116 éve született Korda Sándor

Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16. – London, 1956. január 23.) magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstudió alapítója.

Korda Sándor, aki az ugyancsak a filmiparban dolgozó Korda Zoltán és Korda Vince bátyja, Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot egy zsidó családban. Mezőtúron járt elemi iskolába, majd a Mester-utcai Kereskedelmi iskolába, itteni kedvenc jeligéjéből ("Sursum corda!" – azaz: "emeljétek fel szíveteket") származik későbbi vezetékneve.

Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, először a Független Magyarország párizsi tudósítója lett, ezután a filmekkel foglalkozó újságokba kezdett írni. 1912-ben, 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta a Mozgófénykép Híradóban, a Világ című napilap filmkritikusa, és 1918-ig több filmlap (Pesti Mozi, A mozi és a Mozihét) szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, első filmje a A becsapott újságíró. Magyarországról történő távozása (1919) előtt már 25 film rendezése fűződött a nevéhez.

A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. :((
A diktatúra bukása után színésznő felesége, Korda Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Ezek után Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.
Mégis, Nagy-Britannia volt az a hely, ahol legnagyobb sikereit elérte. Testvéreivel Londonban telepedett le és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót és több kisebb stúdiót.

Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott.

Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díj-ra is volt jelölve. Ezek után még több nagysikerű filmet forgatott, mint például a Rembrandt (1936). Producerként többek között olyan filmek fűződnek még nevéhez, mint A dzsungel könyve és a III. Richárd.

1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Ugyancsak ő a névadója az Etyeken létesített Korda Filmstúdióknak.
Testvérei, Zoltán és Vince is a filmiparban szereztek maguknak nevet.

Ha el tudunk tölteni egy tökéletesen haszontalan délutánt tökéletesen haszontalan módon, megtanultunk élni. (Lin Jü-Tang)

Hálószoba - keresztszemes

Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat

Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,
ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,
most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya
s szememből az önkívület kicsap,
emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,
halál fölé, a régi romokon,
segíts nekem, szeptember, ne eressz el,

testvéri ősz, forrón-égő rokon.
Én nem dadogtam halvány istenekhez
hideglelős és reszkető imát,
mindig feléd fordultam, mert hideg lesz,
pogány igazság, roppant napvilág.
Méltó vagyok hozzád: nézd, itten állok,
még sok hivő száj büszkén emleget,
vérembe nőnek a termékeny álmok
s nők sem vihognak a hátam megett.

Nem is kivánok egy pincét kiinni,
vagy egy cukrászdát, vendéglőt megenni,
csak az élet örök kincsébe hinni
s a semmiség előtt még újra lenni.
Ki érleled a tőkén a gerezdet,
én pártfogóm és császárom vezess,
az életem a sors kezébe reszket,
de lelkem és gerincem egyenes.
Uralkodásra a karom erős még,
adj kortyaidból nékem, végtelen
s te aranyozd, aki vagy a dicsőség,
még most se rút, nem-őszülő fejem.
-
Érett belét mutatja, lásd, a dinnye,
fehér fogától villog vörös inye,
kövér virágba bújik a darázs ma,
a hosszu út után selymes garage-ba,
méztől dagadva megreped a szőlő
s a boldogságtól elnémul a szóló.
-
Bizony, csodás ország, ahova jöttünk,
Minthogyha a perc szárnyakon osonna,
el-nem-múló vendégség van köröttünk,
hosszú ebéd és még hosszabb uzsonna.

Húgom virágokat kötöz a kertbe,
aranytálban mosakszik reggelente
s ha visszatér az erdőn alkonyatkor
,a csillagokról ráhull az aranypor.

Olyan ez éppen, mint gyermekkoromba.
A felnőttek érthetetlenül beszélnek
egymás között, minden nesz oly goromba,
estente búgó hangja van a szélnek,
tán megriadt lenn egy sötét falombtól
s a télre, sárra és halálra gondol.

Aztán a délután is furcsa nékem,
hogy a napot árnyékok temetik,
a zongorán, mint hajdan a vidéken,
örvénylik a Sonata pathétique,
bukdácsol a billentyűn tompa búban
az édes elmebeteg, árva Schumann
s mert nem lehet már jobban sírnia,
száján kacag a schizophrénia.

Nem volt a föld még soha ily csodás,
a fák között mondhatatlan suttogás,
a fák fölött szallag, beszegve kancsal
fénnyel, lilába lángoló naranccsal,
az alkonyat csókot hajit a ködnek
és rózsaszín hullámokon fürödnek.
Miféle ország, mondd, e gyermek-ország,
miféle régen elsüllyedt menyország?

Jaj, minden oly szép, még a csúnya is,
a fájdalom, a koldusgúnya is,
jaj hadd mutassam e kis templomot,
mely déli tűzben csöndesen lobog.
Imádkozó lány, száján néma sóhaj,
mint mélyen-alvó, ferde szemgolyóval,
vakok meresztik égre szemüket,
Isten felé fülel egy agg süket.

Vagy nézd az estét, a kormos zavarba
kis műhelyébe dolgozik a varga,
csöpp láng előtt, szegényen és hiába,
mint régi képen, ódon bibliába.

Most az eső zuhog le feketén,
most a sötétbe valami ragyog,
mint bűvös négyszögön a mese-fény,
fekete esőn arany-ablakok.

Künn a vihar, elfáradt, lassu rívás,
benn villanyfénynél őszi takarítás,
a készülődés télre, az igéret
s az ámulattól szinte égig érek.
-
A csillagok ma, mondd, miért nagyobbak
s mint a kisíkált sárgaréz-edények
a konyha délutánján mért ragyognak?
Mit akar tőlem ez a titkos élet?
Ki nyújtja itt e tiszta kegyeket?
Ki fényesít eget és hegyeket?
Mily pantheizmus játszik egyre vélem,
hogy századok emlékét visszaélem?

Az Orion süvegje mért parázsló?
Miért hogy mindent lanyha pára mos?
Ki tette ezt? Ki volt ez a varázsló?
Miért csodálkozol, csodálatos?
-
Szép életem, lobogj, lobogj tovább,
cél nélkül, éjen és homályon át.
Állj meg, te óra és dőlj össze naptár,
te rothadó gondoktól régi magtár.
Ifjúságom zászlói úszva, lassan
röpüljetek az ünnepi magasban.

.

A csitári hegyek alatt

Gárdonyi Géza: Szeptember

Elnémult a rigó. Az esteli csöndben
az ősz bogár szomorú pri-pri dala szól már.
A távoli szőlőkben panaszolja szüntelen:
elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár!

így változik búsra az én hegedűm is:
fejemre az ősz dere, az ősz dere száll.
Gazdagon érik a szőlőm, telve a csűr is,
De pri-pri: odavan a nyár, - a nyár...

.

457 éve történt

1552 – A török haderő, Ali budai pasa és Ahmed másodvezír parancsoksága alatt ostrom alá veszi Eger várát. Sikertelen harc után az ostromlók 1552. október 18-án elvonulnak a vár alól.

Szent István püspökséget alapított Egerben. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen épült, ez és a köré épült lakóházak képezték a város történelmi magját. Eger ettől az időtől kezdve fontos vallási központ.

A 14.–16. század Eger számára a virágzás időszaka volt. Ekkor kezdett fellendülni a szőlőtermesztés, ami híressé tette a várost. Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt, mikor a reneszánsz kultúra elterjedt Magyarországon, Eger püspökei nagy építkezésekbe kezdtek.
Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb mint 2100 védője (és ebbe beleszámolták a nőket és gyerekeket is) 1552-ben visszaverte a nagy török sereg támadását, amelyet Gárdonyi Géza
200 000-re tesz, természetesen némi túlzással. A későbbi történetírás is 80 000 fősnek írja le a török sereget.

Székely Bertalan: Egri nők

A mai történeti kutatások szerint az ostromlók kb. 35-40 000 katonát számolhattak mindössze. Az ostrom története leginkább Gárdonyi Egri csillagok című népszerű regényéből ismert a mai olvasók számára.

Sohase sajnáld az időt, amit arra fordítasz, hogy jól tedd, amit teszel. (Joseph Joubert)

Könyvborító - keresztszemes

A világ kultúrkincsei: a probotai kolostor

A probotai kolostor (Mănăstirea Probota) feltehetően 14. századi eredetű. 1527-1530 között Petru Rareş fejedelem újjáépíttette, 1550-ben falakkal erősítették meg.

Grigore Roşca, a később moldvai metropolita a munkálatokban nagy szerepet vállalt azzal, hogy a fejedelmet és feleségét, Elenát rávette, hogy a kolostort építsék ki fejedelmi temetkezőhellyé. A fejedelmi pár sírján kívül ma már Oltea fejedelemasszonynak, Ştefan cel Mare édesanyjának a sírköve is itt található, mert Poiana rommá vált Szent Miklós-kolostorából (Sfântul Nicolae din Poiana) idehozták.

A kolostortemplom (Biserica Sfântul Nicolae) Szent Miklós tiszteletére épült, s a moldvai szokásoknak megfelelően a négyszögű várfalak központjában emelkedik.
Szerkezetileg a neamţi kolostortemplomhoz hasonlóan – mint temetkezési hely – összetett rendszerű. Térrendszere: az előtér, a pronaosz, a sírterem térsorán áthaladva tárul fel a naosz, ahol háromkaréjos térlezárás fogja közre a toronyszerűen kiemelt négyezeti kupolát.
Rendkívüli boltozatépítési technika jelzi a templom mestereinek műszaki felkészültségét.


Az épület egészének jellegét a moldvai ortodox hagyományok szabták meg. E sajátos architektúra részleteiben – helyi szokás szerint – gótikus elemek (áttört, kőrácsos ablakok, pálcatagozatos ajtó- és ablakkeretek) figyelhetők meg. Olykor, például a belső ajtókeretek megformálásában, reneszánsz hatás is érvényesült. A templom értékes freskói 1532-ben készültek, valószínűleg Grigore Roşca ikonográfiai irányításával.


A kutatók szerint ez az első templom Moldva területén, amelynek külső falfelületeire képek kerültek. Sajnos a festmények napjainkban már erősen sérültek, vagy átfestettek; ezek közül többet a 19. században újítottak fel. A belső freskók közül a narthex boltozatán lévők maradtak meg leginkább ép állapotban.


A fejedelmi ház (Casa Domneasei) a kolostort övező várfalakon belül, az északnyugati oldalon épült fel. Létesítésének ideje a 16. században a kolostor kiépítésével esik egybe. Elrendezése egyszerű: földszintjén is, emeletén is, három-három helyiség van. Az együttes nyugati oldalához torony (Clopotniţa) kapcsolódik, amely őrtoronyként is szolgált. Valószínű, hogy veszély, illetve háborúskodás idején a kolostor a fejedelmi család menedékéül is szolgált.


1955-ben belsejében múzeum nyílt meg: itt értékes ikonok, bútorok, könyvek, valamint kerámiatárgyak és régi érmék láthatók.

.

Louis Armstrong

Ma van a keresztény egység napja

Murillo: A szent család

Melynek lényege a különféle keresztény felekezetek, egymás hitnézetei különbségeinek ellenére tanúsított tolerancia, a felekezeti különbségek helyett a közös pontok, alapvető hitnézeti egyezőségek hangsúlyozása. Közösség vállalás, az együttműködés keresése.


.

Dsida Jenő: Krisztus

Krisztusom,
én leveszem képedet falamról. Torz
hamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase
tudlak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy.
Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan
derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen
enyhe pirosnak, mint a tejbeesett rózsa.
Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is
számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű
voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló.
Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek
útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit
s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget
nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai.
Hangod fájó hullámokat kavart, mikor
a sok beszéd után rekedten újra szólani kezdtél.
Megtépett és színehagyott
ruhádon vastagon ült a nagy út pora,
sovány, széltől-naptól cserzett arcodon
bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két
parázsló szemedből sisteregve hullottak
borzas szakálladra az Isten könnyei -

.

160 éve történt

1849 – A magyar országgyűlés kimondja Magyarország függetlenségét, a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását. Kossuth Lajost kormányzóelnökké választják.

"Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.
”
Debrecen, 1849. április 14. Kossuth beszéde a képviselőházban Magyarország függetlenségének kimondásáról.

Hitem szerint, a "köztársaság, demokrácia" államformák az emberiség mai mentális és spirituális szintjén csak káoszt és az erkölcsi normák teljes felbomlását hozzák.

Számomra irányadó az alábbi Mindszenty József által vallott gondolat:

A királyság mellett: »A tapasztalat azt mutatja, hogy minden ellenkező igyekezet ellenére az emberi társadalomban a legfontosabb a világfölötti Isten létének elfogadása és egy magasabb túlvilági rendeltetés hite. A transzcendens hit megváltó tartalma nélkül a különböző civilizációk, vagy lassan, vagy gyorsabban, de egymásután elsorvadtak, kiürültek és azután eltűntek.« »Aki eddig Isten trónjától függetlenül akart magának emberi méltóságot és hatalmat, az mindig lebukott a rabszolgaság színvonalára. Aki meghajolt Isten hatalma és fensége előtt, az emberi méltósággal magasodott mindig. Inkább féltem az embert magától az embertől, mert írva vagyon a Szentírásban: Átkozott, aki emberben bízik.«»
A múltnak tanulságai útmutatói a jövendőnek. Egyént, családot, nemzetet nem engedünk testünktől, lelkünktől idegen gondolatokba beöltöztetni. Ragaszkodunk tépett hazánknak a múltból örökölt, a jövőben híven örzendő, kipróbált nagy történelmi alapjaihoz, s akár titokban, akár nyíltan, ápolni fogjuk fenntartó erőinket.«

Mindszenty József

688 éve halt meg Dante

Dante Alighieri olasz költő, az „Isteni Színjáték” szerzője

Botticelli portréja

Dante Alighieri (eredetileg: Durante Alighieri) (Firenze, 1265? – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus.

Az Isteni színjáték (olaszul Divina Commedia) Dante Alighieri elbeszélő költeménye, amelyen 1307-től egészen 1321-ben bekövetkezett haláláig dolgozott. Az isteni jelző eredetileg nem része a címnek, ezt Boccaccio tette hozzá.

Az Isteni színjátékot kezében tartó Dante /freskó/

A Commedia címet maga a szerző a következőképpen indokolta: „A komédia a költői elbeszélés egy neme, mely minden egyébtől különbözik; anyagát illetőleg abban különbözik a tragédiától, hogy emez eleinte csodálatos és nyugodt folyású, végén szennyes, borzadalmas; a komédia ellenben valami visszással kezdődik és boldogan végződik. Hasonlókép különböznek az előadás módjában is: a tragédia magasztos, fenséges hangon szól, a komédia egyszerű, alázatos hangon”.

Sandro Botticelli poklának felépítése

A mű a maga egészében csak a költő halála után lett ismeretessé; életében csak egyes énekeit ismerték. De mihelyt Dante fiai a legelső teljes példányt közzétették, száz meg száz másolatban terjedt el az egész világon; a könyvnyomtatás feltalálása után pedig ez volt egyike a legelőször és legtöbbször sokszorosított könyveknek.

Többek szerint a világirodalom legnagyobb költeménye, a három legnagyobb vallásos eposz egyike, vagy legalábbis a középkor legnagyobb allegorikus alkotása.

Mindenkinek kívánom, hogy szép hete legyen!

Dsida Jenő: Kívánságom

A jó Isten tán nékem is meghallja
Egek felé kiáltó hangomat,
Midön Te érted fordulok
Hozzája…Hiszen nem kérek Töle én sokat:
Kérésem csupán egy rövidke mondat
És minden, minden belefér:
Az élet szürke, csapkodó sarában
Lelked maradjon mindig hófehér!

Ha járva-kelve hallom a világot,-
Hazugság minden második szava, -
A szivem fáj és vágy ébred fel bennem,
Hogy fülem inkább mitsem hallana,
Egy oly világon vágynék akkor élni,
Mely mindig mindig igazat beszél:
-E csunya, piszkos, e hazug világban,
Lelked maradjon mindig hófehér!

Ha ketten, hárman néha összejönnek,
Miröl is folyhat köztük a szó- beszéd?
Egy másik ember lesz az áldozatjuk,
Kinozzák, szúrják, gyilkolják szegényt.
Midön ezt hallod, fuss, szaladj el onnan,
A szó mielött még lelkedhez ér: -
Rágalmat szóró, pletykázó világban,
Lelked maradjon mindig hófehér!

Hímzés

Márai Sándor gondolatai

A szívről

De amíg azt hiszed, hogy dobog valahol egy szív, mely érted dobog, bocsáss meg az embereknek. Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban, elég, hogy megbocsáss mindazoknak, kiknek önző és komisz szívét megismerted; elég, hogy megbocsáss az emberek összességének.
Nem kell sok ahhoz, hogy e reménytelenség közepette megengeszteljenek. Egy ember elég. S nem igaz az sem, hogy nem találkoztál ezzel az emberrel. Csak éppen ideges voltál, vagy türelmetlen és mohó, s odább mentél. Mert ember vagy, s mert ilyen az emberi szív.

135 éve született Schönberg

Arnold Franz Walter Schönberg (Ausztria, Bécs, 1874. szeptember 13. – USA, Los Angeles, 1951. július 13.) osztrák zeneszerző, a dodekafon zene és az atonalitás (hangnem nélküli zene) technikájának megalkotója.

Tanárként is a század legnagyobb hatású egyéniségei közé tartozott. Kiemelkedő növendéke volt többek között Alban Berg és Anton Webern.

Az atonalitás legtisztább megvalósulása a dodekafónia (tizenkéthangúság), amelyet Arnold Schönberg osztrák zeneszerző dolgozott ki, mint alkotói módszerét, s egyben meghatározta e zenei szerkesztés legfőbb feltételeit is, melyek a következők:

- Mind a 12 hang egyszer szólalhat meg, azaz hangismétlés addig nem történhet, amíg mind a 12 hangot nem hallottuk.
- Azonos hangközök nem követhetik egymást.
- Egymást követő hangok nem alkothatnak hármas vagy négyeshangzatokat.

Ötletelő - keresztszemes

Gyulai Pál: Szüreti lakomán

Hegyen a köd fehér-kéken
Napsugár csókjába vész,
Diófán, a hegy tövében,
Víg madárka fütyörész.

Csak visszhang a víg madárdal,
Nincs virág, a lomb lehull;
De bár minden hervad, elhal,
Szüret zajlik, kedv virul.

Vajha őszén napjainknak,
Midőn talló, száraz ág,
Mit legtöbbször hátra hagynak,
Szerelem és ifjuság:

Hangzanék egy-egy víg ének,
Sütne nyájas napsugár,
S termésén a kedv tövének
Megcsendűlne a pohár!

...

Sokszínű lóri - a természet csodája

Élénk színű, lármás madarak. Népes csapatokba verődve gyűjtik a nektárt és a pollent a virágzó fákon. Virágokat, gyümölcsöket, magvakat, estenként rovarokat esznek.

A síkvidéki esőerdőkben, nyílt erdőkben gyakoriak. Fészküket fák odvában, ágüregekben építik.
Kelet-Indonézia egyes részein, Új-Guineában, Ausztrália északi, keleti, déli tájain élnek.
Kékarcú lórinak is nevezik.


Pompás színű tollazatuk bámulatba ejtő.

408 éve született Jan Brueghel

Ifj. Jan Brueghel (Antwerpen, 1601. szeptember 13. – 1678. szeptember 1.) flamand tájkép-, virág- és állatfestő.

A Szent Család Szent Jánossal

Virágkosár

78 éve történt a biatorbágyi merénylet

1931. szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantja a Bécsbe tartó 10. számú gyorsvonat alatt a síneket a biatorbágyi vasúti hídnál.

Torbágy lakói 1931. szeptember 13-ra virradóan, röviddel éjfél után hatalmas detonáció hangjára riadtak föl. A robbanás a völgyhídon történt – akkor, amikor odaért a Budapestről Bécsbe tartó gyorsvonat. A mozdony és az első hat kocsi a mélybe zuhant, s a szerelvény roncsai között 22 ember lelte halálát, 17-en súlyosan megsérültek. A bűncselekményt egy őrült bécsi kereskedő követte le, a 39 éves Matuska Szilveszter,aki hetekig játszotta a megmenekült utas szerepét. Bár a helyszínre siető nyomozóknak azonnal föltűnt zavart viselkedése, s az általa előadott történet is hihetetlenül hangzott.
Azt mondta ugyanis, hogy az lezuhant, utolsó kocsiban utazott, ám ehhez képest néhány horzsolással megúszta a balesetet.


Később fény derült arra, hogy Matuska követte el a korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantást is. A bomlott agyú robbantót az osztrák fővárosban fogták el: az osztrák bíróság hatévi fegyházra, majd egy magyar törvényszék 1934-ben halálra ítélte.
Ausztriában viszont eltörölték a halálbüntetést, ezért az ítéletet a kiadatási egyezmény alapján életfogytiglani fegyházra változtatták. Ausztriai büntetésének letöltése után Matuska a váci fegyházba került, ahonnan a második világháború végének zűrzavaros napjaiban kiszökött és eltűnt.

Nem számíthat szellemes embernek, aki nem élvezi az ötleteit. (Hubert H. Humhrey )

Weöres Sándor: A teljesség felé

Ifjak és vének szépsége

Az ifjú arc, váltakozó vidám és szomorú tündéreivel: mozgalmas, szikrázó, örvénylő, csábító szépség.
Az öreg arc szilárd formáival, a ráncok egyenletes hálózatával: nem csábító, önmagába-való, fenséges, nyugodt szépség.
A mai embert az érzékiség rángatja, csak a csábító-szépet ismeri s az öreg arc hatalmas szépségéhez kevésnek van szeme.
S többnyire el is rútítják ifjú arcukat, nemiségük plakátját formálják belőle: s elrútítják öreg arcukat is, mert a fiatalság nyomorúságos roncsát őrizgetik rajta.

.

(A képen a nagymamám - 98 éves - és az unokám - 4 éves - látható. 94 év volt közöttük!)

.

Díszpárna - keresztszemes

Kosztolányi Dezső: Szeptember elején

A hosszú, néma mozdulatlan ősz
Aranyköpenybe fekszik nyári, dús
játékai közt, megvert Dárius,
és nem reméli már, hogy újra győz.

Köröskörül bíbor gyümölcse ég,
s nem várja, hogy kedvét töltse még,
a csönd, a szél, a fázó-zöldes ég
fülébe súg, elég volt már, elég,
s ő bólogat, mert tudja-tudja rég,
hogy ez az élet, a kezdet a vég.

Nekem se fáj, hogy mindent, ami szép,
el kell veszítenem. A bölcsesség
nehéz aranymezébe öltözöm,
s minden szavam mosolygás és közöny.

Liszt: A-dúr zongoraverseny

Márai Sándor: A csodáról

Te nem hiszel a csodában, tagadod? Nézd csak, nem győzhetlek meg, mert a csoda legfőbb ismertetőjele, hogy csodálatos - nem lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképezni, sem előre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és kiszámítani.

A csoda megnyilatkozási formáit sem könnyű mindig érzékelni: nem jár mindig két lábon, nem lehet fényképezni, nincsenek telekkönyvi, sem anyakönyvi adatai. A csoda, egészen egyszerűen, megnyilatkozik - s néha csak sokkal később értjük meg, mi volt a csoda, hogyan avatkozott életünkbe, s mi volt e beavatkozásban a természetfölötti és csodálatos. A csoda lényegét nem tudom megmutatni, sem bizonyítani.
De gondolj talán arra, milyen felfoghatatlan és csodálatos igazi valójában mindaz, amit mindennapinak és természetesnek érzel: már a létezés ténye milyen csodaszerű! Az, hogy megszülettél, élsz, s egy napon meghalsz! Mindezt "természetes"-nek érzed? Akkor vaksi vagy és botfülű. Már a valóság is csoda, felfoghatatlan, s minden természetes kellékével és anyagával természetfölötti is! Miért is lenne e valószínűtlenül bonyolult valóságnál értelmetlenebb a csoda? A világlélek a csoda, mely mindenben megnyilatkozik.
Ezért vagyok hívő: mert a világ lelke bennem is, hétköznapjaimban, szomorú és esendő sorsomban is megnyilatkozik.

Alaszka

A bombaüzlet: Alaszka

1867. március 30-án megállapodás köttetett II. Sándor, minden oroszok cárja és W. H. Seward amerikai külügyminiszter között, mely szerint az Egyesül Államok megvásárolta Oroszországtól Alaszka földjét.
Ekkor a cár úgy döntött, birodalma meglesz e nélkül a távoli, fagyott és általában ígéretlen földdarab nélkül, és potom 7,2 millió dollárért túladott rajta.

Akkor ez igen nagy árnak tűnt sok amerikai szemében, akik még évékig “Seward ostobasága” vagy, “Seward jégszekrénye” neveken emlegették az üzletet.
A cár tévedésére először majd húsz év múlva derült fény, amikor pechjére 1896-ban aranyat találták a területen. Alec McDonald, becenevén Klondike Királya, arany földbe vágta csákányát, és tisztán 20 millió dollárt keresett.

Egy századdal később, amikor olaj került felszínre Alaszka északi pártjainál, végképp bebizonyosodott, a cár nagyot hibázott, és Amerika bombaüzletet csinált...

A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást. (Mark Twain)