Pillangófák

Évente egyszer a Közép-Mexikó hegyeinek felhőerdőiben a fenyők látványos öltözet kapnak, mivel több millió áttelelő királylepkének adnak szállást.
A fákat sokszor tetőtől talpig felöltöztető narancsszínű és fekete szárnyak tengerével találkozva könnyű megérteni, miért hitték az aztékok, hogy a királylepkék reinkarnálódott harcosok, aki harci díszben pompáznak.


Életciklusuk majdnem ilyen fantasztikus, már csak azért is, mert a rovarvilágban példátlan a vándorlási szokásuk. Amikor az időjárás javulni kezd, a kifejlett királylepkék elindulnak északra. Vándorlás közben megállnak, hogy lerakják a petéiket. Aztán majd a kifejlett lepkék folytatják a vándorlást tovább. A nyár vége felé a csökkenő hőmérséklet és a csökkenő napfény viselkedésváltozást idéz elő, ezért most dél felé veszik az irányt. A potrohban tárolt zsír teszi lehetővé a lepkéknek a hosszú- akár 4800 km-es- út megtételét Mexikóba.

A tudósok még mindig nem tudják, hogyan tájékozódnak a királylepkék, mivel az egyes egyedek rövid életükben csupán a körút egy részét teszik meg. A csodálatos látványosságot létrehozó több százmillió lepke az ükunokája az egy évvel korábbiaknak.

Weöres Sándor: A teljesség felé

Élő és létező

Tiprás és eltiportatás, falás és fölfalatás: ez az élet.
Ruhaként viselni tiprást és eltiportatást, falást és fölfalatást: ez a lét.
Aki szeszélyét követi, az életbe burkolózik. Aki szükségletét követi, a létbe burkolózik.
Aki viharosan szeret, gyűlöl, sóvárog, undorodik: ez az élő.
Aki nyugodtan viseli az összefüggőt: ez a létező.

...

64 éve halt meg Bartók Béla

Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára.
Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Thomas Mann azt mondta róla, hogy művészetének lényege a szemében tükröződött. Halk szavú volt, de a zenéje beszélt helyette.

A népzenegyűjtést a magyar falvakban Kodály és Bartók 1905-ben, ill. 1906-ban kezdte el. Külön-külön, összehangolt terv szerint keresték fel az akkori Magyarország legjobb hagyományőrző területeit: a Felvidéket, a Dél-Dunántúlt, Székelyföldet. Bartók hamarosan nemzetközi irányba terjesztette ki a gyűjtést: 1906-tól szlovák, 1909-től pedig román népzenét is gyűjtött. (Később, 1913-ban algériai arabok, 1937-ben pedig anatóliai törökök közt végzett gyűjtést.) 1913-ban – ekkorra kettejük és mások (főleg Vikár Béla) gyűjtéséből a gyűjtemény mintegy 6000 népdal volt – készítettek először tervezetet egyetemes magyar népdalgyűjtemény kiadására.

A Kodály által fogalmazott tervezetszöveg szerint a dallamokat az akkor lehetséges legmodernebb zenei rendszerben – közös végzőhangra transzponálva és szótárszerűen elrendezve – adták volna ki. A tervezet címzettje, a népdalok kiadásában illetékes Kisfaludy Társaság azonban válaszra sem méltatta Kodályék tervét. A magyar népdalok összkiadásának elindítása végül is a két világháború utánra maradt.

Bartók Béla a népzenéről:
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.

Kellemes hétvégét kívánok!

Weöres Sándor: A teljesség felé

Vándorút

Ami az úton el nem indult, vagy ami az út elején van - a kő, a csecsemő - még nem szerzett magának semmi kincset s önmagában-véve szeretetre méltó. S a teljességbe érkezett lény, aki szerzett kincseit már magába-olvasztotta és épp úgy nincs semmije, mint a kőnek, vagy a csecsemőnek: szintén önmagában véve szeretetre méltó. S a még el nem indult, s a már megérkezett: azonos.
A gyarapodás útján járó embert, aki félig-megszerzett csonka kincsek alatt roskadozik, csak az idétlen kincsek csábereje okozta tévedésből lehet szeretni, vagy rokonság kapcsán, vagy részvétből, vagy a végtelen szeretet hőfok-nélküli, tökéletes egykedvűségéből.

Egy kisfilm az 1936-os Magyarországról

Remélem, újból eljön az idő, amikor ismét tisztességben, nyugalomban, kiszámíthatóságban élhetünk.

Ideje elkezdeni az ajándékkészítést - keresztszemes

William Shakespeare:

"Csalódni kell hogy boldogok lehessünk,
Gyűlölni tudni hogy újból szeressünk.
Kell tudni zokogni meg sírni,
Valakit megunni aztán visszahívni.
Csalódni százszor, csalódni ezerszer,
Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer!"

...

Andre Rieu

Romhányi József: Szamárfül

Kukac-sors

Megtudhatod most, ha e tárgykörben kutatsz,
mért él föld alatt a rút esőkukac.
Rágódott rég egy kérdésen a földigiliszta:
Miért utálja őt az ember, hiszen olyan tiszta?
Nem volt képes felelni rá sok oktalan állat,
hogy terem az emberszívben undor és utálat.
Végül megsúgta egy csendes esti órán
a svábbogár, azaz német ajkú csótány:
- Hörl mal zu! Én tudok esztet! Nekem van a lakás
Srévizavi a ház mellett, bei dem szemétrakás.
Én látok, ha spacírozni pemászok a házba:
tetejüktől talpukjáig fel vannak ruházva.
Hogyha téged nézlek, so én magamnak is restellem.
Nem szégyellsz te magad, du Schwein, így anyatojt mesztelen?!
Nix toll, nix szőr, csupasz potroh mutogatja!
Muszáj neked strimfli húzni, egy ink meg egy katya!
- Ingem, gatyám sohasem lesz, én ezt meg nem érem!


- Szólt a kukac, s föld alá vitte a szemérem.

...

133 éve született Ódry Árpád

Színészcsaládba született, 1876. szeptember 25-én Budapesten.
A másodszülött Árpád 1898-ban kapta meg a diplomáját a Színiakadémián, s ezután vidéki évek következtek: Kolozsvárott, Debrecenben Kassán és Temesváron játszott. 1904-ben szerződött a budapesti Vígszínházhoz, amelynek játékstílusába nem sikerült beilleszkednie. Végül levélben ajánlotta fel tehetségét Somló Sándornak, a Nemzeti Színház igazgatójának, így lett a következő évben az ország első társulatának tagja, 1912-től rendezője, 1923-tól örökös tagja, 1931-1935 között az intézmény főrendezője.

Színészként elsősorban tragikus szerepeket osztottak rá, III. Richárd-alakításáért 1928-ban Greguss-díjat kapott.
Legnagyobb sikereit Shakespeare és Ibsen hőseiként aratta: Lorenzo (Shakespeare: A velencei kalmár), Mercutio (Rómeó és Júlia), Laertes (Hamlet), Prospero (A vihar), III. Richárd, Rank doktor (Ibsen: Nóra), Rosmer (Rosmersholm), Löfborg (Hedda Gabler) Solness (Solness építőmester). 1912-től haláláig 45 darabot rendezett a Nemzeti Színházban, többek között Friedrich Schiller, August Strindberg, Henrik Ibsen, és George Bernard Shaw-drámákat.

Ódry Árpád Shakespeare szerepben

Szívrohamban hunyt el 1937. április 5-én. Az ő nevét viseli az a művészotthon, ahol idős művészek töltik napjaikat, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem színpada.

Nagy csudatévő, az emberi elme! (de Montaigne)

Gyógynövények - Szív- és koszorúérre

CSERESZNYE, MEGGY
( PRUNUS AVIUM – PRUNUS CERASUS )

A levelekből készült tea ajánlott nyálkaoldásra, az elzsírosodás megakadályozására, a szívműködés segítésére, vízhajtásra, hólyaggyulladásra. Inkontinencia esetén, a bél és a gyomor elnyálkásodása ellen kiváló hatású a szárából készült tea.

FEHÉR FAGYÖNGY
(VISCUM ALBUM )

Vérnyomáscsökkentő- ill. szabályozó gyógynövény. Javítja a vérkeringést, gátolja az érelmeszesedést, segíti a szívműködést. Rák elleni gyógyszert is készítenek belőle. Csökkenti a vércukorszintet. Görcsoldó hatását is ismerjük. Gyomor-, tüdő-, méh- és bélvérzéseknél is használható a fagyöngy tea. Hidegen készítjük!



GALAGONYA
(CRATAEGUS OXYACANTHA )
A magas vérnyomás és a szív kiváló gyógyítója a galagonya virágos ágvége.

Vérnyomást csökkent, szívritmust szabályoz, szívideget nyugtat, érelmeszesedés - különösen koszorúér-elmeszesedés - ellen jó hatású, a szív és az erek izmait rugalmasan tartja.Hogyan gyűjtsük? A növény - Crataegi summitas - virágos leveles ágvégét, hajtásvégét használják gyógyászati célra. A cserje május-júniusban virágzik, termését októberben szedik



ORBÁNCFŰ
(HYPERICUM PERFORATUM)Antidepresszáns, nyugtató hatású a teája, jó máj-epe-és vesebetegségek kezelésére.
Nyugtató hatása miatt szív-és fekélybetegeknek is ajánlott. Kiváló gyulladásgátló és immunerősítő



ZSURLÓ
(EQUISETUM ARVENSE L.)

Fő hatásterülete a vesetisztítás illetve a vizelethajtás.
Két hétnél hosszabb ideig nem ajánlatos fogyasztani.
Reuma és csúz, epe- és májbántalmak orvoslására is jó. A kis veseköveket és vesehomokot is érdemes vele oldani, eloszlatni. Szívnyugtatóként is lehet használni.

Doris Day

Leveles doboz - keresztszemes minta

Heltai Jenő: Mozi

1907-es vers, szerzője egyébként az Astra-filmgyár egyik tulajdonosa is volt.

Vászon. Homály. Rikoltó hirdetések.
Muzsika. Híradó. A film pereg.
Lóverseny. Autók. Pisze flapperek
.Gengszter. Detektív. A lyoni érsek.

New-yorki árvaház, ezer gyerek.
Az angol flotta. Chaplin: bölcs csavargó.
Mélyhangú, álomszőke Greta Garbo.
Hold. Víz ezüstje. Hervadó berek.

Micky egér. És hűvös mese-szőnyeg,
Mely úttalan útján a levegőnek
Bagdad fölé röpíti utasát.

Könny. Kacagás. Mint happy-end, a Végzet.
Egy centiméter igazi költészet
És háromezer méter butaság.

Jávor Pál egy régi filmben

78 éve vetítették le az első magyar hangosfilmet

1931. szeptember 25-én mutatták be az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt.

A Hunnia Filmgyárban forgatott alkotást a gyakorlott némafilmrendező Lázár Lajos jegyezte, főszereplője pedig az akkor debütáló 29 éves Jávor Pál volt.

A film főszereplői: Jávor Pál és Radó Nelli.

A rendszeres filmgyártás 1912.-ben indult meg Magyarországon. A tízes évek közepén közel két tucat magyar filmműhely működött, a fővárosi mellett jelentékeny filmgyártás folyt Kolozsváron Janovics Jenő irányításával. Itt készült el 1913-ban a Sárga csikó, az első magyar film, amely igazi világsikert aratott.
Magyarország 1917–1918-ban közvetlenül Dánia, az Egyesült Államok, Németország és Olaszország után következett a filmgyártó nagyhatalmak sorában. Ekkor egy év alatt több mint száz magyar játékfilm került a hazai és külföldi nézők elé. A világháborút követő években megtört a magyar filmgyártás lendülete. Megnyíltak a négy évig elzárt határok a külföldi produkciók előtt, és ezek dömpingje fokozatosan elsorvasztotta a magyar filmgyártást, melynek fellendítése érdekében a kormány 1930-ban elrendelte, hogy aki legalább 400 méter hosszúságú magyarul beszélő hangosfilmet állít elő, az húsz külföldi filmet hozhat forgalomba adómentesen.

A Hunnia Filmstúdió

A Hunnia Filmgyár 1931 áprilisára vált alkalmassá hangfelvételre és hamarosan megkezdődött az első magyar hangosfilm, A kék bálvány forgatása. A forgatáshoz a pénzt egy magánvállalkozó adta, a gyártásért a Hungária Bank és Zichy Géza Lipót felsőházi tag vállalt garanciát. A szövegírók a cselekményt amerikai környezetbe helyezték, mert nem bíztak abban, hogy egy magyaros atmoszférájú sztorinak is sikere lehet, hiszen korábban a közönség hozzászokhatott a külföldi témákhoz.

Fórum mozi

Nem számoltak vele, hogy a nézők, ha Amerikát akarják látni, amerikai filmeket néznek, például az 1927-ben készült első hangosfilmet, a Jazzénekest Al Jonson főszereplésével. A kék bálvány tehát megbukott, viszont Jávor Pál és partnerei, köztük Gózon Gyula és Makláry Zoltán, nagy sikert arattak.
Az első hangosfilmet megelőző magyar némafilmek 95 %- a elveszett vagy megsemmisült. Mindössze 23 film maradt fenn vetíthető formában.


forrás: http://magyar.film.hu

Nem fontos, hogy a csillagok nevét tudjátok, csak az, hogy felnézzetek rájuk. (Rácz Aladás)

Szindbád /részlet/

126 éve született Gundel Károly

Gundel Károly (Budapest, 1883. szeptember 23. – Budapest. 1956. november 28.) vendéglős és gasztronómiai művek írója.


Gundel János fia. A kereskedelmi iskola elvégzése után 1900-tól Svájc, Németország, Anglia és Franciaország leghíresebb vendéglőiben tanulta a mesterséget. 1906-ban a nemzetközi hálókocsi-társaság csorba-tói és tátralomnici telepének szállodai titkára, 1908-tól igazgatója. 1910-ben átvette a városligeti Wampetich-vendéglőt, 1920 és 1925 között a Royal Szálló, 1927-től a fővárostól átvett Gellért Szálló éttermeinek bérlője.




Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. Idegen nyelvű munkáival, szakácskiállításokon és bemutatókon népszerűsítette a magyar konyhát és fellendítette az idegenforgalmat. A magyar vendéglős és szállodás szakma egyik vezető egyénisége volt. Tanácsaival készült Karinthy Frigyes "Vendéget látni, vendégnek lenni" című könyve (Budapest, 1933).


Gondolatok Gundel Károlytól:

„ A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a napi és az úri étkezés módját, tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait, nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit. Sok ilyen egyes adat található a történeti és irodalmi közleményekben, de ezek a legtöbb esetben elhanyagolt, hiányos és felületes rövid feljegyzések, pedig fentiek népi jellemünknek színes és jellegzetes elemei. Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk, a nyelvünk, elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is."

"Amelyik pincér nem tud mosolyogni, jobban tette volna, ha vendégnek születik. "
"A kiválóság nem örökletes. A minőség nem veled született. Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt." ”

Gundel Károly


Természetesen több ételkreáció is főződik a nevéhez, az egyik legfinomabb "ínyenség" a Gundel- tokány.

Hozzávalók:
800 gr bélszín,
180 gr libamáj,
150 gr zsenge vajbab,
150 gr spárgafej,
150 gr zöldborsó,
100 gr gomba,
5 cl tejszín,
6 db tojás,
40 gr vaj,
1,20 kg burgonya,
1,5 dl vörösbor,
zsír,
só, törött bors,
petrezselyemzöld,
vöröshagyma, majoránna,
liszt, cukor.
Csak nagyon érett, pihentetett bélszínből lehet készíteni, azt kisujjnyi csíkokra vágjuk, ugyanúgy a libamájat is. A kb. 2 cm-es darabokra vágott zöldbabot, spárgafejeket és zöldborsót külön-külön sós, enyhén cukrozott, kevés vízben puhára főzzük.
A vékonyra szeletelt gombát zsírban, sóval, borssal és petrezselyemzölddel pirítjuk, amíg levét el nem főtte. A tejszínnel és sóval elkevert tojásokból vajjal habart tojást készítünk.
Forró zsírban szalmaburgonyát sütünk. Ezután a nagyon finomra vagdalt hagymát zsírban megfonnyasztjuk, majd a hússal, sóval, borssal, kevés majoránnával - a serpenyőt állandóan rázogatva - erős tűzön megpirítjuk.
Ha a hús félig megsült, hozzáadjuk a libamájat, ha az is átsült, ráöntjük a vörösbort, kevés liszttel meghintjük, majd hozzáadjuk a gombát és a háromféle leszűrt zöldséget.
Ha mindez jól összeforrt, azonnal tálaljuk. Egy ovális tálra öntjük a tokányt, közepén fészekszerűen elhelyezzük a habart tojást, a tál két végén, pedig a burgonyát.

Paolo Pandolfo - Viola da Gamba

Weöres Sándor: A teljesség felé

Az erkölcs

Hiába óvakodsz a bűntől, ha az ál-erényt magadra bocsátod. Az erény és bűn mennél fejlettebb, annál tágabb; az ál-erény mennél fejlettebb, annál görcsösebb. A bűnből mindig lehet erény, de az ál-erényből bajosan.
Az ál-erények mindegyike valamely igazi erényen élősködik, amellyel össze szokták téveszteni. A vallásosság élősdije a türelmetlen felekezetiség és kenetes ájtatoskodás, a hazafiságé az erőszakos sovinizmus, az emberszereteté a fontoskodó közéleti buzgalom, a tudományé az ál-tudományos kandiság, a művészeté a társadalmi sürgő-forgó művészkedés-műpártolás, a mindennapi szorgalomé a sárba-ragadó gürcölés, a jóságé a csepegős-szívű jótékonykodás és tolakodó vigasztalgatás, a szerelmi tisztességé a házastársra horgászó mohóság és mások szennyesében turkálás, stb.
Az erény sosem erőszakos; ezzel szemben bármelyik ál-erény jelszava lehetne: ,,Amit én nem teszek, másnak sem szabad.”
Az ál-erények fojtogatják a hitet, igazságot, erkölcsöt, tudást, szépséget; mindazt, ami az emberiség állandó kincse, megmérgezik, azáltal, hogy rájuk hivatkozva kötelezővé teszik saját töpörödöttségüket.

Nosztalgiázzunk!

Keresztszemes

... a nyugalom a bölcs sajátos java (Seneca)

Weöres Sándor: Ballada három falevélről

Lehullott három falevél
észrevétlen az őszi ágról.

És jött a szél, a messzi szél,
egy messzi, másik, új világból.-

Elröpült három falevél....
Az egyik magasba vágyott:

talált a felhők közt új világot,
emelte, emelte a szél....

A másik rohanni vágyott:
magasba hágott és mélybe szállott,
sodorta, sodorta a szél.

Harmadik szédülni vágyott,
szemét lehunyta, semmit se látott,
kavarta, kavarta a szél.

Lobogott három falevél....
Lehullott három falevél
tehetetlenül a világból.

Ott lenn a sár, fekete mély-
ki emel fel az őszi sárból,

ti szegény három falevél?

...

71 éve történt

A New York-i világkiállításon elássák az első Westinghouse időkapszulát, melynek tervezett kinyitási ideje 6939.

A Westinghouse Időkapszulák a Westinghouse cég által készített időkapszulák. Az első időkapszulát az 1939-es New York-i világkiállítás alkalmából helyezték el, a másodikat az 1964-es, szintén New York-i világkiállítás alkalmából.

Mindkét időkapszula kb. 15 méter mélyen található a világkiállítás (illetve New York) Flushing Meadows Park nevű részén. A kapszulák helyét jelenleg egy betonkocka jelzi. Az időkapszulák tervezett kinyitása 6939-ben lesz, ötezer évvel az első kapszula elásása után.Az első időkapszulát 1938. szeptember 23-án, délben helyezték el, pontosan az őszi napéjegyenlőségkor.

Az évezredek alatt az időkapszula mind vízszintesen, mind függőlegesen elmozdulhat, ezért az időkapszula jegyzőkönyvében részletes leírás található arról, hogy kell fémdetektort készíteni, és annak segítségével megkeresni az időkapszulát.

Az időkapszulák helyét napjainkban egy 7 tonnás gránit emlékmű jelzi

Az időkapszulába 35 mindennapi tárgy került, pl. töltőtoll, füzet, Miki egér-baba.
Az időkapszulába került ezen kívül 75 féle anyag, szövet, fém, műanyag, vetőmagok.
Az éppen aktuális modern irodalom, kortárs képzőművészet, hírek mikrofilmen kerültek az időkapszulába. Ez az úgynevezett „Micro-File” (mikrofájl) több mint 10 millió szót, több mint ezer képet tartalmaz, és egy kis mikroszkóppal megnézhető.
A kapszula tartalmaz egy részletes útmutatót is, hogy kell kivetítőt készíteni, hogy a mikrofilmet nagyban is meg lehessen nézni, és hogy kell vetítőgépet készíteni, hogy a filmhíradók mozgóképként is megtekinthetők legyenek.
A következő növények vetőmagjai kerültek az időkapszulába: búza, kukorica, zab, dohány, gyapot, len, rizs, szójabab, lucerna, cukorrépa és árpa - mindegyik üvegcsövekbe zárva.
A tárgyakat az alapján választották ki, hogy mennyire mutatják be az Egyesült Államok életét a 20. század közepén.
A csomagoláskor figyelembe vették, hogy kibírnak-e a tárgyak 5000 évet.

A második időkapszulát azért hozták létre, mert úgy gondolták, az eltelt 30 év alatt annyit változott a világ, hogy egy új időkapszulába helyezve az újításokat is megpróbálják megőrizni a jövő részére.
Az új időkapszulába helyezett tárgyakat is öt nagy kategóriába oszthatjuk:
mindennapi tárgyak
atomenergia
tudományos fejlődés
űrkutatás
egyéb.
Az egyéb kategóriába tartozik egy vendégkönyv, amibe a Westinghouse pavilon látogatói írtak az 1964-es világkiállításon. A könyv képeit lefényképezték, és mikrofilmre vitték. Az eredeti időkapszulát eltemették, de egy másolata a Heinz Történeti központban található, az első időkapszula másolatával együtt.

Őszi álom

Móra Ferenc: A pillangók királya

Mikor én iskolás gyerek voltam, de sok szép lepkét fogtam!
Egyszer valami erdőkerülő vetődött a házunkhoz. Eldicsekedtem neki egy gyönyörű pillangóval.- Nem sokat ér ez, öcsém, míg meg nem szerzed hozzá a pillangókirályt is.Majd kőbálvánnyá meredtem, úgy elszomorodtam.
- Milyen az a pillangókirály? Sose hallottam én ilyenről, könyvekben sincs lerajzolva.
- Hja, öcsém, nem is ösmerik ám azt a könyvcsináló urak. Én magam is csak egyszer láttam életemben, pedig én az erdőben öregedtem meg. Kék selyemszárnya van a pillangónak, piros bársonycsipkével. Nagy pörge bajusza, karbunkulus korona a fején. Arról ösmerszik meg leghamarabb, mert az úgy ragyog, mint a szivárvány.
Ettől a perctől fogva nem volt nekem nyugodalmam se éjjel, se nappal. Éjjel mindig a pillangókirályról álmodtam, nappal mindig azt kerestem. Összebolyongtuk a húgocskámmal az egész környéket. Megbújtunk minden bokrot, megkutattunk minden faodút. Hasztalan, hiába. Nem is láttam a pillangók királyát.
Egyszer a húgom megbetegedett. Jöttek-mentek az orvosok, apám-anyám egyre sírt. Én meg akkor is csak arra gondoltam, hogy most már egymagamnak kell a pillangók királyát keresni.Utoljára már azt gondoltam, hogy elámított az erdőkerülő. Nincs olyan pillangókirály a világon. Ha volna, annyi sok hét óta már meg kellett volna találnom. Nagy-nagy fájdalom fogta el a szívemet, sírva borultam le egy vén tölgyfa mohos tövébe, s utoljára elnyomott az álom.
Nem tudom, meddig aludtam, de mikor kinyitottam a szememet, azt hittem, még csak most kezdek álmodni. Egy hajításra tőlem, vadliliom kelyhében ott ült a pillangókirály. Piros bársonycsipkével szegett kék selyemszárnya kiterjesztve, nagy, pörge bajusza tele virágmézzel. Karbunkulus koronája égett, mint a tűz, ragyogott, mint a szivárvány. Valami tíz pille, mindenféle fajtájú, rajzott körülötte.
Nagyot dobbant a szívem. Szerettem volna elkiáltani magamat, de még a lélegzetemet is elfojtottam, s lábujjhegyen surrantam a liliombokor mögé. Reszketve kinyújtottam a kezemet. Hogy visszahúztam, már benne volt a pillangókirály. Alig fért benne, nagy vergődéssel igyekezett kiszabadulni. Társai szomorú bugással repültek szét.
Repülvést mentem haza. Repített az öröm, aminél nagyobbat azóta sem éreztem. A tornácon apám, anyám zokogott egymásra borulva. Úgy megijedtem, hogy nem mertem eléjük kerülni. Lassan sompolyogtam be a konyhára. A dada a küszöbön sírdogált.
- Rossz fiú, ilyenkor kell hazajönni?! Margitka haldoklik.
Hallottam is, nem is, amit mond, rohantam be a szobába nagy ujjongva:
- Megvan, megvan!
A húgom hörögve hánykolódott kis fehér ágyán. Arca olyan volt, mint a láng, pedig a nyitott ablakon tódult befelé a hűvös esti levegő. Felém fordította bágyadt szemét.
- Mi van meg?
- A pillangókirály.
Hirtelen fölvillant a tekintete.
- Mutasd meg, bácsikám! Add nekem, bácsikám!
A világ egyet fordult velem. Istenkém, ha odaadom neki a pillangót, forró kezével mind leveri a tündöklő porát. Behasítja a szárnyát. Tán még a koronáját is letöri. De mikor olyan szívrehatóan könyörög.
- Hát nem szereted Margitkát? Nem adod ide?
Nagyot sóhajtottam, és lesoványodott kis kezébe tettem a lepkét.
- Nagyon vigyázz rá, az Isten áldjon meg. Most már add vissza, ha megnézted.
Nézte, nézte a gyönyörű teremtést, szelíden megsimogatta, aztán a tenyerébe fektette, és földobta a levegőbe.
- Eredj haza, szegény pillangókirály, a magad országába. Mért bántanának téged, mikor te se bántasz senkit.
Azzal befordult a fal felé. Én elsikoltottam magam, de már hiába. A pillangókirály nekivágott egyenesen az ablaknak, és úgy kilibbent rajta, hogy azt se láttam, merre száll.
Azt hittem, meghasad a szívem. Behúzódtam a sarokba haragos-dacosan, s ki nem mozdultam volna onnan a világért. Margitkát elővette a láz, sírt, kiabált, félrebeszélt, kis testét egyre jobban gyújtogatta a forróság. Apa, anya, orvos bácsi egyre rakosgatta rá a jeges borogatást, de nem használt semmi. Édesanyánk elájult, átvitték a másik szobába, átment vele apa is, az orvos is. Magam maradtam a beteggel.
Egyszerre valami zúgást hallok az ablak felől. Odatekintek, hát látom ám, hogy visszajött a pillangókirály. De nem egyedül, hanem egész országa népével. Nagy pávaszemek, rókapillék, gyászpillék, tarka szárnyú szenderek százával jöttek, tódultak be az ablakon. Legelöl a koronás pillangókirály. Odaszálltak Margitka fölé, s harmatos szárnyukkal elkezdték legyezni, hűsíteni. A pillangókirály a szeme fölé repült, s addig legyezgette, cirógatta, míg szép csendesen le nem csukódott. Akkor aztán zümmögtek, búgtak szelíden, lágyan, s egyenként kirepültek az ablakon. Utoljára maradt a pillangókirály.
Mire apa bejött, Margitka nyugodtan, csendesen aludt. Még mosolygott is álmában, valami nagyon szépet álmodhatott. Reggelre nem volt semmi baja se. Pár nap múlva már virágot is szedett anyukának.
Én sohase mondtam el senkinek, mit láttam azon az éjszakán, de azóta többet sohase fogtam pillangót. Még ma is, ha törött szárnyú lepkét látok az út porában, mindig fölemelem, és fölteszem valami faágra. Hátha meggyógyul, mint ahogy az én húgom meggyógyult.

Ősz a magyar festészetben

Paál László: Erdei út

Paál László, a 19. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alakja.
(1846, Zám - 1879, Charenton)

Aradon ismerkedett meg 1862-ben Munkácsy Mihállyal és részben az ő hatására kezdett festeni.
Festészetének kizárólagos témája a táj. Kedvelt motívumai az erdei utak, csöndes, kicsit misztikus hangulatú erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. Művészete lényegében a barbizoni festészet törekvéseihez kapcsolódik, melynek stílusát sajátosan egyéni ízzel fejlesztette.
Hosszú, súlyos betegség után a Párizs melletti charentoni elmegyógyintézetben fejezte be életét.

Hollósy Simon: Tengerihántás

Hollósy Simon a 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője. Máramarosi örmény családból származott, apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly név helyett a Hollósy nevet.
Előbb Budapesten, majd Münchenben tanult, s itt festette 1885-ben Tengerihántás c. képét, amely külföldön és itthon nagy sikert aratott (Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában).
Nem volt termékeny művész. Inkább a hangulatokat kereste, s a tanításban merült ki alkotó tevékenysége. Nagyszabású terve, a sokalakos Rákóczy-induló csak remek vázlatokig jutott el, mert állandóan módosította alapelképzelését.
Técsőn festett kései tájképei: Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal. E műveiben már a plein air, illetve az impresszionizmus elemeit is felhasználta. Önarcképe )1918) egyike a legmegrázóbb alkotásainak.

Szinyei Merse Pál: Az ősz

Szinyei Merse Pál régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát.

Első jelentős művét, lírai Szerelmespárját, s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, az egyik legszebb magyar kép, a Majális. Az európai festészetben is igen fontos helyet elfoglaló ragyogó koloritú, életvidám plein air képe azonban nem érte el a megérdemelt sikert, s alkotója kedvét veszítve abbahagyta a rendszeres munkát. Hazajött jernyei birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett és inkább csak kedvtelésből festegetett. Eközben is néhány remekmű került ki ecsetje alól, mint pl. a feleségéről festett Lilaruhás nő.

1882-ben Bécsbe utazott és ismét nekilátott a komolyabb festéshez. Ekkor készült a Majálisnál kevésbé jelentős, de annak tematikáját idéző Pacsirta c. képe. Ez is kedvezőtlen bírálatot kapott, ami mindinkább kedvét szegte. 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét). Végre az 1896-os kiállításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne.

Ferenczy Károly: Október

Festő, az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere, Ferenczy Noémi, Béni és Valér apja.

Életműve több szakaszra tagozódik. A kezdeti korszakára a müncheni leíró ábrázolás volt a jellemző. A nagybányai szakaszban a plein air sajátos magyar válfaját teremtette meg.
Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái vonzották (Akt zöld háttérrel, 1911; Akt vörös háttérrel, 1913; Pieta, 1913; Alvó cigányleány, 1915 stb.).
A 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője, a nagybányai művésztelep egyik iránymutató egyénisége volt.

Szőnyi István: Zebegényi ősz

Tanulmányait Ferenczy Károly mellett kezdte, majd a háború után Réti Istvánnál folytatta. Korai műveiben az expresszív drámaiságot és atmoszferikus plein air festés egységét kereste.

A húszas évek végén Zebegényben telepedett le, akkor érdeklődése mindinkább az atmoszferikus problémák fel fordult, és a nagybányai tradíció továbbfejlesztéséből alakította ki sajátos művészi formanyelvét, amelyet a napfényjárta színek, lágy tónusok és passzív, meditatív líra jellemeznek. E stílusa a két világháború közti ún. posztnagybányai festőstílus jellegzetes terméke.
Humánus szemlélete, lírai érzékenysége révén a kor egyik legharmonikusabb életművét alkotta meg.

Jó hallgatni!

keresztszemes

Petőfi Sándor: Szeptember végén

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet...
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!


(Koltó, 1847. szeptember.)

...

Itt az ősz!

Ez az őszi napéjegyenlőség napja és az ősz kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

Napéjegyenlőségnek nevezzük azt a két napot, amikor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítőn, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindkét féltekén ugyanannyi ideig tart.

Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei. (Cicero)

Schubert: Ave Maria - Luciano Pavarotti énekel

Na, most már minden rendben van!