2009. szeptember 11., péntek
Tóth Árpád: Őszi kérdés
Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,
Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,
S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze,
S róluk a szénaillat meghalni visszatér?
És fájt-e, amíg nézted a nyárfást révedezve,
Hogy reszket agg fejük, az ezüstösfehér,
S hogy édes életednek újra egy éve veszve,
Mert viszi már szeptember, a nagy szénásszekér?
S ültél-e elfáradva kemény, útmenti kőre,
Merőn bámulva vissza az elvakúlt időkbe
És feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva!
S eszméltél-e fel árván az éji hidegen,
Mikor a késő szellő, mint kósza, idegen
Eb, lábadhoz simúlt s bús kezeidet nyalta?
184 éve kezdődött a reformországgyűlés
Az 1825-1827. évi országgyűlés kezdete
1825. szeptember 11.
1825. szeptember 11.
Az abszolutizmus központosító kísérlete által kiprovokált megyei nemesi ellenállást a kormánynak 1823-ra sikerült megtörnie. A királyi hatalom és a rendek küzdelme a feudalizmus rendszerének stabilitását veszélyeztette, amelynek fenntartásában (egyelőre) mindkét fél egyetértett. Ez a felismerés a kompromisszum irányába terelte a szemben állókat.
A megegyezésre a 13 évi szünet után, 1825 őszén összeült országgyűlés kínált alkalmat. Az ellenzék heves bírálatai és a kormány makacssága nem ígért gyors kibékülést. A közel két évig tartó erőpróba az 1812 előtti alkotmányos formák biztosításával zárult: megismételték az 1791. évi, az ország különállását kimondó törvényeket. A rendi alkotmányosság helyreállított, újólag körülbástyázott intézményei jelentették azt a teret a reformkor liberális nemesi ellenzékének, amelyen a polgári átalakulást törvényes és békés úton kísérelhette meg véghezvinni.
1825-ben a pozsonyi országgyűlés ülésén Széchenyi István megalapitja a Magyar Tudományos Akadémiát, - egy évi jövedelmének felajánlásával - a nemzeti öntudat ébredése és a magyar nyelv ápolása céljából.
Kompromisszum született az adó és az újoncállítás ügyében: a rendeleti úton beszedett adó törvényességét az udvar nem engedte kétségbe vonni, de lemondott a hátralék behajtásáról.
A polgári fejlődés megalapozása szempontjából jelentős lépés volt, hogy az 1790-es évek elején készült, a reformok alapjának szánt ún. rendszeres bizottsági munkálatok korszerűsítésére bizottságot küldtek ki. A hazai anyagi állapotok felmérésére országos összeírást rendeltek el (ennek eredményei szintén a gyökeres változások szükségességét tudatosították).
2009. szeptember 10., csütörtök
Dsida Jenő: Mélyre ások
Bábel
újra-épülő, szörnyeteg
tornya sötéten áll fel.
Százan
hordják a követ, vasat, márványt,
gőgös, nagyzajú lázban.
Görbe
ásóval őszi udvaron
jeleket írok körbe.
Reszket
az est a tölgyek sudarán,
amikor ásni kezdek.
Mások
minél nagyobb tornyot emelnek,
annál mélyebbre ások.
újra-épülő, szörnyeteg
tornya sötéten áll fel.
Százan
hordják a követ, vasat, márványt,
gőgös, nagyzajú lázban.
Görbe
ásóval őszi udvaron
jeleket írok körbe.
Reszket
az est a tölgyek sudarán,
amikor ásni kezdek.
Mások
minél nagyobb tornyot emelnek,
annál mélyebbre ások.
Romhányi József: Szamárfül
A nagyralátó görény
Egy görény
felül akart emelkedni társadalmi körén.
E nagyralátó terv szerint
feleségül kérte a nemes hermelint.
De a felsőbb kasztba
tartozó prémes kikosarazta.
Talált persze vigaszt csakhamar a görény:
- Szép hölgy, de a bűze még nem elég tömény...
felül akart emelkedni társadalmi körén.
E nagyralátó terv szerint
feleségül kérte a nemes hermelint.
De a felsőbb kasztba
tartozó prémes kikosarazta.
Talált persze vigaszt csakhamar a görény:
- Szép hölgy, de a bűze még nem elég tömény...
627 éve halt meg I. Nagy Lajos
I. (Nagy) Lajos Magyarország (1342–1382) és Lengyelország (1370–1382) Anjou-házi királya volt.
Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, így az ország fejlettsége közelebb került a nyugat-európai országokéhoz, aktív külpolitikája és hadjáratai révén pedig Magyarország európai nagyhatalommá vált.
Lajos a „Nagy” jelzőt („Grandis”) először Lorenzo de Monacis velencei követségi titkár 14. század végén készült krónikájában kapta, elsősorban emberi és lovagi nagyságára utalva.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) NAGY LAJOS ÉS HUNYADI MÁTYÁS c. versében így ír 1800 és 1802 között Lajos koráról:
„Egy Nagy Lajos bölcs szárnya alatt hazánk
Rómát s Athénét látta felállani
Attila roppant városában
Mars, tudomány, hatalom virágzott.”
Petőfi Sándor (1823-1849) A HAZÁRÓL c. versében így ír 1845-ben:
„Oh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”
Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, így az ország fejlettsége közelebb került a nyugat-európai országokéhoz, aktív külpolitikája és hadjáratai révén pedig Magyarország európai nagyhatalommá vált.
Lajos a „Nagy” jelzőt („Grandis”) először Lorenzo de Monacis velencei követségi titkár 14. század végén készült krónikájában kapta, elsősorban emberi és lovagi nagyságára utalva.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) NAGY LAJOS ÉS HUNYADI MÁTYÁS c. versében így ír 1800 és 1802 között Lajos koráról:
„Egy Nagy Lajos bölcs szárnya alatt hazánk
Rómát s Athénét látta felállani
Attila roppant városában
Mars, tudomány, hatalom virágzott.”
Petőfi Sándor (1823-1849) A HAZÁRÓL c. versében így ír 1845-ben:
„Oh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”
2009. szeptember 9., szerda
25 éve halt meg Máté Péter
Máté Péter (1947. február 4. – 1984. szeptember 9.) magyar táncdalénekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista.
Közel 150 dal szerzője és előadója.
Dalai halála után 25 évvel is hihetetlen népszerűségnek örvendenek, a huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt.
Közel 150 dal szerzője és előadója.
Dalai halála után 25 évvel is hihetetlen népszerűségnek örvendenek, a huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt.
78 éve született Latinovits Zoltán
Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.): magyar színész.
Illyés Gyula: Búcsú L. Z.-tól
Rendjén úgy lett volna, hogy amikor
szembe szöktél, düh-köpésként, a vonatnak:
az hátrál meg. A bűn! Az: a konok vak
világ fröccsen szét: a pokol!
S nem ami lett. Hogy a sakál dalol
s a pacsírták vonítnak.
S fölkél a nap vad ragyogással ismét
magyarázva (nekünk megalkuvóknak):
mért nem lett, nem is lehetett segítség.
S a tegnap az úr, nem a holnap!
Petőfi Sándor - Itt van az ősz, itt van ujra
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –
Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.
181 éve született Lev Tolsztoj
Lev Nyikolajevics Tolsztoj, (Лев Николаевич Толстой) (1828. szeptember 9. – 1910. november 20.) Az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, „legragyogóbb lángelméje” , a realista orosz próza mestere.
Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll.
Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll.
Tolsztoj 1873-1877 között írta meg második nagyregényét, a Háború és béke befejezése után.
Az Anna Karenina keletkezése előtt történemi tanulmányokban mélyült el az író, főleg I. Péter kora ragadta meg figyelmét, s foglalkozott e korból származó regény megírásnak ötletével.
Azonban ugyancsak lekötötte ezidőtájt Puskin művészete, újraolvasta a költő főművét, az Anyegint és hatott rá egy találkozás Puskin lányával, Maria Alekszandrovna Hartunggal, akiről főhőse külsejét rajzolta meg.
Irodalmi tapasztalatai mellett egy tragikus esemény is felkeltette Tolsztoj érdeklődését: 1872-ben Jasznaja Poljanatól nem messze egy asszony tehervonat alá ugrott, mivel szerelmi csalódás érte.
Tolsztoj ekkor a baleset színhelyére utazva saját szemével látta a halott, összeroncsolt nőt, mely sokáig nyomasztó élmény maradt emlékezetében.
Az Anna Karenina keletkezése előtt történemi tanulmányokban mélyült el az író, főleg I. Péter kora ragadta meg figyelmét, s foglalkozott e korból származó regény megírásnak ötletével.
Azonban ugyancsak lekötötte ezidőtájt Puskin művészete, újraolvasta a költő főművét, az Anyegint és hatott rá egy találkozás Puskin lányával, Maria Alekszandrovna Hartunggal, akiről főhőse külsejét rajzolta meg.Irodalmi tapasztalatai mellett egy tragikus esemény is felkeltette Tolsztoj érdeklődését: 1872-ben Jasznaja Poljanatól nem messze egy asszony tehervonat alá ugrott, mivel szerelmi csalódás érte.
Tolsztoj ekkor a baleset színhelyére utazva saját szemével látta a halott, összeroncsolt nőt, mely sokáig nyomasztó élmény maradt emlékezetében.
2009. szeptember 7., hétfő
Radnóti Miklós: Erdő
A lomb között aranykard,
napfény zuhant át,
megsebzett egy fatörzset,
s az halkan sírni kezdett
aranylófényű gyantát.
Cipőtörténelem
A lábat a természet viszontagságaitól valamilyen lábbeli, összefoglalóan a cipő védi.
A legősibb formája a talpvédő volt melyet rákötöztek a lábfejre.
Az ókorban a legáltalánosabb lábbeli a fűzött szandál volt, az akkori népek közül mindegyik viselte. Fonott, fa, parafa vagy bőrtalp, amit szíjakkal erősítettek a lábra. Szalmából, papiruszból is készült, főként Egyiptomban. A görög szandál volt a leggyakoribban hordott változata. Az előkelő görögök - majd a színészek is - a vastag talpú változatát viselték, a kotornuszt. Római formája a solea volt.
A következő, rendkívül elterjedt cipőféleség a bocskor volt. Alapformája a szíjjal bokához erősített, a lábszéleken felhajtott bőrdarab volt. A parasztok egészen a 17. századig ezt hordták.
A keresztes hadjáratokkal került kontinensünkre a színes csőrös cipő.
Viselője rangjának megfelelően a láb hosszát akár két-háromszorosan is meghaladhatta a cipő hossza.
Ekkor a csőrt kis lánccal erősítették a lábfejhez vagy a bokához, hogy járni lehessen benne.
1450 után a csőr egyre rövidült, szélesebb és gömbölyűbb lett. A kivágott, lapos un. tehénszájú vagy borjúszájú cipőt főleg a reformáció idején hordták.
Bizáncban, a kotornuszból alakult ki a papucs. Innen került át Itáliába - parafacipőnek hívták - majd a 15. században Franciaországba. Előbb a férfiak, kb. száz év után a nők divatos lábbelijévé vált. Későbbi korokban inkább házicipőként használták. Az 1500-as évek lovagi viselete volt a cipős bőrnadrág.
A cipősarok a 17. század találmánya. Bokacipő részeként viselték, szalaggal díszítve. E kor terméke még a térd fölé érő szárú csizma, melynek tölcséres szárvégződését csipkével díszítették.
A következő század újdonsága volt a magas sarkú női cipő, melyet a 19. században kiegészített a magas- és a félmagas száras cipő.
A cipőkészítés a 18-19. századtól indult fejlődésnek. A varrógép használata lehetővé tette a tömeggyártást.
A felhasznált alapanyagok köre bővült pl. a műanyaggal. Mára teljesen önálló divattrend alapján készülnek a cipők.
A legősibb formája a talpvédő volt melyet rákötöztek a lábfejre.
Az ókorban a legáltalánosabb lábbeli a fűzött szandál volt, az akkori népek közül mindegyik viselte. Fonott, fa, parafa vagy bőrtalp, amit szíjakkal erősítettek a lábra. Szalmából, papiruszból is készült, főként Egyiptomban. A görög szandál volt a leggyakoribban hordott változata. Az előkelő görögök - majd a színészek is - a vastag talpú változatát viselték, a kotornuszt. Római formája a solea volt.
A következő, rendkívül elterjedt cipőféleség a bocskor volt. Alapformája a szíjjal bokához erősített, a lábszéleken felhajtott bőrdarab volt. A parasztok egészen a 17. századig ezt hordták.
A keresztes hadjáratokkal került kontinensünkre a színes csőrös cipő.
Viselője rangjának megfelelően a láb hosszát akár két-háromszorosan is meghaladhatta a cipő hossza.Ekkor a csőrt kis lánccal erősítették a lábfejhez vagy a bokához, hogy járni lehessen benne.
1450 után a csőr egyre rövidült, szélesebb és gömbölyűbb lett. A kivágott, lapos un. tehénszájú vagy borjúszájú cipőt főleg a reformáció idején hordták.
Bizáncban, a kotornuszból alakult ki a papucs. Innen került át Itáliába - parafacipőnek hívták - majd a 15. században Franciaországba. Előbb a férfiak, kb. száz év után a nők divatos lábbelijévé vált. Későbbi korokban inkább házicipőként használták. Az 1500-as évek lovagi viselete volt a cipős bőrnadrág.
A cipősarok a 17. század találmánya. Bokacipő részeként viselték, szalaggal díszítve. E kor terméke még a térd fölé érő szárú csizma, melynek tölcséres szárvégződését csipkével díszítették.
A következő század újdonsága volt a magas sarkú női cipő, melyet a 19. században kiegészített a magas- és a félmagas száras cipő.
A cipőkészítés a 18-19. századtól indult fejlődésnek. A varrógép használata lehetővé tette a tömeggyártást.
A felhasznált alapanyagok köre bővült pl. a műanyaggal. Mára teljesen önálló divattrend alapján készülnek a cipők. 443 éve történt - Szigetvár ostroma
1566. szeptember 7.
A Szigetvár török ostromában a döntő rohamok napja. Másnapra a vár tarthatatlan helyzetbe jut, Zrínyi Miklós horvát bán maradék katonái élén kirohanva, a védők nagy részével együtt hősi halál hal.
Az 1526. évi mohácsi csata után I. Ferdinánd pártjára állt, és 1529-ben részt vett a török által ostromolt Bécs védelmében. 1539-ben a Ferdinánd által árulással vádolt fövezér Katzianer a Kostajnica-i kastélyba való szökése után megpróbálta rávenni Zrínyit és bátyját, Jánost a törököhöz való átállásra, de ő meggyilkolta az árulót. 1542-től, miután 400 horvát harcossal felmentette a Pest ostrománál nehéz helyzetbe került birodalmi német, osztrák és magyar hadakat, Horvátország bánjává tették.
Ez idő alatt szüntelenül harcolt a terjeszkedő oszmán hatalom ellen. 1542-ben Somlyónál, 1556-ban Kostajnica váránál, és Nádasdy Tamással Babócsánál aratott fényes győzelmet a törökön. 1546-ban királyi adományként megszerezte a Muraközt Csáktornyával, és ezzel megalapozta családja hatalmát. 1557-től Szigetvár kapitánya, majd 1561-től királyi kincstárnok lett. 1564-ben Eva von Rosenberggel való második házasságkötése után rögtön hadba szállt a törökökkel és azokat Segesdnél megverte.
I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi ellenezte a törököknek való sarcfizetést, ezért I. Szulejmán szultán 1566-ban, hogy megbüntesse, százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett.
Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán.
Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból. A törökök elfogták és lefejezték.
Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik.
2009. szeptember 6., vasárnap
"A szeretet egyetlen cseppje többet ér mint az értelem óceánja"
Indítsd el a zenét, s helyezkedj el kényelmesen.
Engedd, hogy minden izmod ellazuljon.
Képzeld magad elé a csillagos égboltot. Végtelen számú csillag ragyog az égen, de van egy, amelyik a legfénylőbb: a Sarkcsillag. Csak erre az egyetlen csillagra figyelj.
Engedd, hogy a sugarai átjárjanak a fejedtől a lábadig. Érezd, amint egy fénylő sugár közelít hozzád, s ez a fénysugár, mint egy takaró, betakarja a fejed, a vállad, a karod, a tested, a lábaidat.
Add át magad ennek a fénysugárnak. Érezd melegét, energiáját. Engedd, hogy ez a meleg fénysugár teljesen átjárjon: elméd, tüdőd, szíved, az összes belső szervedet. Válj eggyé ezzel a fénysugárral. Már nem te vagy, csak ez a fény. Fény vagy kívül-belül, lüktető sugárzás. Egyesülsz az égbolttal, már te is ragyogsz, nem vagy más, csak egy lüktető fény, a szeretet fénye. Nincs más benned csak szeretet a létezés iránt.
Engedd, hogy minden izmod ellazuljon.
Képzeld magad elé a csillagos égboltot. Végtelen számú csillag ragyog az égen, de van egy, amelyik a legfénylőbb: a Sarkcsillag. Csak erre az egyetlen csillagra figyelj.
Engedd, hogy a sugarai átjárjanak a fejedtől a lábadig. Érezd, amint egy fénylő sugár közelít hozzád, s ez a fénysugár, mint egy takaró, betakarja a fejed, a vállad, a karod, a tested, a lábaidat.
Add át magad ennek a fénysugárnak. Érezd melegét, energiáját. Engedd, hogy ez a meleg fénysugár teljesen átjárjon: elméd, tüdőd, szíved, az összes belső szervedet. Válj eggyé ezzel a fénysugárral. Már nem te vagy, csak ez a fény. Fény vagy kívül-belül, lüktető sugárzás. Egyesülsz az égbolttal, már te is ragyogsz, nem vagy más, csak egy lüktető fény, a szeretet fénye. Nincs más benned csak szeretet a létezés iránt.
Romhányi József: Szamárfül
Lepketánc
Mikor a hernyóból lepke lett,
kérkedve repkedett,
hogy fényben keringve mind tovább
csillogtassa hímporát.
A derék kutyának
képére mégis kiült az utálat.
- Villogj csak fent, te szép féreg;
nem lesz nagyobb az értéked!
Hernyó maradsz, bár fent keringsz.
Nem a szárny szab itt mértéket,
hanem a gerinc.
87 éve halt meg a székely himnusz zeneszerzője
Mihalik Kálmán (Oravicabánya, Krassó-Szörény megye, Románia, 1896. február 21. – Szeged, 1922. szeptember 6.) orvos, zeneszerző.
Mihalik Kálmán édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Középiskolai és orvosegyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd a kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett le. A kolozsvári egyetem orvosi karának hallgatója lett, de tanulmányai megszakadtak, mivel az I. világháborúban két (egyes források szerint négy) évig frontszolgálaton volt.
1918-ban a kolozsvári egyetemmel együtt előbb Budapestre, majd 1920-ban Szegedre került.
Kutatóorvos lett az egyetemen, és tanársegédként dolgozott Reinhold professzor mellett.
Mindössze 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Szegeden temették el. Faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temető régi bejárathoz közeli részében található meg.
Szegeden írta 1921-ben – Csanády György szövegére – a Székely himnusz (Erdélyi himnusz) zenéjét. Több forrás állítja, hogy a dalt 1922-ben énekelték először egy SzEFHE-közgyűlésen (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, alapítva 1919).
A dal Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.
1945 után a diktatúra éveiben tiltva volt, de azért bensőséges rendezvényeken, vagy családi eseményeken gyakran rázendítettek. A dal zenéje és főleg szövege folklorizálódott, olyannyira, hogy különböző szövegváltozatai futnak.
Mihalik Kálmán édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Középiskolai és orvosegyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd a kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett le. A kolozsvári egyetem orvosi karának hallgatója lett, de tanulmányai megszakadtak, mivel az I. világháborúban két (egyes források szerint négy) évig frontszolgálaton volt.
1918-ban a kolozsvári egyetemmel együtt előbb Budapestre, majd 1920-ban Szegedre került.
Kutatóorvos lett az egyetemen, és tanársegédként dolgozott Reinhold professzor mellett.
Mindössze 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Szegeden temették el. Faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temető régi bejárathoz közeli részében található meg.
Szegeden írta 1921-ben – Csanády György szövegére – a Székely himnusz (Erdélyi himnusz) zenéjét. Több forrás állítja, hogy a dalt 1922-ben énekelték először egy SzEFHE-közgyűlésen (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, alapítva 1919).
A dal Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.
1945 után a diktatúra éveiben tiltva volt, de azért bensőséges rendezvényeken, vagy családi eseményeken gyakran rázendítettek. A dal zenéje és főleg szövege folklorizálódott, olyannyira, hogy különböző szövegváltozatai futnak.
A "Kossuth-bankó"
1848. június 17. és szeptember 6. Kossuth Lajos pénzügyminiszter előbb kamatos kincstári utalványa kibocsátásával próbálta stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, majd az udvar tiltakozása ellenére önálló bankjegyet bocsátott ki.
A pénzek a "Kossuth-bankó" elnevezést kapták.
2009. szeptember 5., szombat
Gárdonyi Géza: Szeptember
Elnémult a rigó. Az esteli csöndben
az ősz bogár szomorú pri-pri dala szól már.
A távoli szőlőkben panaszolja szüntelen:
elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár!
így változik búsra az én hegedűm is:
fejemre az ősz dere, az ősz dere száll.
Gazdagon érik a szőlőm, telve a csűr is,
De pri-pri: odavan a nyár, - a nyár...
az ősz bogár szomorú pri-pri dala szól már.
A távoli szőlőkben panaszolja szüntelen:
elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár!
így változik búsra az én hegedűm is:
fejemre az ősz dere, az ősz dere száll.
Gazdagon érik a szőlőm, telve a csűr is,
De pri-pri: odavan a nyár, - a nyár...
...
67 éve halt meg Móricz Zsigmond
Gimnáziumba Debrecenbe és Sárospatakra, majd Kisújszállásra járt. A debreceni református teológiáról átiratkozott a jogra, majd újságírásba fogott.
Pesten rövid ideig bölcsészetet tanult, 1909-ben a Hét krajcár című novellával aratta első nagy sikerét. Adyhoz szoros barátság fűzte. (Sárarany, Fáklya, Úri muri)
1917-ben megjelent Szegény emberek című elbeszélése a magyar irodalom egyik legszebb háborúellenes alkotása.
1918-19-ben a Vörösmarty Akadémia alelnöke, a Néplap egyik szerkesztője volt, s ezért később kizárták a Petőfi és a Kisfaludy Társaságból, írásait csak a Nyugat közölte.
Megjelent az Erdély trilógia, majd 1929-től a Nyugat prózai rovatának főszerkesztője lett. 1939-ben átvette a Kelet Népe szerkesztését, a népi írókat segítette. Légy jó mindhalálig (1921); Rokonok (1932); A boldog ember (1935); Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941); Árvácska (1941); Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (1942).
Pesten rövid ideig bölcsészetet tanult, 1909-ben a Hét krajcár című novellával aratta első nagy sikerét. Adyhoz szoros barátság fűzte. (Sárarany, Fáklya, Úri muri)
1917-ben megjelent Szegény emberek című elbeszélése a magyar irodalom egyik legszebb háborúellenes alkotása.
1918-19-ben a Vörösmarty Akadémia alelnöke, a Néplap egyik szerkesztője volt, s ezért később kizárták a Petőfi és a Kisfaludy Társaságból, írásait csak a Nyugat közölte.
Megjelent az Erdély trilógia, majd 1929-től a Nyugat prózai rovatának főszerkesztője lett. 1939-ben átvette a Kelet Népe szerkesztését, a népi írókat segítette. Légy jó mindhalálig (1921); Rokonok (1932); A boldog ember (1935); Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941); Árvácska (1941); Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (1942).
Móricz Zsigmond sírja a Kerepesi úti temetőben
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
