2009. szeptember 10., csütörtök
627 éve halt meg I. Nagy Lajos
I. (Nagy) Lajos Magyarország (1342–1382) és Lengyelország (1370–1382) Anjou-házi királya volt.
Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, így az ország fejlettsége közelebb került a nyugat-európai országokéhoz, aktív külpolitikája és hadjáratai révén pedig Magyarország európai nagyhatalommá vált.
Lajos a „Nagy” jelzőt („Grandis”) először Lorenzo de Monacis velencei követségi titkár 14. század végén készült krónikájában kapta, elsősorban emberi és lovagi nagyságára utalva.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) NAGY LAJOS ÉS HUNYADI MÁTYÁS c. versében így ír 1800 és 1802 között Lajos koráról:
„Egy Nagy Lajos bölcs szárnya alatt hazánk
Rómát s Athénét látta felállani
Attila roppant városában
Mars, tudomány, hatalom virágzott.”
Petőfi Sándor (1823-1849) A HAZÁRÓL c. versében így ír 1845-ben:
„Oh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”
Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, így az ország fejlettsége közelebb került a nyugat-európai országokéhoz, aktív külpolitikája és hadjáratai révén pedig Magyarország európai nagyhatalommá vált.
Lajos a „Nagy” jelzőt („Grandis”) először Lorenzo de Monacis velencei követségi titkár 14. század végén készült krónikájában kapta, elsősorban emberi és lovagi nagyságára utalva.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) NAGY LAJOS ÉS HUNYADI MÁTYÁS c. versében így ír 1800 és 1802 között Lajos koráról:
„Egy Nagy Lajos bölcs szárnya alatt hazánk
Rómát s Athénét látta felállani
Attila roppant városában
Mars, tudomány, hatalom virágzott.”
Petőfi Sándor (1823-1849) A HAZÁRÓL c. versében így ír 1845-ben:
„Oh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”
2009. szeptember 9., szerda
25 éve halt meg Máté Péter
Máté Péter (1947. február 4. – 1984. szeptember 9.) magyar táncdalénekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista.
Közel 150 dal szerzője és előadója.
Dalai halála után 25 évvel is hihetetlen népszerűségnek örvendenek, a huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt.
Közel 150 dal szerzője és előadója.
Dalai halála után 25 évvel is hihetetlen népszerűségnek örvendenek, a huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt.
78 éve született Latinovits Zoltán
Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.): magyar színész.
Illyés Gyula: Búcsú L. Z.-tól
Rendjén úgy lett volna, hogy amikor
szembe szöktél, düh-köpésként, a vonatnak:
az hátrál meg. A bűn! Az: a konok vak
világ fröccsen szét: a pokol!
S nem ami lett. Hogy a sakál dalol
s a pacsírták vonítnak.
S fölkél a nap vad ragyogással ismét
magyarázva (nekünk megalkuvóknak):
mért nem lett, nem is lehetett segítség.
S a tegnap az úr, nem a holnap!
Petőfi Sándor - Itt van az ősz, itt van ujra
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –
Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.
181 éve született Lev Tolsztoj
Lev Nyikolajevics Tolsztoj, (Лев Николаевич Толстой) (1828. szeptember 9. – 1910. november 20.) Az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, „legragyogóbb lángelméje” , a realista orosz próza mestere.
Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll.
Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll.
Tolsztoj 1873-1877 között írta meg második nagyregényét, a Háború és béke befejezése után.
Az Anna Karenina keletkezése előtt történemi tanulmányokban mélyült el az író, főleg I. Péter kora ragadta meg figyelmét, s foglalkozott e korból származó regény megírásnak ötletével.
Azonban ugyancsak lekötötte ezidőtájt Puskin művészete, újraolvasta a költő főművét, az Anyegint és hatott rá egy találkozás Puskin lányával, Maria Alekszandrovna Hartunggal, akiről főhőse külsejét rajzolta meg.
Irodalmi tapasztalatai mellett egy tragikus esemény is felkeltette Tolsztoj érdeklődését: 1872-ben Jasznaja Poljanatól nem messze egy asszony tehervonat alá ugrott, mivel szerelmi csalódás érte.
Tolsztoj ekkor a baleset színhelyére utazva saját szemével látta a halott, összeroncsolt nőt, mely sokáig nyomasztó élmény maradt emlékezetében.
Az Anna Karenina keletkezése előtt történemi tanulmányokban mélyült el az író, főleg I. Péter kora ragadta meg figyelmét, s foglalkozott e korból származó regény megírásnak ötletével.
Azonban ugyancsak lekötötte ezidőtájt Puskin művészete, újraolvasta a költő főművét, az Anyegint és hatott rá egy találkozás Puskin lányával, Maria Alekszandrovna Hartunggal, akiről főhőse külsejét rajzolta meg.Irodalmi tapasztalatai mellett egy tragikus esemény is felkeltette Tolsztoj érdeklődését: 1872-ben Jasznaja Poljanatól nem messze egy asszony tehervonat alá ugrott, mivel szerelmi csalódás érte.
Tolsztoj ekkor a baleset színhelyére utazva saját szemével látta a halott, összeroncsolt nőt, mely sokáig nyomasztó élmény maradt emlékezetében.
2009. szeptember 7., hétfő
Radnóti Miklós: Erdő
A lomb között aranykard,
napfény zuhant át,
megsebzett egy fatörzset,
s az halkan sírni kezdett
aranylófényű gyantát.
Cipőtörténelem
A lábat a természet viszontagságaitól valamilyen lábbeli, összefoglalóan a cipő védi.
A legősibb formája a talpvédő volt melyet rákötöztek a lábfejre.
Az ókorban a legáltalánosabb lábbeli a fűzött szandál volt, az akkori népek közül mindegyik viselte. Fonott, fa, parafa vagy bőrtalp, amit szíjakkal erősítettek a lábra. Szalmából, papiruszból is készült, főként Egyiptomban. A görög szandál volt a leggyakoribban hordott változata. Az előkelő görögök - majd a színészek is - a vastag talpú változatát viselték, a kotornuszt. Római formája a solea volt.
A következő, rendkívül elterjedt cipőféleség a bocskor volt. Alapformája a szíjjal bokához erősített, a lábszéleken felhajtott bőrdarab volt. A parasztok egészen a 17. századig ezt hordták.
A keresztes hadjáratokkal került kontinensünkre a színes csőrös cipő.
Viselője rangjának megfelelően a láb hosszát akár két-háromszorosan is meghaladhatta a cipő hossza.
Ekkor a csőrt kis lánccal erősítették a lábfejhez vagy a bokához, hogy járni lehessen benne.
1450 után a csőr egyre rövidült, szélesebb és gömbölyűbb lett. A kivágott, lapos un. tehénszájú vagy borjúszájú cipőt főleg a reformáció idején hordták.
Bizáncban, a kotornuszból alakult ki a papucs. Innen került át Itáliába - parafacipőnek hívták - majd a 15. században Franciaországba. Előbb a férfiak, kb. száz év után a nők divatos lábbelijévé vált. Későbbi korokban inkább házicipőként használták. Az 1500-as évek lovagi viselete volt a cipős bőrnadrág.
A cipősarok a 17. század találmánya. Bokacipő részeként viselték, szalaggal díszítve. E kor terméke még a térd fölé érő szárú csizma, melynek tölcséres szárvégződését csipkével díszítették.
A következő század újdonsága volt a magas sarkú női cipő, melyet a 19. században kiegészített a magas- és a félmagas száras cipő.
A cipőkészítés a 18-19. századtól indult fejlődésnek. A varrógép használata lehetővé tette a tömeggyártást.
A felhasznált alapanyagok köre bővült pl. a műanyaggal. Mára teljesen önálló divattrend alapján készülnek a cipők.
A legősibb formája a talpvédő volt melyet rákötöztek a lábfejre.
Az ókorban a legáltalánosabb lábbeli a fűzött szandál volt, az akkori népek közül mindegyik viselte. Fonott, fa, parafa vagy bőrtalp, amit szíjakkal erősítettek a lábra. Szalmából, papiruszból is készült, főként Egyiptomban. A görög szandál volt a leggyakoribban hordott változata. Az előkelő görögök - majd a színészek is - a vastag talpú változatát viselték, a kotornuszt. Római formája a solea volt.
A következő, rendkívül elterjedt cipőféleség a bocskor volt. Alapformája a szíjjal bokához erősített, a lábszéleken felhajtott bőrdarab volt. A parasztok egészen a 17. századig ezt hordták.
A keresztes hadjáratokkal került kontinensünkre a színes csőrös cipő.
Viselője rangjának megfelelően a láb hosszát akár két-háromszorosan is meghaladhatta a cipő hossza.Ekkor a csőrt kis lánccal erősítették a lábfejhez vagy a bokához, hogy járni lehessen benne.
1450 után a csőr egyre rövidült, szélesebb és gömbölyűbb lett. A kivágott, lapos un. tehénszájú vagy borjúszájú cipőt főleg a reformáció idején hordták.
Bizáncban, a kotornuszból alakult ki a papucs. Innen került át Itáliába - parafacipőnek hívták - majd a 15. században Franciaországba. Előbb a férfiak, kb. száz év után a nők divatos lábbelijévé vált. Későbbi korokban inkább házicipőként használták. Az 1500-as évek lovagi viselete volt a cipős bőrnadrág.
A cipősarok a 17. század találmánya. Bokacipő részeként viselték, szalaggal díszítve. E kor terméke még a térd fölé érő szárú csizma, melynek tölcséres szárvégződését csipkével díszítették.
A következő század újdonsága volt a magas sarkú női cipő, melyet a 19. században kiegészített a magas- és a félmagas száras cipő.
A cipőkészítés a 18-19. századtól indult fejlődésnek. A varrógép használata lehetővé tette a tömeggyártást.
A felhasznált alapanyagok köre bővült pl. a műanyaggal. Mára teljesen önálló divattrend alapján készülnek a cipők. 443 éve történt - Szigetvár ostroma
1566. szeptember 7.
A Szigetvár török ostromában a döntő rohamok napja. Másnapra a vár tarthatatlan helyzetbe jut, Zrínyi Miklós horvát bán maradék katonái élén kirohanva, a védők nagy részével együtt hősi halál hal.
Az 1526. évi mohácsi csata után I. Ferdinánd pártjára állt, és 1529-ben részt vett a török által ostromolt Bécs védelmében. 1539-ben a Ferdinánd által árulással vádolt fövezér Katzianer a Kostajnica-i kastélyba való szökése után megpróbálta rávenni Zrínyit és bátyját, Jánost a törököhöz való átállásra, de ő meggyilkolta az árulót. 1542-től, miután 400 horvát harcossal felmentette a Pest ostrománál nehéz helyzetbe került birodalmi német, osztrák és magyar hadakat, Horvátország bánjává tették.
Ez idő alatt szüntelenül harcolt a terjeszkedő oszmán hatalom ellen. 1542-ben Somlyónál, 1556-ban Kostajnica váránál, és Nádasdy Tamással Babócsánál aratott fényes győzelmet a törökön. 1546-ban királyi adományként megszerezte a Muraközt Csáktornyával, és ezzel megalapozta családja hatalmát. 1557-től Szigetvár kapitánya, majd 1561-től királyi kincstárnok lett. 1564-ben Eva von Rosenberggel való második házasságkötése után rögtön hadba szállt a törökökkel és azokat Segesdnél megverte.
I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi ellenezte a törököknek való sarcfizetést, ezért I. Szulejmán szultán 1566-ban, hogy megbüntesse, százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett.
Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán.
Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból. A törökök elfogták és lefejezték.
Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik.
2009. szeptember 6., vasárnap
"A szeretet egyetlen cseppje többet ér mint az értelem óceánja"
Indítsd el a zenét, s helyezkedj el kényelmesen.
Engedd, hogy minden izmod ellazuljon.
Képzeld magad elé a csillagos égboltot. Végtelen számú csillag ragyog az égen, de van egy, amelyik a legfénylőbb: a Sarkcsillag. Csak erre az egyetlen csillagra figyelj.
Engedd, hogy a sugarai átjárjanak a fejedtől a lábadig. Érezd, amint egy fénylő sugár közelít hozzád, s ez a fénysugár, mint egy takaró, betakarja a fejed, a vállad, a karod, a tested, a lábaidat.
Add át magad ennek a fénysugárnak. Érezd melegét, energiáját. Engedd, hogy ez a meleg fénysugár teljesen átjárjon: elméd, tüdőd, szíved, az összes belső szervedet. Válj eggyé ezzel a fénysugárral. Már nem te vagy, csak ez a fény. Fény vagy kívül-belül, lüktető sugárzás. Egyesülsz az égbolttal, már te is ragyogsz, nem vagy más, csak egy lüktető fény, a szeretet fénye. Nincs más benned csak szeretet a létezés iránt.
Engedd, hogy minden izmod ellazuljon.
Képzeld magad elé a csillagos égboltot. Végtelen számú csillag ragyog az égen, de van egy, amelyik a legfénylőbb: a Sarkcsillag. Csak erre az egyetlen csillagra figyelj.
Engedd, hogy a sugarai átjárjanak a fejedtől a lábadig. Érezd, amint egy fénylő sugár közelít hozzád, s ez a fénysugár, mint egy takaró, betakarja a fejed, a vállad, a karod, a tested, a lábaidat.
Add át magad ennek a fénysugárnak. Érezd melegét, energiáját. Engedd, hogy ez a meleg fénysugár teljesen átjárjon: elméd, tüdőd, szíved, az összes belső szervedet. Válj eggyé ezzel a fénysugárral. Már nem te vagy, csak ez a fény. Fény vagy kívül-belül, lüktető sugárzás. Egyesülsz az égbolttal, már te is ragyogsz, nem vagy más, csak egy lüktető fény, a szeretet fénye. Nincs más benned csak szeretet a létezés iránt.
Romhányi József: Szamárfül
Lepketánc
Mikor a hernyóból lepke lett,
kérkedve repkedett,
hogy fényben keringve mind tovább
csillogtassa hímporát.
A derék kutyának
képére mégis kiült az utálat.
- Villogj csak fent, te szép féreg;
nem lesz nagyobb az értéked!
Hernyó maradsz, bár fent keringsz.
Nem a szárny szab itt mértéket,
hanem a gerinc.
87 éve halt meg a székely himnusz zeneszerzője
Mihalik Kálmán (Oravicabánya, Krassó-Szörény megye, Románia, 1896. február 21. – Szeged, 1922. szeptember 6.) orvos, zeneszerző.
Mihalik Kálmán édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Középiskolai és orvosegyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd a kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett le. A kolozsvári egyetem orvosi karának hallgatója lett, de tanulmányai megszakadtak, mivel az I. világháborúban két (egyes források szerint négy) évig frontszolgálaton volt.
1918-ban a kolozsvári egyetemmel együtt előbb Budapestre, majd 1920-ban Szegedre került.
Kutatóorvos lett az egyetemen, és tanársegédként dolgozott Reinhold professzor mellett.
Mindössze 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Szegeden temették el. Faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temető régi bejárathoz közeli részében található meg.
Szegeden írta 1921-ben – Csanády György szövegére – a Székely himnusz (Erdélyi himnusz) zenéjét. Több forrás állítja, hogy a dalt 1922-ben énekelték először egy SzEFHE-közgyűlésen (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, alapítva 1919).
A dal Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.
1945 után a diktatúra éveiben tiltva volt, de azért bensőséges rendezvényeken, vagy családi eseményeken gyakran rázendítettek. A dal zenéje és főleg szövege folklorizálódott, olyannyira, hogy különböző szövegváltozatai futnak.
Mihalik Kálmán édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Középiskolai és orvosegyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd a kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett le. A kolozsvári egyetem orvosi karának hallgatója lett, de tanulmányai megszakadtak, mivel az I. világháborúban két (egyes források szerint négy) évig frontszolgálaton volt.
1918-ban a kolozsvári egyetemmel együtt előbb Budapestre, majd 1920-ban Szegedre került.
Kutatóorvos lett az egyetemen, és tanársegédként dolgozott Reinhold professzor mellett.
Mindössze 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Szegeden temették el. Faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temető régi bejárathoz közeli részében található meg.
Szegeden írta 1921-ben – Csanády György szövegére – a Székely himnusz (Erdélyi himnusz) zenéjét. Több forrás állítja, hogy a dalt 1922-ben énekelték először egy SzEFHE-közgyűlésen (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, alapítva 1919).
A dal Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.
1945 után a diktatúra éveiben tiltva volt, de azért bensőséges rendezvényeken, vagy családi eseményeken gyakran rázendítettek. A dal zenéje és főleg szövege folklorizálódott, olyannyira, hogy különböző szövegváltozatai futnak.
A "Kossuth-bankó"
1848. június 17. és szeptember 6. Kossuth Lajos pénzügyminiszter előbb kamatos kincstári utalványa kibocsátásával próbálta stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, majd az udvar tiltakozása ellenére önálló bankjegyet bocsátott ki.
A pénzek a "Kossuth-bankó" elnevezést kapták.
2009. szeptember 5., szombat
Gárdonyi Géza: Szeptember
Elnémult a rigó. Az esteli csöndben
az ősz bogár szomorú pri-pri dala szól már.
A távoli szőlőkben panaszolja szüntelen:
elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár!
így változik búsra az én hegedűm is:
fejemre az ősz dere, az ősz dere száll.
Gazdagon érik a szőlőm, telve a csűr is,
De pri-pri: odavan a nyár, - a nyár...
az ősz bogár szomorú pri-pri dala szól már.
A távoli szőlőkben panaszolja szüntelen:
elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár!
így változik búsra az én hegedűm is:
fejemre az ősz dere, az ősz dere száll.
Gazdagon érik a szőlőm, telve a csűr is,
De pri-pri: odavan a nyár, - a nyár...
...
67 éve halt meg Móricz Zsigmond
Gimnáziumba Debrecenbe és Sárospatakra, majd Kisújszállásra járt. A debreceni református teológiáról átiratkozott a jogra, majd újságírásba fogott.
Pesten rövid ideig bölcsészetet tanult, 1909-ben a Hét krajcár című novellával aratta első nagy sikerét. Adyhoz szoros barátság fűzte. (Sárarany, Fáklya, Úri muri)
1917-ben megjelent Szegény emberek című elbeszélése a magyar irodalom egyik legszebb háborúellenes alkotása.
1918-19-ben a Vörösmarty Akadémia alelnöke, a Néplap egyik szerkesztője volt, s ezért később kizárták a Petőfi és a Kisfaludy Társaságból, írásait csak a Nyugat közölte.
Megjelent az Erdély trilógia, majd 1929-től a Nyugat prózai rovatának főszerkesztője lett. 1939-ben átvette a Kelet Népe szerkesztését, a népi írókat segítette. Légy jó mindhalálig (1921); Rokonok (1932); A boldog ember (1935); Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941); Árvácska (1941); Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (1942).
Pesten rövid ideig bölcsészetet tanult, 1909-ben a Hét krajcár című novellával aratta első nagy sikerét. Adyhoz szoros barátság fűzte. (Sárarany, Fáklya, Úri muri)
1917-ben megjelent Szegény emberek című elbeszélése a magyar irodalom egyik legszebb háborúellenes alkotása.
1918-19-ben a Vörösmarty Akadémia alelnöke, a Néplap egyik szerkesztője volt, s ezért később kizárták a Petőfi és a Kisfaludy Társaságból, írásait csak a Nyugat közölte.
Megjelent az Erdély trilógia, majd 1929-től a Nyugat prózai rovatának főszerkesztője lett. 1939-ben átvette a Kelet Népe szerkesztését, a népi írókat segítette. Légy jó mindhalálig (1921); Rokonok (1932); A boldog ember (1935); Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941); Árvácska (1941); Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (1942).
Móricz Zsigmond sírja a Kerepesi úti temetőben
2009. június 6., szombat
Dsida Jenő: A gyöngék imája
Jó Uram, aki egyenként letekintesz
bogárra, hegyre, völgyre,
virágra, fűre, szétmálló göröngyre, -
Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
csak nagyon-nagyon gyönge.
Mert pókháló és köd a szív,
selyem szőttes az álom,
pehelykönnyű és szinte-szinte semmi
s én erőtlen kezem
még azt sem tudja Hozzádig emelni.
bogárra, hegyre, völgyre,
virágra, fűre, szétmálló göröngyre, -
Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
csak nagyon-nagyon gyönge.
Mert pókháló és köd a szív,
selyem szőttes az álom,
pehelykönnyű és szinte-szinte semmi
s én erőtlen kezem
még azt sem tudja Hozzádig emelni.
De azért vágyaim ne dobáld a sárba,
ami az Óceánnak
legdrágább, legkönnyesebb gyöngye!
Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz,
csak gyönge, nagyon gyönge.
.
1944. június 6. - normandiai partraszállás
A nyugati front megnyitása már évek óta terv volt a szövetségesek számára, hogy megosszak a tengely erejét. Korábban azonban nem kerülhetett erre sor, mert USA nehezen alkalmazkodott a háborúhoz, és Churchill nem támogatta a francia partraszállást.
Emellett az Atlanti-óceánon szükség volt a biztos hajózás megteremtésére is.Az Overlord-hadműveletet három légi deszant hadosztály (35 ezer fő) kezdte meg, akik 10-15 km mélységben felderítették a terepet a partraszálláshoz, amelyet június 5-re tűztek. Ám a tomboló vihar miatt egy nap csúszással kezdődött meg.
Emellett az Atlanti-óceánon szükség volt a biztos hajózás megteremtésére is.Az Overlord-hadműveletet három légi deszant hadosztály (35 ezer fő) kezdte meg, akik 10-15 km mélységben felderítették a terepet a partraszálláshoz, amelyet június 5-re tűztek. Ám a tomboló vihar miatt egy nap csúszással kezdődött meg.
Ike Eisenhower parancsnoksága alatt 11 ezer repülő és 7 ezer tengeri egység támogatásával kezdődött a hadművelet. Június 6-án 50 ezer szövetséges katonát raktak ki a partszakaszon, majd összesen 326 ezret. A németek kb. 1 millió katonával rendelkeztek Franciaországban, ám ezek szétszórva voltak.
Július 7-én sikerült elfoglalni a kulcsfontosságú Caent.
A hadműveletben 29 ezer amerikai, 11 ezer brit és 5 ezer kanadai halt meg, míg a németek vesztesége mintegy 200 ezer fő.
Július 7-én sikerült elfoglalni a kulcsfontosságú Caent.
A hadműveletben 29 ezer amerikai, 11 ezer brit és 5 ezer kanadai halt meg, míg a németek vesztesége mintegy 200 ezer fő.
Radnóti Miklós: Június
Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.
.
Hunyad vára
A várat Mikszáth Kálmán „a várak királyá”-nak nevezte.
Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János építette ki kormányzói rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési periódus formálta: Bethlen Gábor 17. század eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai.
1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyt. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget.
A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek.
1854-ben ismét tűz pusztította. 1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként.
A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját.
Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913).
1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban.
563 éve kormányzóvá választák Hunyadi Jánost
Hunyadi János (1387 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.)
1446 – A pesti országgyűlés kormányzóvá választja Hunyadi János erdélyi vajdát.
Szokták úgy is nevezni, hogy "a nagy törökverő". Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.
1443. július 22-én Hunyadi vezetésével és Ulászló király részvételével indult meg a balkáni hosszú hadjárat, melynek során több ütközetben verték meg a velük szemben álló törököket.
A sorozatos győzelmek azt a reményt keltették, hogy a törököt ki lehet verni Európából. Háborút sürgetett a balkáni hadjárat után is.
nándorfehérvári diadal
1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárat.
1456. július 21., 22-én Hunyadi János saját seregével – mely 200 hajóval is rendelkezett –, és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet arat a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.
Elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európaszerte meghúzzák a harangokat, azonban a déli harangszó elrendelése szűk egy hónappal megelőzi Hunyadi győzelmét.
A győzelem emlékére vezette be III. Kallixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.
Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatul esett a táborukban kitört pestisjárványnak. 1456. augusztus 11-én Zimonyban a betegség magával ragadta.
Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.
1446 – A pesti országgyűlés kormányzóvá választja Hunyadi János erdélyi vajdát.
Szokták úgy is nevezni, hogy "a nagy törökverő". Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.
Származása
Hunyadi János a feltételezhetően kun származású Vajk, havaselvi kenéz és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fia volt. Több dolog mond ellene román származásának. A románok nemessége akkoriban döntően a még megmaradt kun, besenyő, úz és tatár nemzetiségűek közül került ki, ráadásul a Vajk név egyáltalán nem román hangzású.
Ennek ellenére a román történetírás ma is inkább románnak tünteti fel mint Hunyadi János, mind Mátyás király származását.
Egy másik elképzelés szerint Zsigmond magyar király volt az apja, és Morsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal. Ő csak a nevelőapja volt, akit ezért a tettéért és hallgatásáért a Hunyadi birtokkal jutalmazta a király, és az egyik legtehetősebb földesúrrá tette a szinte a semmiből felemelkedő havasalföldi bojárt egyik pillanatról a másikra. Az mindenesetre feltűnő és érdekes, hogy Hunyadinak volt egy ugyancsak János nevű öccse, ami csak akkor volt szokás, ha más apától származik a két testvér.
Katonai pályafutását apródként kezdte, előbb Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt, mellettük megismerte a törökök harcmodorát. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált.
1430-ban Zsigmond király szolgálatába lépett, s a huszita háborúkban vett részt. Az itt szerzett tapasztalatokat később a török elleni harcaiban is kamatoztatja. Két évig Milánóban élt a Viscontiak udvarában. Itt megismerte a kor egyik legfejlettebb hadseregét, a condottieri haderőt is. Megismerve a kor legfejlettebb hadművészeteit (huszita, condottieri) és a török harcmodort, ezeket ötvözve tudott jelentős sikereket elérni a török ellen.
Hunyadi János a feltételezhetően kun származású Vajk, havaselvi kenéz és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fia volt. Több dolog mond ellene román származásának. A románok nemessége akkoriban döntően a még megmaradt kun, besenyő, úz és tatár nemzetiségűek közül került ki, ráadásul a Vajk név egyáltalán nem román hangzású.
Ennek ellenére a román történetírás ma is inkább románnak tünteti fel mint Hunyadi János, mind Mátyás király származását.
Egy másik elképzelés szerint Zsigmond magyar király volt az apja, és Morsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal. Ő csak a nevelőapja volt, akit ezért a tettéért és hallgatásáért a Hunyadi birtokkal jutalmazta a király, és az egyik legtehetősebb földesúrrá tette a szinte a semmiből felemelkedő havasalföldi bojárt egyik pillanatról a másikra. Az mindenesetre feltűnő és érdekes, hogy Hunyadinak volt egy ugyancsak János nevű öccse, ami csak akkor volt szokás, ha más apától származik a két testvér.
Katonai pályafutását apródként kezdte, előbb Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt, mellettük megismerte a törökök harcmodorát. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált.
1430-ban Zsigmond király szolgálatába lépett, s a huszita háborúkban vett részt. Az itt szerzett tapasztalatokat később a török elleni harcaiban is kamatoztatja. Két évig Milánóban élt a Viscontiak udvarában. Itt megismerte a kor egyik legfejlettebb hadseregét, a condottieri haderőt is. Megismerve a kor legfejlettebb hadművészeteit (huszita, condottieri) és a török harcmodort, ezeket ötvözve tudott jelentős sikereket elérni a török ellen.
Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását.
1443. július 22-én Hunyadi vezetésével és Ulászló király részvételével indult meg a balkáni hosszú hadjárat, melynek során több ütközetben verték meg a velük szemben álló törököket.
A sorozatos győzelmek azt a reményt keltették, hogy a törököt ki lehet verni Európából. Háborút sürgetett a balkáni hadjárat után is.
1444-ben a várnai csatában Vlad havasalföldi vajda elfogja és csak a nádor háborús fenyegetésére bocsátják szabadon. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig már kormányzóvá választják. 1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lehetett. 1448 februárjában hercegi címet kap, de ezzel sohasem élt.
1448-ban, győzelmi sorozata után, az árulás következtében elvesztett rigómezei ütközet után - árulás folytán - Brankovics György szerb fejedelem kezei közé kerül, ahonnan csak megalázó feltételek árán bocsátják szabadon(az országos tanács - Hunyadiért semmi áldozatot nem sajnálva - 100.000 arany váltságdíjon felül vissza adták neki többek között a magyar kézben lévő szerb várakat). Ekkor már negyvenezres sereget számlált.
Hazatérve Hunyadi az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben a törekvésében Vitéz János volt segítőtársa.
1450-ben a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét. 1453-ben az országgyűlésen lemond kormányzói tisztjéről, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartja. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grófjává teszi és címerét kibővíti az ún. besztercei oroszlánokkal. 1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét veri tönkre, s javaslatot tesz egy százezer harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére, de nem nyert támogatókra.
1448-ban, győzelmi sorozata után, az árulás következtében elvesztett rigómezei ütközet után - árulás folytán - Brankovics György szerb fejedelem kezei közé kerül, ahonnan csak megalázó feltételek árán bocsátják szabadon(az országos tanács - Hunyadiért semmi áldozatot nem sajnálva - 100.000 arany váltságdíjon felül vissza adták neki többek között a magyar kézben lévő szerb várakat). Ekkor már negyvenezres sereget számlált.
Hazatérve Hunyadi az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben a törekvésében Vitéz János volt segítőtársa.
1450-ben a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét. 1453-ben az országgyűlésen lemond kormányzói tisztjéről, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartja. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grófjává teszi és címerét kibővíti az ún. besztercei oroszlánokkal. 1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét veri tönkre, s javaslatot tesz egy százezer harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére, de nem nyert támogatókra.
nándorfehérvári diadal1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárat.
1456. július 21., 22-én Hunyadi János saját seregével – mely 200 hajóval is rendelkezett –, és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet arat a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.
Elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európaszerte meghúzzák a harangokat, azonban a déli harangszó elrendelése szűk egy hónappal megelőzi Hunyadi győzelmét.
A győzelem emlékére vezette be III. Kallixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.
Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatul esett a táborukban kitört pestisjárványnak. 1456. augusztus 11-én Zimonyban a betegség magával ragadta.
Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
