Weöres Sándor: A teljesség felé /részlet/

Fekete trilógia

Korunk találmánya a kötelező lelkesedés, a hatóságilag intézményesített forradalom és az elnyomók lázadása az elnyomottak ellen.

A mai uralmi rendszereket az jellemzi, hogy hazugságaikat nem is akarják feltétlenül elhitetni, csak feltétlenül elfogadtatni. Minden katonai fegyvernemnek azt kell énekelni magáról, hogy ő a legkülönb, anélkül hogy bárki elhinné; minden állampolgárnak azt kell vallani az államfőről, hogy bölcs, hős, jótevő, anélkül, hogy bárki elhinné; és így tovább.

Immár egy hihető hazugság is elérhetetlen magaslat. Gödörben vagyunk, lejjebb a béka ülepénél.

Gyümölcsös falikép - keresztszemes

A munka elkészítésének részleteit lásd az Ötletelőben.

A díva

75 éves Sophia Loren

Sophia Loren (Róma, 1934. szeptember 20.) olasz filmszínésznő.
Eredeti neve: Sofia Villani Scicolone. Az egyetemes filmtörténet egyik leggyönyörűbb és legtehetségesebb sztárja.

Egyike azon kevés filmcsillagnak, aki nemcsak a közönség, hanem a kollégák körében is igen népszerű. Nemcsak színésznőként közismert: a tökéletes feleség, családanya és háziasszony mintaképének számít, főleg hazájában.

Szakácskönyveket is írt, s a nevével fémjelzett szemüvegek Magyarországon sem ismeretlenek.
Évtizedek óta a női elegancia egyik megtestesítője.

Csoóri Sándor: Szeptemberi gyónás

Sarkunkban újra szeptember hava,
csuhé-szatyrodból a nyár, mint a legutolsó darázs,
kirepül.

A meggyfa már vörös levelet ejt, ne nézz oda!
Én se nézem narancsos meztelenséged, noha nézném-
sötéthúsú szilvát harapok inkább ketté.

A szemed is szilva, az öled is szilva, ízed is az!
Gyékényen árulnálak, ha nem volnék irigy.
Dehát irigy vagyok és verseket írok vezeklésül,
birsalma-sárga szavakat ontva, erdő-fényt, erdő-
tüzet,
hogy tükrödben fésülködő őszi madár is lássa magát.

...

Tamási Áron: Ábel a rengetegben /részlet/

„Erre úgy tekintett rám, mint ahogy a vizet nézi vala, de különben nem szólott semmit, hanem megindult, hogy a fazekat a tűzre tegye. Útközben megállt, hát iváshoz készülődik. Hamar melléje ugrottam, hogy ne igya el a kutya elől a vizet, de az utolsó pillanatban csak ennyit jegyeztem meg:
– Az ember is örökké akkor ihatnék, amikor a kutyának kéne a víz.
Apám meg sem törölte a száját, hanem rögtön felém fordult, és vizes bajusszal vakkantott néhányat nekem. Ebből megértettem, hogy ő az első kutya, ami a vízivást illeti, s jókedvvel mentünk bé a házba.”
* * *
„– Hát te mért sírsz? – kérdezte megijedve édesanyám.
– Én örömömben – mondtam.
– Milyen örömödben?
– Én abbéli örömömben, hogy nekem is van édesanyám.
Erre anyám is elkezdett pityeregni, s úgy sírtunk ketten, mintha fizették volna nekünk. De aztán biztatni kezdtük egymást, hogy hagyjuk abba, s bé is szüntettük, mert a leves is megmelegedett, s enni kellett. Anyámat az uras karosszékbe ültettem, én pedig a rozogára ültem, s úgy ebédeltünk. Hús is volt a levesben jócskán, s úgy laktam, mint egy püspök.”
* * *
„Éppen jött a zetelaki ember, s véle a másik.
– Mit fog ez a kutya? – kérdezte.
– Ez az esőt – feleltem.
Az ember megtekergette a fejét, és így szólt:
– No, én még ilyet sem láték mostanáig.
– Milyent? – kérdeztem.
– Én olyant, hogy cseber helyett használjanak egy kutyát.
Mivel csípős kedvem volt éppen, elhatároztam, hogy nem maradok adósa a bölcsködő zetelakinak.
– Már ez olyan kutya, hogy mindenre jó az ég világán – mondtam.
A zetelaki hunyorított a társának, és csúfondárosan jegyezte meg:
– Akkor ez jó, még söröshordónak is.
Jól tette, hogy éppen söröshordót mondott, mert erre hamar kaptam feleletet magamban. Nem siettem el azonban a dolgot, mert előbb a fa árát akartam látni. Ki is fizették szépen, s odaadtam a cédulát nekik.
– Ily szorgos házigazdát láttak-é? – kérdeztem nyomban, és úgy tettem, mintha hő buzgalommal keresnék valamit. A két ember csak állott, mintha a Szentlelket várták volna.
– Ejnye – mondtam –, pedig a seritalt szeretik maguk bizonyosan.
– Én igen aztán! – mondta a zetelaki.
Felálltam s jól a szeme közé néztem.
– Igen-e?– Én igen.– No, ha igen, akkor csapolja meg a kutyát! – mondtam szívélyesen.
Erre a másik ember, aki addig egyet sem szólt, menést indítványozott, nehogy kikérdezzem őt is.”

112 éve született Tamási Áron

Tamási Áron (született: Tamás János) (Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.)
Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.

Szülőháza, Farkaslakán

1904-től Farkaslakán járt elemi iskolába. 1910-től a székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium tanulója. 1917-ben hadiérettségit tett Gyulafehérváron. 1918-ban karpaszományos őrvezetőként az olasz frontra került. Ki akart törni az elődök paraszti életformájából, méghozzá nem is a szellemi élet, hanem a városi-polgári életforma felé.
Ezért 1918. november 18-án megkezdte jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen, majd 1921-ben miután végez, a Kereskedelmi Akadémián tanult, ahol 1922-ben szerzett diplomát, utána banktisztviselő Kolozsváron és Brassóban.


Azután szűknek érzi Erdélyt, s mintha mindenestül szakítani akarna származása hagyományaival, huszonhat éves korában, 1923 júliusában kivándorol Amerikába, ahol volt alkalmi munkás, de banktisztviselő is. Pedig akkor már egy novellájával Kolozsvárott pályázatot nyert (Szász Tamás, a pogány – a Keleti Újság novellapályázatán).
De írói magamagát Amerikában találta meg. Ott lebbentek elébe látomásként az elhagyott otthon képei, emlékei, hagyományai. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent.

Azonnal felfigyelnek rá: a romániai és a magyarországi irodalom is. Erdély hazavárta ezt a mindenkinél erdélyibb hangütésű írót. És a következő évben, 1926 májusában Tamási Áron haza is tért.
Ettől kezdve javarészt Erdélyben élt, mígnem 1944-ben Magyarországra települt át. De amikor még romániai lakos és a romániai magyar irodalom ünnepelt írója volt, már a legolvasottabb, a legkedveltebb írók közé tartozott Magyarországon is.

Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben, melynek sírkövét Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor erdélyi szobrászok alkották.

A kövön ez a felirat olvasható:

„Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.”

Ne légy szomorú, ha búcsúzni kell. Búcsúra szükség van az új találkozáshoz. (Richard Bach

Madaras falikép - keresztszemes

Weöres Sándor: A teljesség felé /részlet/

Kétféle óhaj

,,Gyere velem repülni" - szól a darázs a virágnak.
,,Tapadj az ágra mellém" - szól a virág a darázsnak.

...

Mike Oldfield zenél

Márai Sándor: Füveskönyv

Arról, hogy a dolgokat meg kell várni

Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok.
Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd.
Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel.

81 éve született meg Mickey Mouse

1928 – Bemutatták Amerikában az első Mickey Mouse rajzfilmet.

Miki egér (Mickey Mouse) a világ egyik legismertebb rajzfilmfigurája, amelyet a Walt Disney Company rajzfilmjei tettek világszerte ismertté. Többek szerint az amerikai kultúra jelképeként majdnem annyira ismert, mint az amerikai zászló.

226 éve emelkedett föl az első léghajó

1783. október 10-én felbocsátott - meleg levegővel töltött - légballonjuk emberrel a fedélzetén emelkedett a levegőbe.
Étienne-Jacques de Montgolfier apja papírgyárában dolgozott. Eredetileg építésznek készült, de aztán bátyjával együtt léghajó-kísérleteken kezdett el dolgozni. 1783. június 5-én mutatták be a nyilvánosság előtt találmányukat. Néhány hónappal később XVI. Lajos király is megtekintette kísérleteiket.

1783 – Montgolfier forrólevegős léggömbjének felszállása a versailles-i kastély parkjában, XVI. Lajos francia király és felesége, Marie Antoinette jelenlétében. A kosárban csak egy tyúk, kacsa és birka van, ember repülését a király nem engedélyezi. A léggömb 8 percet tartózkodik a levegőben és két kilométert repül.


A testvéreket találmányukért a Francia Akadémia tagjaivá nyilvánították, 1788-ban pedig nemességet és évjáradékot kaptak az uralkodótól. 1799-ben hunyt el Serriéres-ben.

Minden nemzedék azt képzeli magáról, hogy intelligensebb az előtte járónál és bölcsebb az utána következőnél. /Orwell/

Lazításképpen!

Kulcstartó - keresztszemes

Mission Impossible - Hamarosan a mozikban!

Zorán

Dsida Jenő - Most elmondom...

Most elmondom, kicsim, az úgy volt:
mikor a halk sík bársonyán
kihúnyt a nap és már sovány
arccal fölkelt a szép, hazug hold,
nagyon vágytam hozzád beszélni -
Ó, nem bohón és nem bolondul,
de mélyen, mint harang ha kondul
s ahogy csak férfi tud beszélni.

Kezembe fogtam kezedet
s felpillantottam, - fel a fára,
melynek tar ágán furcsa, árva
levél-sziluett reszketett,
úgy imbolygott fonnyadt-ezüsten,
mint lágy könnycsepp, mely csüng a vékony
pilla szélén, vagy illanékony
pernye, ha percig áll a füstben.

Mint bús leány, kit lassu méreg
naponta mart s félig megölt,
de menyasszonyi fátylat ölt,
bár tudja, több napot nem ér meg
és révedezve haboz és vár,
tétovázik a hajdani
mérget ma is felhajtani:
maradna is még, hullna is már.

Társai, sárga, hullt szerelmek,
halomban hevernek alul
s éreztem, jaj, ez is lehull,
ha szavaim most rálehelnek,
nem bírja ki e halk, finom lény,
ha holdsugárnál tömörebben
csak egy hang is feléje rebben...
És én hallgattam, mint a holdfény.

...

Pilinszky János: Haikuk

NÉGYSOROS

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyósón a villanyt.
Ma ontják véremet.


TRÓNFOSZTÁS

Táblára írva nyakadba akasztjuk
történeted.


MARHABÉLYEG

1
Nincs az a marhabélyeg,
mit meg ne érdemelnék.

Jó lesz átlépnem a halál
fehérre meszelt küszöbét.

Minden jó, amit megérdemeltünk.

2
a világ tenyerébe kalapált szeg,
holtsápadt, csurom vér vagyok.

...

104 éve született Greta Garbo

Greta Louisa Gustafsson (Stockholm, 1905. szeptember 18. – USA, New York, 1990. április 15.)
svéd színésznő.

A legkifürkészhetetlenebb a filmsztárok közül, aki valaha megfordult a Metro-Goldwyn-Mayer és Hollywood stúdióiban, 1955-ben Honorary Oscart kapott feledhetetlen színjátszásáért és 1999-ben minden idők ötödik legnagyobb női csillagának tartották.

Grand Hotel

Első némafilmje készítésekor a színésznő még alig beszélt angolul.
Ám első hangosfilmje, az Anna Christie – amelyben egy cinikus, gyönyörű ex-prostituáltat játszott – után már Oscarra jelölték.
Viszonylag rövid pályafutása izgalmas szerepekkel teli. Tragikus asszonysorsokat ábrázolt, többek között Anna Kareninát (néma és hangos változatban is), Mata Harit, a kémnőt, Camille-t, a párizsi kurtizánt, a Grand Hotel szomorú balerináját, és az európai történelem titokzatos figuráját, Krisztina királynőt.

Krisztina királynő

Ernst Lubitsch, a hollywoodi vígjáték királya sikeresen módosított Garbo imázsán, a Ninocskában azt a folyamatot ábrázolta, hogyan válik a fegyelmezett komisszárnőből az életet örömeit élvező asszony. Garbo ebben a filmben nevetett először.

Mata Hari

1931-ben Garbo találkozott Mercedes de Acostával, akivel állítólag viszonyt folytatott. Sok verset írt neki Mercedes, kapcsolatuk végül véget ért, amikor De Acosta a leszbikus ügyeiről írt az önéletrajzában.
Szerencsétlen fordulat, hogy két év kihagyás után az MGM durva imázsváltó szándékának köszönhetően, a A kétarcú nő (1941), egy félresikerült George Cukor-vígjáték teljesen lerombolta Garbo imázsát. Ez lett hattyúdala.
Sosem készített színes filmet. Visszavonulása a filmkészítéstől eleinte nem tűnt véglegesnek, időről-időre felröppentek tervek, egy Cseresznyéskert-adaptáció lehetősége Alexander Kordával fellelkesítette a színésznőt.

Erkel: Bánk bán - Hazám - énekel Simándy József

93 éve született Simándy József

Simándy József (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.) magyar operaénekes (tenor).

Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze a ma élő magyar nemzedékek tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.
Híres szerepe Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának előadása is. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá.

Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

Gyűlölöm a szabadságot: arra kötelez, hogy válasszak. (Salvador Dali)

Babits Mihály - Az őszi tücsökhöz

Ki átható, egyhangu dalaiddal
betöltöd a nyugalmas éjszakát,
milyen lehet tenéked a világ?

Csend van; a hangok alusznak az éjben.
A te zenéd van ébren egyedül,
mint láthatatlan, éles hegedű.

A te zenéd a csöndnek része immár
és mint a szférák, titkon muzsikál:
Az hallja csak, aki magába száll.

Csendnek és éjszakának hegedűje,
milyen lehet tenéked a világ?
Érzed-e a csöndet s az éjszakát?

Zenéd olyan, mint a lelkem zenéje
s talán a fájó unalom dala:
Egyforma volt tegnap s egyforma ma.

Bokrod alatt, ah, kétségbeesetten
érzed a csöndet és az éjszakát
s szegény vak lélek, sírsz az éjen át.

...

Szent Erzsébet

Weöres Sándor: A teljesség felé

Szembe-fordított tükrök

Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.

...

Ezermester doboz - keresztszemes

A Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke.
Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.
Az Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. Mivel Erkel Ferenc nem készült el István király című operájával, a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel vezényletével.

Mivel az Operaház a főváros legreprezentatívabb szórakozóhelyének készült, a bizottság, Podmaniczky Frigyessel és Ybl Miklóssal az élen különös gondossággal dolgoztak ki a díszítések terveit. A vázlatok elbírálásában az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat is részt vett. A téma kigondolója ismeretlen, de valószínűleg sokmindenben Podmaniczky szava döntött, hiszen feljegyzéseiben is utal arra, hogy a mitológiai tematikát ő határozta el. Az alapötlet valószínűleg a párizsi és a bécsi operaházak mintájára született.


Az operaház belső díszítéseinek kivitelezésére Scholtz Róbertet kérték fel, aki ötven éven át a budapesti dekorációs festészet meghatározó alakja volt. A 200-250 mestert foglalkoztató műhelye végezte szinte minden 19. századi épületünk díszítését az 50-es évek végétől.

A homlokzat Az Operaház homlokzata Liszt Ferenc szobra a homlokzatonA homlokzat dekorációjának tervezésében Ybl Miklós munkáját Schickedanz Albert segítette valamint Schmal Henrik, aki az operaház építésvezetője volt.
A homlokzat legfeltűnőbb eleme a két, Stróbl Alajos által, carrarai márványból faragott egyiptomi szfinx az oldalbejáratok mellett: karmaik között maszkot és babérkoszorút őriznek. A főbejárat mellett Liszt Ferenc és Erkel Ferenc nagyméretű szobra áll. Ezeket szintén Stróbl faragta. A két szobor felett, a kiugró terasz sarkain, két-két szárnyas bronz puttó tart világítótesteket.

A kupola főműve: a Zene megdicsőülése

A nézőtér nagycsillárját Mainzban készítették, ára 12 000 forint volt. 1884 nyarán szerelték fel a nézőtér mennyezetének közepén található füstelvezető szellőzőkürtőbe. Két acél sodronykötél tart. Kézi csörlők segítségével a földszintig leengedhető, ez teszi lehetővé karbantartását. Teljes leengedéséhez majdnem 25 perc szükséges, felemelése viszont kétszer annyi időbe telik, mert ügyelni kell, hogy a csillár ne forduljon el tengelye körül. Amennyiben menetközben ez bekövetkezne, akkor ismét le kellene engedni és a visszaforgatás után az emelést elölről kellene kezdeni.

A nagycsillár

Eredetileg 500 gázláng égett rajta, amelyeket elektromos indukciós módon gyújtottak meg. Az előadások alatt nem lehetett teljesen kioltani a légszeszvilágítás tulajdonságai miatt, ezért a nézők félhomályban nézték az előadást. A nagy hőkibocsátás miatt a maitól három méterrel lejjebb lógott. 1895-ben bevezették az elektromos világítást. Az addigi lámpatesteket és csillárokat átszerelték, elektromos hálózatot építettek, hálózati berendezéseket telepítettek. 1980-ig javításokat és átalakításokat csak az évtizedek alatt megváltozott feszültség miatt kezdeményeztek, de az 1980 és 1984 közötti rekonstrukció alatt a csillárt teljesen szétszerelték és felújították.

111 éve történt

1898 – Megalapítják az Erzsébet rendet, valamint a hozzá kapcsolódó érmet I. Ferenc József felesége emlékére és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére.

Árpádházi Szent Erzsébet szobra a budapesti Szent István Bazilikában

Ígéreteinket reményeink, magatartásunkat félelmeink sugallják. (de la Rochefoucauld)

Petőfi Sándor: Szeptember végén

Füst Milán - A magyarokhoz

A Halotti beszéd

Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok.
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás.
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is.
Ne hagyd tehát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melyből származott
E nemes-szép alakzat... Rossz idők futottak el feletted,
Megbontott a téli gond és romlásodat hozta, megtapodtak,
Megbolygatták hitedet, az eszed megzavarták, szavak áradatával ellepték világodat,
Áradás szennyével borították be a kertjeid, vad vízi szörnyek ették virágaid, - majd a vad burjánzás
Mindent ellepett utána, - oly termés volt ez e térségeken emberek!
Hogy üszökké vált minden, aminek sudárrá kelle szöknie...
De légy türelmes, - szólok hozzád, - vedd a Libanon
Ös cédrusát, e háromezeréves szűzet, - rá hivatkozom, mert onnan vándoroltam egykor erre
Tekintsed őt, - türelmes pártájával hajladoz a szélben, nem jajong,
De bölcsen hallgat s vár, amíg a negyedik nagy évezredben
Kibonthatja gyümölcsét e nagyvilág elé. S tán ez a sorsod itt.
Ki fénnyel sötétséget oszlat, holtat ejt s élőt emel,
Borúlatodra majdan rátekint. Halld meg szavam!
Én prófétáktól származom.

Régi levelek - keresztszemes

Lélekemelő

Reményik Sándor: Én jót akartam

"Én jót akartam, - s minden rosszra vált..."
Van-e szörnyűbb szó, szörnyűbb tőrdöfés,
Mellyel a szív magának ád halált,
S önnön hajába markol szaggatón
A Kétségbeesés?!

"Én jót akartam.
Zephirt vetettem, - és vihart arattam.
-Szóltam a földnek: gyorsabban forogj!
-S az megindult alattam,
Mint a horkanó paripa, vadul.
Egy tégla nem tetszett a templomfalban,
Megmozgattam, - s a templom összedőlt.
Én jót akartam"

Mikor eljő az ítéletnek napja,
A végső nap
S a maga jussát minden szív kikapja,
Mikor a Bíró rátekint merőn:
Egyensúlyozni bűnök tonnasúlyát,
Egy hópehely a másik serpenyőn;
Lángtengerek közt keskeny tejfolyó,
Kárhozat-földjén üdvösség-barázda:
Jóakarat - elég lesz ez a szó?...

...