyelmeztetett előre a földrengésre.
Jeleztek a varangyok és az állatkerti állatok is
Sajtójelentések szerint három hete a rengés epicentrumától 560 kilométerre keletre, a Hubej tartománybeli Ensi város egyik tavából tűnt el nagy mennyiségű víz. Három nappal a katasztrófa előtt pedig varangylégió szállta meg Mianzu utcáit. A városban a földrengés során legalább kétezer ember vesztette életét. A helyiek ugyan mondogatták, hogy földrengést jósolnak a békák, ám az illetékes erdészeti hivatal másnap (két nappal a rengés előtt) egy újságban megnyugtatásul közölte, hogy természetes jelenségről van szó.
A rengés napján az epicentrumtól ezer kilométerre keletre fekvő vuhani állatkertben a zebrák kezdték el fejükkel ütni karámjuk ajtaját. A helyi sajtó arról is beszámolt, hogy az elefántok az ormányukat lóbálták olyan vadul, hogy csaknem leütötték egyik gondozójukat. A tigrisek és az oroszlánok, amelyek nappal rendszerint szunyókálnak, idegesen járkáltak fel-alá. Öt perccel a rengés előtt pedig a pávák fogtak éktelen rikácsolásba. Az állatkert vezetői szerint az állatok viselkedése alighanem a készülő földrengésre utalt.
A szakértők szerint a rengés előtt a föld alatt megmozduló kőzet feltehetően olyan elektromos jelet bocsát ki, amelyet némely állat képes érzékelni. Más elmélet azt állítja, hogy egyes állatok az ember számára érzékelhetetlen gyenge lökés miatt riadnak meg.
A kínai szakemberek hol hisznek a természeti jelekben, hol nem
A kínai szakemberek azzal védekeznek, hogy felhasználják a természeti jelenségek megfigyelését az előrejelzésre.
A kínai szeizmológiai hivatal egyik kutatója elmondta, hogy az elmúlt húsz évben húsz esetben történt ilyesmi, bár ez a kínai földrengéseknek csupán töredékét jelenti. 1975-ben az állatok szokatlan viselkedése és a vízszint változása miatt evakuálták a lakosságot az északkeleti Hajcseng városból, amit másnap 7,3 erősségű földregés rázott meg. Így is kétezer volt a halálos áldozatok száma. Egy évvel később azonban nem jelezték előre a tangsani katasztrófát, és a 7,6-es rengésnek végül 240 ezer halálos áldozata lett.Azt a földrengést is megelőzték bizonyos természeti változások, mint a vízszint csökkenése a kutakban. Ki is küldtek egy kutatócsoportot a jelenség tanulmányozására, ám a szeizmológusok nem láttak okot az aggodalomra. Mivel a városban töltötték az éjszakát, ők is meghaltak a katasztrófa során.
(NG Online, MTI)
Juhász Gyula: Az élet szonettje
...És minden alkony opálosan éledÉs minden hajnal szőkén rámkacag
És mindig forrnak vágyak és nyarak,
Be csodás vagy, csókok szülötte, élet!
És mindig küldesz új bánatokat
És új reményt is, ami dalra méltó
És szemeket, amelyek, mint a mély tó,
Balzsamot adnak nékem s titkokat.
És nem fáradok el téged szeretni
S téged gyűlölni, lázas csoda, élet,
Naponta vággyal járulok elébed
S bár mindig közelebb a szürke semmi,
Te egyre szépülsz, mélyülsz s én szegény,
Úgy érzem, gazdag voltam benned én.
87 éve - ezen a napon született Cziffra György
Cziffra György (Budapest, 1921. november 5. – Senlis, Franciaország, 1994. január 17.), zongoraművész, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zenei előadóművész.
Budapesten egy angyalföldi barakktelepen töltötte gyermekéveit. Apja cimbalmos volt, ő ismerte fel a csodagyerek tehetségét, aki így már ötéves korában cirkuszban zongorázott. Dohnányi Ernő, a Zeneakadémia igazgatója meghallgatta, így jutott be a főiskolára, ahol Dohnányi és Keéri-Szántó Imre növendéke lett. Sikert sikerre halmozott, bár a kritikusok fanyalogva fogadták játékát.
Tanulmányait anyagi okok ill. a világháború miatt nem fejezhette be, bárzongoristaként kereste a kenyerét. 1943-ban került a frontra, ahol zongorajátéka megbabonázta a német tiszteket, s felajánlották, hogy elviszik Berlinbe, ahol karriert csinálhat. Ő ezt származása miatt sem vállalta, inkább átszökött a partizánokhoz.
1946-tól ismét itthon, eszpresszókban lépett fel. Szókimondása miatt nem engedték hangversenyezni, de a presszók előtt tömegek hallgatták az utcán. Disszidálási kísérletei után elfogták, megkínozták, kezeit szétverték, így csak csuklószorítóval tudott játszani. 1950-ben a szombathelyi börtönbe, majd Recskre került, ahol követ tört. 1953-ban szabadult, majd engedélyezték fellépéseit.
1956-ban emigrált, rövid bécsi szereplés után Párizsban telepedett le. Hangversenyein zsúfolásig teltek a koncerttermek, főleg a virtuóz romantikus zongorairodalom - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann műveinek - mestere volt.
Zongorajátéka Liszt Ferencéhez hasonlítható, főleg káprázatos improvizációs készsége miatt. Átirataiban kifejti a szerző vázlatos zenei gondolatait. Játékát kontrapunktikus tudás, variációs művészet és ötletesség jellemezte. Érett korára a XX. század legnagyobb pianistái, Rubinstein és Richter mellé emelkedett. Mégsem volt elégedett magával, folyton tökéletesítette tudását, rengeteget gyakorolt.
1969-ben ifjú pianisták számára megalapította a versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt, majd André Malraux kulturális miniszter segítségével létrehozta a Cziffra Alapítványt Senlis-ben, Párizs közelében. Itt egy XII. századi kápolnát alakíttatott át, s elnevezte Liszt Ferenc Auditóriumnak. Cziffra megkapta a francia Becsületrend tiszti keresztjét, 1968-ban francia állampolgár lett, de mindig magyarnak vallotta magát. 1973-ban látogatott először haza, budapesti hangversenyén tombolva ünnepelte a közönség.
A 100 tagú Budapest Cigányzenekar tiszteletbeli elnöke volt, 1993-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjével tüntették ki. Önéletrajza magyarul Ágyúk és virágok címmel jelent meg 1983-ban. Senlis-ban érte a halál 1994. január 15-n.
Budapesten egy angyalföldi barakktelepen töltötte gyermekéveit. Apja cimbalmos volt, ő ismerte fel a csodagyerek tehetségét, aki így már ötéves korában cirkuszban zongorázott. Dohnányi Ernő, a Zeneakadémia igazgatója meghallgatta, így jutott be a főiskolára, ahol Dohnányi és Keéri-Szántó Imre növendéke lett. Sikert sikerre halmozott, bár a kritikusok fanyalogva fogadták játékát.
Tanulmányait anyagi okok ill. a világháború miatt nem fejezhette be, bárzongoristaként kereste a kenyerét. 1943-ban került a frontra, ahol zongorajátéka megbabonázta a német tiszteket, s felajánlották, hogy elviszik Berlinbe, ahol karriert csinálhat. Ő ezt származása miatt sem vállalta, inkább átszökött a partizánokhoz.
1946-tól ismét itthon, eszpresszókban lépett fel. Szókimondása miatt nem engedték hangversenyezni, de a presszók előtt tömegek hallgatták az utcán. Disszidálási kísérletei után elfogták, megkínozták, kezeit szétverték, így csak csuklószorítóval tudott játszani. 1950-ben a szombathelyi börtönbe, majd Recskre került, ahol követ tört. 1953-ban szabadult, majd engedélyezték fellépéseit.
1956-ban emigrált, rövid bécsi szereplés után Párizsban telepedett le. Hangversenyein zsúfolásig teltek a koncerttermek, főleg a virtuóz romantikus zongorairodalom - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann műveinek - mestere volt.Zongorajátéka Liszt Ferencéhez hasonlítható, főleg káprázatos improvizációs készsége miatt. Átirataiban kifejti a szerző vázlatos zenei gondolatait. Játékát kontrapunktikus tudás, variációs művészet és ötletesség jellemezte. Érett korára a XX. század legnagyobb pianistái, Rubinstein és Richter mellé emelkedett. Mégsem volt elégedett magával, folyton tökéletesítette tudását, rengeteget gyakorolt.
1969-ben ifjú pianisták számára megalapította a versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt, majd André Malraux kulturális miniszter segítségével létrehozta a Cziffra Alapítványt Senlis-ben, Párizs közelében. Itt egy XII. századi kápolnát alakíttatott át, s elnevezte Liszt Ferenc Auditóriumnak. Cziffra megkapta a francia Becsületrend tiszti keresztjét, 1968-ban francia állampolgár lett, de mindig magyarnak vallotta magát. 1973-ban látogatott először haza, budapesti hangversenyén tombolva ünnepelte a közönség.
A 100 tagú Budapest Cigányzenekar tiszteletbeli elnöke volt, 1993-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjével tüntették ki. Önéletrajza magyarul Ágyúk és virágok címmel jelent meg 1983-ban. Senlis-ban érte a halál 1994. január 15-n.
2008. november 4., kedd
Körtés-diós muffin
Hozzávalók
14 dkg liszt
1 tasak sütőpor
13 dkg porcukor (vagy 100 ml folyékony édesítőszer + 3 dkg porcukor)
13 dkg margarin/vaj
2 db tojás
1 dl tej
3 tk méz
8 dkg dió
2 körte
citromlé
elkészítés
1. Sütőt előmelegítem 180 C fokra
2. A muffinformát kibélelem papírkapszlikkal ( muffinpapírral)
3. Diót durvára darabolom
4. Körtét meghámozom, kis kockákra vágom, citromlével meglocsolom
5. A lisztet és a sütőport összekeverem egy tálban
6. Egy másik tálban először a tojást és a cukrot (+ édesítőszert), majd hozzáadom a margarint kissé felolvasztva. Aztán a tejet is hozzáöntöm és a mézet is beleteszem.
7. Ebbe a tálba beleforgatom a lisztes-sütőporos keveréket, kicsit összekeverem
8. Végül a körte és a dió is belekerül.
9. Egy kanállal belemerem a muffinformába a tésztát
10. Kb. 20-25 percig sütömA tetejét díszítem karamellizált dióval: egy kis mézet összekeverek olajjal, ezzel bevonom a diószemeket, majd egy teflonos serpenyőben így megpirítom.
forrás: minimálna.blog.hu
14 dkg liszt
1 tasak sütőpor
13 dkg porcukor (vagy 100 ml folyékony édesítőszer + 3 dkg porcukor)
13 dkg margarin/vaj
2 db tojás
1 dl tej
3 tk méz
8 dkg dió
2 körte
citromlé
elkészítés
1. Sütőt előmelegítem 180 C fokra
2. A muffinformát kibélelem papírkapszlikkal ( muffinpapírral)
3. Diót durvára darabolom
4. Körtét meghámozom, kis kockákra vágom, citromlével meglocsolom
5. A lisztet és a sütőport összekeverem egy tálban
6. Egy másik tálban először a tojást és a cukrot (+ édesítőszert), majd hozzáadom a margarint kissé felolvasztva. Aztán a tejet is hozzáöntöm és a mézet is beleteszem.
7. Ebbe a tálba beleforgatom a lisztes-sütőporos keveréket, kicsit összekeverem
8. Végül a körte és a dió is belekerül.
9. Egy kanállal belemerem a muffinformába a tésztát
10. Kb. 20-25 percig sütömA tetejét díszítem karamellizált dióval: egy kis mézet összekeverek olajjal, ezzel bevonom a diószemeket, majd egy teflonos serpenyőben így megpirítom.
forrás: minimálna.blog.hu
Romhányi József: Szamárfül
A bölcs bagoly
de az nem lett okos, sőt inkább ütődött.
Atyja, a nagyhírű egyetemi dékán
sokat bosszankodott lüke ivadékán.
Hasztalan unszolta:
- Magolj,
fiam, bagoly!
Hiába korholta, intette,
kölkét ez csak untatta.
Utálta az egyetemet, órák alatt legyet evett.
Nem csoda hát, hogy a halál madár-vizsgán
csak ücsörgött és pislogott pislán.
- Huss!
Rivallt rá az elnök-akadémikus.
- Szálljon egy házra,
és borítsa gyászba!
- Jó! - mondta a buta bagoly, holott
azt sem tudta, miből lesz a halott.
Rászállott a legelső viskóra,
és ott csücsült bóbiskolva.
Jobbat nem talál, ki mindent végigpásztáz,
mert ez volt a temetői gyászház.
Így lett a nagyerdő legostobább baglya,
a Huhugányos Akadémia tagja.
161 éve halt meg Mendelssohn
1847 – Felix Mendelssohn-Bartholdy német zeneszerző (* 1809)
Furcsa fintora a sorsnak, hogy – csakúgy, mint az általa újra felfedezett Baché –, az ő neve is csaknem feledésbe merült halála után, az életében kiadott 72 és 49 posztumusz műve közül is csak keveset mutattak be. Ehhez a Németországban erősödő antiszemitizmus éppen úgy hozzájárult, mint az az előítélet, amely szerint Mendelssohn muzsikája ugyan szép és elegáns, de „lapos”. Reneszánsza 1959-ben kezdődött, amikor születésének 150. évfordulójáról emlékezett meg a világ.
Mendelssohn zenei stílusa már a szülői házban kialakult. Itt szívta magába a barokk zene iránti szeretetet, a meleg családi szeretet, a tehetség gondtalan kibontakozása tette lehetővé, hogy már igen fiatalon, a legváltozatosabb zenei műfajokban, érett kompozíciókkal jelentkezzék. Már a Szentivánéji álom nyitányában megjelennek egyéniségének legjellemzőbb vonásai, amellyel – Carl Maria von Weber mellett – megalapozta a német zenei romantikát. További romantikus vonásai művészetének a barokk hagyományok tisztelete, az orgonamuzsika és a fúgaszerkezet reneszánsza, az úti élményeiből eredő tájköltészet.
Jó reggelt kívánok!
A nap gondolata:
A holnap mindig egy új nap.
Újítsd meg, ne pakold tele múltbeli negatív tapasztalatokkal.
2008. november 3., hétfő
november 3. - a Magyar Tudomány Napja
A Magyar Tudomány Napja 1997 óta, annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon Gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság – a mai Magyar Tudományos Akadémia – megalapítására.
72 éve - ezen a napon halt meg Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső magyar író, költő, műfordító, újságíró
Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli
Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.
508 éve született Cellini
Benvenuto Cellini, itáliai szobrász, ötvös, éremművész, a manierizmus képviselője 
Benvenuto Cellini (Firenze, 1500. november 3 - Firenze, 1571. február 13), olasz szobrász, ötvös, éremművész, író.
A késő-reneszánsz jelentős mestere volt. Óriási hírnevéről saját maga gondoskodott egy könyvvel (Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen ő maga megírta Firenzében), amelyet később Goethe tett át német nyelvre. Kalandos, szenvedélyes életét erős öntetszelgő túlzásokkal ábrázoló önéletrajza a kor érdekes emberi dokumentuma.
Érdekből, sértettségből, vagy dühből gyilkosságoktól sem riadt vissza. Korlátlan önérzete, és a könyv rendkívüli sikere - sok egyéb érdekessége mellett - a szerzői jogok elismerésének egy későbbi korban való megfogalmazásához is hozzájárult. III. Pál pápa állítólag azt mondta róla, hogy az ilyen művész fölötte áll a hétköznapi törvényeknek.
Benvenuto Cellini (Firenze, 1500. november 3 - Firenze, 1571. február 13), olasz szobrász, ötvös, éremművész, író.
A késő-reneszánsz jelentős mestere volt. Óriási hírnevéről saját maga gondoskodott egy könyvvel (Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen ő maga megírta Firenzében), amelyet később Goethe tett át német nyelvre. Kalandos, szenvedélyes életét erős öntetszelgő túlzásokkal ábrázoló önéletrajza a kor érdekes emberi dokumentuma.
Érdekből, sértettségből, vagy dühből gyilkosságoktól sem riadt vissza. Korlátlan önérzete, és a könyv rendkívüli sikere - sok egyéb érdekessége mellett - a szerzői jogok elismerésének egy későbbi korban való megfogalmazásához is hozzájárult. III. Pál pápa állítólag azt mondta róla, hogy az ilyen művész fölötte áll a hétköznapi törvényeknek.
501 éve történt - megszületett a Mona Lisa
1507 – Leonardo Da Vincit egy gazdag firenzei polgár, Francesco del Giocondo megbízza felesége, Lisa Gerardini lefestésével. A képet ma Mona Lisaként ismerjük.
Leonardo soha nem nevezte el a képet (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni). A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, az életrajzírója adta a 31 évvel a művész halála után. Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége volt. A „Mona” egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak.
A Gioconda a gondtalant jelentő Giocondo név nőnemű alakja. A kép rejtélyes mosolya miatt a cím (a. m. gondtalan nő) e kettős jelentéssel játszik.
A Ki van a képen? rejtélye
A leggyakoribb vélekedés szerint a kép del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja.
Dr. Lillian Schwartz szerint a kép egy önarckép, maga Leonardo da Vinci női ruhában.
Digitális elemzése során szinte teljes egyezést fedezett fel Leonardo önmagáról rajzolt képei és a Mona Lisa között. Elméletének kritikusai szerint a hasonlóság oka az, hogy ugyanaz a személy, ugyanabban a stílusban dolgozott. Az sem bizonyított, hogy az önarckép valóban önarckép.
Maike Vogt-Lüerssen amellett érvel, hogy a nő a rejtélyes mosoly mögött Aragóniai Izabella, Milánó hercegnője. Leonardo tizenegy évig dolgozott a hercegi udvarnak. Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik.
A rejtély 2008 januárjában oldódott meg. A képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyújteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára.
A feljegyzés arról tanúskodik, hogy a művész egyszerre három képén dolgozott, közülük egyik Lisa del Giocondo portréja.
Leonardo soha nem nevezte el a képet (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni). A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, az életrajzírója adta a 31 évvel a művész halála után. Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége volt. A „Mona” egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak.
A Gioconda a gondtalant jelentő Giocondo név nőnemű alakja. A kép rejtélyes mosolya miatt a cím (a. m. gondtalan nő) e kettős jelentéssel játszik.
A Ki van a képen? rejtélye
A leggyakoribb vélekedés szerint a kép del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja.
Dr. Lillian Schwartz szerint a kép egy önarckép, maga Leonardo da Vinci női ruhában.
Digitális elemzése során szinte teljes egyezést fedezett fel Leonardo önmagáról rajzolt képei és a Mona Lisa között. Elméletének kritikusai szerint a hasonlóság oka az, hogy ugyanaz a személy, ugyanabban a stílusban dolgozott. Az sem bizonyított, hogy az önarckép valóban önarckép.Maike Vogt-Lüerssen amellett érvel, hogy a nő a rejtélyes mosoly mögött Aragóniai Izabella, Milánó hercegnője. Leonardo tizenegy évig dolgozott a hercegi udvarnak. Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik.
A rejtély 2008 januárjában oldódott meg. A képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyújteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára.
A feljegyzés arról tanúskodik, hogy a művész egyszerre három képén dolgozott, közülük egyik Lisa del Giocondo portréja.
2008. november 2., vasárnap
Meghalt a Mariana-árok felfedezője
86 éves korában elhunyt Jacques Piccard svájci tudós, aki saját építésű merülőhajóján elsőként érte el a tenger fenekét annak legmélyebb részén, a Mariana-árokban.
A felfedező a Trieste nevű búvárhajóban 1960. január 23-án, az amerikai Don Walsh társaságában merült le a 11 034 méteres mélységbe. Ez azóta is merülési rekord.
A legnagyobb érdemének azt tartotta, hogy életre bukkant a Mariana-árok fenekén, és ez ahhoz vezetett, hogy megtiltották atomhulladék eltemetését a tengeri árkokban.
A felfedező a Trieste nevű búvárhajóban 1960. január 23-án, az amerikai Don Walsh társaságában merült le a 11 034 méteres mélységbe. Ez azóta is merülési rekord.
A legnagyobb érdemének azt tartotta, hogy életre bukkant a Mariana-árok fenekén, és ez ahhoz vezetett, hogy megtiltották atomhulladék eltemetését a tengeri árkokban.
A Mariana-árok szigetcsoportjánál 1875. február 23-án 8164 méteres tengermélységet mértek. Az akkori kutatók ezt a Föld legmélyebb pontjának tartották, de azóta kiderült, hogy az árok még mélyebb, 11034 méter. 
Reményik Sándor: Halottak napja
Halottak napja van. Az első,
Mióta döngve hullott Rá a hant.
A Sír tövében egy-egy fénybogár
Csillog. Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.
Szívek, tilos a nagy világítás,
S virág sincs annyi már,
Elpazaroltuk régi ünnepen;
Egy-egy szálat visz némán, könnyesen,
Ki ma este a temetőbe' jár.
Hiába, virág sincsen annyi már.
De egy-egy szálat letenni szabad.
S hallatni tompán, fojtottan szavunk,
És aztán: kezet fogni halkan, loppal,
Egyik halott a másik halottal:
Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk.
Mióta döngve hullott Rá a hant.
A Sír tövében egy-egy fénybogár
Csillog. Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.
Szívek, tilos a nagy világítás,
S virág sincs annyi már,
Elpazaroltuk régi ünnepen;
Egy-egy szálat visz némán, könnyesen,
Ki ma este a temetőbe' jár.
Hiába, virág sincsen annyi már.
De egy-egy szálat letenni szabad.
S hallatni tompán, fojtottan szavunk,
És aztán: kezet fogni halkan, loppal,
Egyik halott a másik halottal:
Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk.
Ady Endre: Halottak napján
Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!--
Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!
Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk ----
Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...
1899 november 1.
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!--
Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!
Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk ----
Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...
1899 november 1.
Miért gyújtunk gyertyát?
A hagyomány szerint azért, hogy a szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat, ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem és magyarázat is kapcsolódik. Némelyik szerint a gyertyagyújtás célja, hogy a világosban véletlenül kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába és ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az otthon élőket.
A sírok tisztítása magyar területeken szokás, a rendbe rakott sírokat pedig virágokkal, koszorúkkal és mécsesekkel díszítik a hozzátartozók - utalva ezzel az örök világosságra. A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a saját magyarázata: azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak a lakhelyükben.
Mivel a néphit szerint Halottak napján hazalátogatnak az elhunyt hozzátartozók, sok helyen az asztalra kenyeret, sót, vizet, esetleg egy tál ételt készítenek, a bukovinai magyarok körében még a temetőkbe is vittek ennivalót.
Aki ezekben a napokban nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát (katolikus közösségekben annyit, ahány halottja van a családnak.
A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, meszelni, mosni, káposztát elsózni, hogy ne zavarják a holtakat.
Mindenszentek és Halottak napja nem tartozik a hivatalos református ünnepek közé, mert az íratlan szabályok szerint a halottakat nem emlegették, sírjaikat nem gondozták (Kálvin a sírok megjelölését is helytelenítette). A halottak emléke előtti tiszteletadás a református közösségekben új keletű, katolikus és görögkeleti hatásra kialakult szokás.
A sírok tisztítása magyar területeken szokás, a rendbe rakott sírokat pedig virágokkal, koszorúkkal és mécsesekkel díszítik a hozzátartozók - utalva ezzel az örök világosságra. A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a saját magyarázata: azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak a lakhelyükben.
Mivel a néphit szerint Halottak napján hazalátogatnak az elhunyt hozzátartozók, sok helyen az asztalra kenyeret, sót, vizet, esetleg egy tál ételt készítenek, a bukovinai magyarok körében még a temetőkbe is vittek ennivalót.
Aki ezekben a napokban nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát (katolikus közösségekben annyit, ahány halottja van a családnak.
A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, meszelni, mosni, káposztát elsózni, hogy ne zavarják a holtakat.
Mindenszentek és Halottak napja nem tartozik a hivatalos református ünnepek közé, mert az íratlan szabályok szerint a halottakat nem emlegették, sírjaikat nem gondozták (Kálvin a sírok megjelölését is helytelenítette). A halottak emléke előtti tiszteletadás a református közösségekben új keletű, katolikus és görögkeleti hatásra kialakult szokás.
Halottak napja
Halottak napján az elhunytakért imádkozunk, hogy könnyebben a mennyországba juthassanak. A leggyakoribb hagyomány a gyertyagyújtás, amely Jézussal függ össze.
Születésével ugyanis fényt hozott a világba. Halálával jelképezi az örök életet, vagyis az örök világosságot, amely a halottaknak fényeskedik.
Halottak napja keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, Mindenszentek napját követően, a bizánci szertartásban a Pünkösd előtti szombaton.
Az ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A Katolikus Egyházban először 998-ban ünnepelték. Szent Odiló clunyi apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá.
Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a keresztény gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja, ha az élők könyörögnek érte.
A Halottak napján gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére.
Az emberek régen semmit nem dolgoztak ezen a napon. Tiltva volt a házimunka, és a vízzel való tevékenység. Úgy tartották, ha víz csobog a házban, a halott is vízben ázik. Ez csak egyike a számtalan magyar szokásnak, amelyekről a hagyományőrzők - és magam is - úgy tartják, érdemesebb lenne letörölni róluk a port, mint halloween néven átvenni valami újat.
Halottak napján terített asztal várta a hazajáró lelkeket. Ha a túlvilágiak nem fogyasztották el a nekik szánt ételt, másnap elosztogatták a város koldusai között. Ez egyike azoknak a szokásoknak, amelyek kapcsolódtak az egyházi ünnephez, amely régebben egy hétig tartott, és Halottak heteként emlegették.
Születésével ugyanis fényt hozott a világba. Halálával jelképezi az örök életet, vagyis az örök világosságot, amely a halottaknak fényeskedik.
Halottak napja keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, Mindenszentek napját követően, a bizánci szertartásban a Pünkösd előtti szombaton.Az ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A Katolikus Egyházban először 998-ban ünnepelték. Szent Odiló clunyi apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá.
Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a keresztény gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja, ha az élők könyörögnek érte.
A Halottak napján gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére.
Az emberek régen semmit nem dolgoztak ezen a napon. Tiltva volt a házimunka, és a vízzel való tevékenység. Úgy tartották, ha víz csobog a házban, a halott is vízben ázik. Ez csak egyike a számtalan magyar szokásnak, amelyekről a hagyományőrzők - és magam is - úgy tartják, érdemesebb lenne letörölni róluk a port, mint halloween néven átvenni valami újat.
Halottak napján terített asztal várta a hazajáró lelkeket. Ha a túlvilágiak nem fogyasztották el a nekik szánt ételt, másnap elosztogatták a város koldusai között. Ez egyike azoknak a szokásoknak, amelyek kapcsolódtak az egyházi ünnephez, amely régebben egy hétig tartott, és Halottak heteként emlegették.
Emlékezés
A nap gondolata:
Mind meghalunk.
A születés egyenlő a halállal.
Csak a kettő közti idő ami a miénk.
A születés egyenlő a halállal.
Csak a kettő közti idő ami a miénk.
2008. november 1., szombat
Az a kritikus hat fok
Egy dokumentumfilm a National Geographic adón
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az üvegházgáz-kibocsátás folyamatos növekedésével a következő száz évben akár 6 fokkal is nőhet a globális átlaghőmérséklet, ami gyökeresen átalakíthatja világunkat.
A globális felmelegedés nem pusztán az átlaghőmérséklet lassú növekedését jelenti. Teljesen átszabja a Föld nagy rendszereinek a működését, minek következtében míg az egyik helyen szárazság üti fel a fejét, a másikon özönvízszerű esőzések és áradások teszik lehetetlenné az életet; sőt olyan helyek is lesznek, ahol ezek a csapások felváltva jelentkeznek majd."( Mark Lynas természetvédő )
Ha üvegházgáz-kibocsátásunkat az egyik napról a másikra nullára csökkentenénk, a korábban a légkörbe juttatott káros összetevők ebben az esetben is további 0,5-1 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést okoznának.
De mi történne, ha a melegedés kétfokos lenne?
Mark Lynas szerint a felmelegedés ezen a ponton túl elszabadult vonathoz válna hasonlatossá. Grönland jégtakarója, valamint néhány alacsonyabb fekvésű sziget sorsa megpecsételődne.
Háromfokos melegedés esetén az Északi-sarkvidék egész nyárra jégmentéssé válna, az amazóniai esőerdő elkezdene kiszáradni, és szélsőséges időjárási események jellemeznék a mindennapjainkat.
A hatfokos hőmérséklet-emelkedéssel számoló ún. "ítéletnapi" forgatókönyv élővilágától megfosztott tengereket, terjeszkedő sivatagokat és minden korábbinál gyakoribb természeti katasztrófákat prognosztizál.
Csak az Amerikában elfogyasztott sajtburgerek előállításakor keletkező több tonna széndioxid mennyisége több, mint amennyit az összes városi terepjáró kibocsát Usa-szerte... És ez csak a sajtburger...
0,8/ foknál tartunk jelenleg, már érezhetjük. Ha nem csökkenti az emberiség évi 7 milliárd tonnával a széndioxid kibocsátást, akkor mindenképp felmelegszik a légkör (persze nem 1-2 éven belül).
Amellett, hogy eltűnnek a gleccserek még kiszárad a Gangesz is, akkor Indiának nehéz lesz... Nagyon nehéz.
Így is évről évre 'menekül' a gleccser a hegyre, régen még 5-6 méter hó is esett egy éjszaka ott a hegyekben, most évente 50-60cm... A folyamat már halad.
- 3 fok/ a határérték, ezt a szintet elérve már nehezebb lesz cselekedni, mert az beindítja/elősegíti a rohamosabb melegedést. Csökkenteni márpedig nehéz, mert ha fele annyit ennének az autók (USA), mint amennyit most fogyasztanak, akkor is csak 2,5-3 milliárd tonnával lenne kevesebb a levegőbe jutó széndioxid.
- 4 foknál/ Észak-Kanada virágzó mezőgazdasági terület lesz, Skandináv területen létrejön egy új St Tropez, elsüllyed Velence, Egyiptom, és még egyéb nagyvárosok.
- 5 foknál/ már annyi jég olvadna el, hogy a víz elöntené Los Angeles-t, Kairót, Limát, Bombay-t. Mai számok szerint 100 millió ember válna menekültté, kevés lenne a víz, a társadalmi rendszerek valószínűleg öszeomlanának, mint legutóbb azt láthattuk New Orleans esetében is a Katrina okozta károk idején.
- 6 foknál/ a helyzet tarthatatlan lenne... A víz pusztít és nyomorba dönt, terjeszti a halálos járványokat... Sok helyen kezelhetetlen káosz.
Konklúzió:
Ha kicsit jobban odafigyelne mindenki, ha kikapcsolnák a tévét (a készenléti fényt is), ha használnák azokat a szelektív kukákat (már ahol van) és jobban odafigyelnénk a környezetünkre, talán még nem késő menteni a menthetőt.
A globális felmelegedés következményei :
1.Több százmillió allergiás beteg
2. Fajok vándorolása
3. Gazdagabb növénytakaró az Északi-sarkvidéken
4. Eltűnnek az Arktisz tavai
5. Gyorsulnak a műholdak
6. Gyakoribbak a földcsuszamlások
7. Szaporodnak az erdőtüzek
8. Felgyorsult a hegységek növekedése
9. Megváltozik egyes fajok programozott viselkedése
10. Műemlékeink pusztulása
forrás: http://nol.hu/archivum/archiv-478896
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az üvegházgáz-kibocsátás folyamatos növekedésével a következő száz évben akár 6 fokkal is nőhet a globális átlaghőmérséklet, ami gyökeresen átalakíthatja világunkat.
A globális felmelegedés nem pusztán az átlaghőmérséklet lassú növekedését jelenti. Teljesen átszabja a Föld nagy rendszereinek a működését, minek következtében míg az egyik helyen szárazság üti fel a fejét, a másikon özönvízszerű esőzések és áradások teszik lehetetlenné az életet; sőt olyan helyek is lesznek, ahol ezek a csapások felváltva jelentkeznek majd."( Mark Lynas természetvédő )
Ha üvegházgáz-kibocsátásunkat az egyik napról a másikra nullára csökkentenénk, a korábban a légkörbe juttatott káros összetevők ebben az esetben is további 0,5-1 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést okoznának.
De mi történne, ha a melegedés kétfokos lenne?
Mark Lynas szerint a felmelegedés ezen a ponton túl elszabadult vonathoz válna hasonlatossá. Grönland jégtakarója, valamint néhány alacsonyabb fekvésű sziget sorsa megpecsételődne.
Háromfokos melegedés esetén az Északi-sarkvidék egész nyárra jégmentéssé válna, az amazóniai esőerdő elkezdene kiszáradni, és szélsőséges időjárási események jellemeznék a mindennapjainkat.
A hatfokos hőmérséklet-emelkedéssel számoló ún. "ítéletnapi" forgatókönyv élővilágától megfosztott tengereket, terjeszkedő sivatagokat és minden korábbinál gyakoribb természeti katasztrófákat prognosztizál.
Csak az Amerikában elfogyasztott sajtburgerek előállításakor keletkező több tonna széndioxid mennyisége több, mint amennyit az összes városi terepjáró kibocsát Usa-szerte... És ez csak a sajtburger...
0,8/ foknál tartunk jelenleg, már érezhetjük. Ha nem csökkenti az emberiség évi 7 milliárd tonnával a széndioxid kibocsátást, akkor mindenképp felmelegszik a légkör (persze nem 1-2 éven belül).
Amellett, hogy eltűnnek a gleccserek még kiszárad a Gangesz is, akkor Indiának nehéz lesz... Nagyon nehéz.
Így is évről évre 'menekül' a gleccser a hegyre, régen még 5-6 méter hó is esett egy éjszaka ott a hegyekben, most évente 50-60cm... A folyamat már halad.
- 3 fok/ a határérték, ezt a szintet elérve már nehezebb lesz cselekedni, mert az beindítja/elősegíti a rohamosabb melegedést. Csökkenteni márpedig nehéz, mert ha fele annyit ennének az autók (USA), mint amennyit most fogyasztanak, akkor is csak 2,5-3 milliárd tonnával lenne kevesebb a levegőbe jutó széndioxid.
- 4 foknál/ Észak-Kanada virágzó mezőgazdasági terület lesz, Skandináv területen létrejön egy új St Tropez, elsüllyed Velence, Egyiptom, és még egyéb nagyvárosok.
- 5 foknál/ már annyi jég olvadna el, hogy a víz elöntené Los Angeles-t, Kairót, Limát, Bombay-t. Mai számok szerint 100 millió ember válna menekültté, kevés lenne a víz, a társadalmi rendszerek valószínűleg öszeomlanának, mint legutóbb azt láthattuk New Orleans esetében is a Katrina okozta károk idején.
- 6 foknál/ a helyzet tarthatatlan lenne... A víz pusztít és nyomorba dönt, terjeszti a halálos járványokat... Sok helyen kezelhetetlen káosz.
Konklúzió:
Ha kicsit jobban odafigyelne mindenki, ha kikapcsolnák a tévét (a készenléti fényt is), ha használnák azokat a szelektív kukákat (már ahol van) és jobban odafigyelnénk a környezetünkre, talán még nem késő menteni a menthetőt.
A globális felmelegedés következményei :1.Több százmillió allergiás beteg
2. Fajok vándorolása
3. Gazdagabb növénytakaró az Északi-sarkvidéken
4. Eltűnnek az Arktisz tavai
5. Gyorsulnak a műholdak
6. Gyakoribbak a földcsuszamlások
7. Szaporodnak az erdőtüzek
8. Felgyorsult a hegységek növekedése
9. Megváltozik egyes fajok programozott viselkedése
10. Műemlékeink pusztulása
forrás: http://nol.hu/archivum/archiv-478896
Tóth Árpád: Meddő órán
Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.
1908
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.
1908
Fűszeres kávé borús napokra
Hozzávalók
eszpresszó
kevés tej
cukor
fahéj
szegfűszeg
kevés szerecsendió
Receptet nem írok, mindenki tudja, hogyan kell kávét főzni, melyet őrölt fűszerekkel ízlés szerint fűszerezek. A tetejére jó sok tejszínt vagy tejszínhabot teszek, és megszórom fahéjjal. Vagy kakaóporral. De inkább fahéjjal.
A szervírozást még gyakorolnom kell, tekintve a mennyiségre (kicsit mehetett volna több kávé a csészébe, hogy tele legyen) és a fahéjszórásra.
forrás: minimalna.blogspot.com
eszpresszó
kevés tej
cukor
fahéj
szegfűszeg
kevés szerecsendió
Receptet nem írok, mindenki tudja, hogyan kell kávét főzni, melyet őrölt fűszerekkel ízlés szerint fűszerezek. A tetejére jó sok tejszínt vagy tejszínhabot teszek, és megszórom fahéjjal. Vagy kakaóporral. De inkább fahéjjal.
A szervírozást még gyakorolnom kell, tekintve a mennyiségre (kicsit mehetett volna több kávé a csészébe, hogy tele legyen) és a fahéjszórásra.
forrás: minimalna.blogspot.com
Jó reggelt kívánok!
A nap gondolata:
"Nem érek rá!'
Igazán gyakori kijelentés.
Mire való a sietség?
Előbb érsz oda, ahova igyekszel, ha kapkodsz és idegeskedsz?
Nem. Pontosan annyi időbe telik akkor is, ha egyszerűen és tudatosan járod végig az odavezető utat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
