537 éve halt meg Janus Pannonius

Feltételezett, ám nem hiteles Janus Pannonius-képmás
Mantegna: Trasporto del corpo di San Cristoforo decapitato (c. 1457) freskórészlet (Padova, Chiesa degli Eremitani, Cappella Ovetari)

1472. március 27-én meghal Janus Pannonius

Csezmicei János (1434-1472), Vitéz János esztergomi érsek unokaöccse Ferrarában, majd Padovában tanult. A később Janus Pannonius néven író humanista költőt a latin nyelven verselők legkiválóbbjai közé sorolták. Mátyás trónra lépte után hazatért. Előbb váradi kanonok, majd 1459-től pécsi püspök lett.
1471-ben Mátyás külpolitikája Magyarország ellen fordította a térség államait. A megújuló cseh háborúk, a török elleni védekezés elhanyagolása, a súlyos adóteher, a királyi zsoldosok önkényeskedései belpolitikailag is elégedetlenséget szültek.
A király elleni szervezkedés élére a háttérbe szorított Vitéz János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár, valamint Janus Pannonius állt. IV. (Jagelló) Kázmér kisebbik fiát, Kázmér herceget akarták trónra segíteni.

Az 1471. évi budai országgyűlésen az előkelők többsége és a köznemesség azonban Mátyás mellé állt.
1472 márciusában a király elzáratta Vitéz Jánost.
Janus Pannoniusszal a horvátországi Medvevárába menekülés közben végzett a tüdőbaj.

Pécsett temették el.

Janus Pannonius valós, vagy vélt síremléke a pécsi székesegyházban

Költészetének több korszaka van.
Nagyon határozottan elkülönül egymástól az itáliai és a magyarországi korszak. Az itáliai költeményeire jellemző az életvidámság, gyakori témájuk a szerelem, de az egyház bírálata is, bár ő is pap volt.
Kedvelt műfaja az epigramma, melyekből árad a hedonizmus.
Legismertebb műve a Pannónia dicsérete (Laus Pannoniae; 1465 körül) című epigramma, melyet már Magyarországon írt:

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!

(Berczely Anzelm Károly fordítása)

...

Janus Pannonius ravatala és újratemetése a Pécsi Székesegyházban (2008.10.21.) –
fotó: Boda Miklós

Radnóti Miklós: Száll a tavasz

Csúszik a jég a folyón, foltosra sötétül a part is,
olvad a hó, a nyulak meg az őzek lába nyomán már
kis pocsolyákban a nap csecsemőnyi sugár lubickol.
Száll a tavasz kibomolt hajjal, heverő hegyek ormán,
tárnák mélyein és vakondok túrta lyukakban,
fák gyökerén fut , a rügy gyöngéd hónalja tövében,
s csiklandós levelek szárán pihen és tovaszáguld.
S szerte a réten, a domb fodrán, fodros tavakon kék
lánggal lobban az ég.

...

Rákóczi él

RÁKÓCZI IMÁJA

A TE KEZEDBEN VAN SZÍVÜNK, URAM,
DÖFD ÁT SZERETETED NYILÁVAL,
GYÚJTSD FEL A LOMHÁKAT,
VEZESD VISSZA AZ ELTÉVELYEDETTEKET,
VILÁGÍTSD MEG A VAKOKAT,
LÁGYÍTSD MEG A HAJTHATATLANOKAT,
BÁTORÍTSD MEG A HABOZÓKAT,
TANÍTSD A TUDATLANOKAT,
GYARAPÍTSD BENNÜNK A HITET,
GYÚJTSD FEL A KÖLCSÖNÖS SZERETET LÁNGJÁT,
S ÚJRA ÉS ÚJRA KÉRLEK, ADD,
HOGY SZERETETED GYARAPODJÉK,
HOGY EZ AZ ISTENI LÁNG
EMÉSSZE FÖL VISZÁLYKODÁSAINKAT.

...

333 éve született II. Rákóczi Ferenc

Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc

„Az úr engem eszközül használa, hogy fölébresszem a magyarok kebelében a szabadságnak szerelmét…”

írta II. Rákóczi Ferenc az emlékirataiban.

Ez a küldetéstudat végigkísérte életében. A Rákóczi családban a Habsburgok elleni harcnak régi hagyománya volt. Ezt látta édesanyjától, Zrínyi Ilonától és nevelőapjától, Thököly Imrétől is. Ezt a tudatot erősítette az is, hogy ősei között négy erdélyi fejedelem volt.
A Thököly felkelés leverése után a 12 éves Rákóczit elválasztották anyjától. Gyámja az a Kollonich Lipót bíboros lett, akinek híres-hírhedt mondása volt, hogy Magyarországon előbb rabbá, azután koldussá, végül katolikussá kell tenni. II. Rákóczi Ferencet a jezsuiták tanították, a császár feltétlen hívévé akarták nevelni.

Rákóczi már 1700-ban kereste a kapcsolatot a francia királlyal, vele akart szövetkezni a Habsburgok ellen, akik a Buda visszafoglalása (1686) után megszállták Magyarországot. Rákóczit elárulták, és 1701-ben letartóztatták. Abba a börtönbe került, ahol korábban nagyapja, Zrínyi Péter is raboskodott kivégzése előtt. Felesége (a hessenrheinfelsi herceg lánya, Sarolta Amália) segítségével még abban az évben sikerült megszöknie, és Gottfried Lehmann kapitány kíséretében Lengyelországba menekült.

Benczúr Gyula: II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban (1869)

Amikor a tiszaháti felkelők küldöttei Brezánban felkeresték, elhatározta, hogy a felkelők élére áll. Írást küldött Magyarországra: „Minden magyar, hazaszerető és édes országunk régi dicsőséges és szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen…igaz magyaroknak!’
Zászlóin pedig ez a felirat állt: „Pro patria et libertate” (A hazáért és a szabadságért).

Magyarországra 1703. június 16-án érkezett. A rosszul felfegyverzett, fegyelmezetlen kuruc csapatokból hadsereget szervezett, hogy erősítse hadseregét. Eltörölte a katonáknak álló jobbágyok földesúri szolgálatát.
A főurak közül Bercsényi Miklós, régi, bizalmas barátja támogatta a legeredményesebben, 1704-ben kiáltványt intézett „a világ valamennyi fejedelméhez és népéhez”, melyben megmagyarázta a felkelés okát és célját: „Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei…”Még ez év őszén erdélyi fejedelemmé választották.



1705-ben országgyűlést hívott össze Szécsénybe. Ott mondotta: a harc célja a nemzet teljes szabadságának helyreállítása, s a szabad vallásgyakorlat biztosítása. Az összegyűlt karok és rendek II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelmükké választották, s elfogadták az erdélyi-magyar konföderáció alapokmányát. A rendkívül nehéz anyagi helyzet miatt 1707-ben az ónodi országgyűlésen megszavaztatta, hogy a nemesek is, a papok is fizessenek adót. Ezen az országgyűlésen jelentették ki a Habsburg-háztól való elszakadást: ,,Országunkat király nélkül lenni jelentjük" - Rákóczit pedig megerősítették Magyarország vezérlő fejedelme tisztében. Az adófizetés miatt Rákóczit elhagyták a nemesi hívei.

Orlay Petrich Soma: Az ónodi országgyűlés.
A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Károlyi és Bercsényi felkoncolja a két turóci követet, Rakovszky Menyhértet és Okolicsányi Kristófot.

Az 1708-as sárospataki országgyűlésen már kevesen jelentek meg. Itt hozták meg a jobbágykatonák örökös szabadságáról szóló törvényt - későn. Pedig hatalmas előrelépés lehetett volna, hiszen II. Rákóczi Ferenc előtt - Bocskai István kivételével - senki sem nyúlt úgy a hűbéri viszonyokhoz, hogy abból a jobbágyoknak felemelkedés, szabadság szülessék. Rákóczi Ferenc 1711 februárjában Lengyelországba ment, hogy szövetségeseket találjon. Ott kapta a hírt, hogy május 1-én Nagymajténynál a kuruc sereg ,,földbe szúrta a zászlót" - véget ért a szabadságharc.

Rákóczi soha többé nem látta viszont szeretett hazáját. A szabadságharcot lezáró szatmári béke három hét gondolkodási időt adott a fejedelemnek: ha leteszi a hűségesküt, várait kivéve valamennyi birtokát visszakapja. (Magyarország leggazdagabb főura volt!) Rákóczi azonban élesen különválasztotta az országot és a saját személyét érintő kérdéseket.

Egyetlen dologhoz ragaszkodott: az Erdély fejedelme címhez. ,,...soha nem lehetek olyan gyönge, hogy a rendek kívánsága ellenére, becsületemet és esküvésemet megtagadva lemondjak, és ezzel méltatlannak bizonyuljak a fejedelemségre, mely minden bizalmát belém vetette, és szabad, törvényes választással ruházta rám méltóságomat" - írta már 1706-ban XIV.Lajos francia királynak.
Először Varsóban az orosz cárral, I. (Nagy) Péterrel, majd Franciaországban tárgyalt - eredménytelenül.
1720-ban Törökországban telepedett le, bujdosótársaival együtt.

Rákóczi rodostói házának mása Kassán, eredeti a fejedelem által készített bútorokkal, a ház elé 2006-ban állítottak szobrot.

Tizenöt évet élt még idegen földön, mindig reménykedve abban, hogy egyszer viszontláthatja hazáját. Az emigrációban, a Párizs melletti Grosbois-ban, a kamalduli szerzeteseknél írta meg Vallomásait latin, és emlékiratait francia nyelven. Ezek a művek XVIII. századi irodalmunk legbecsesebb írásművei közé tartoznak.

Rákóczi emlékiratainak 1739-ben, Hágában megjelent első kiadása

Hamvait a kassai székesegyház kriptájában őrzik, ahová 1926-ban hozták Rodostóból (ma Tekirdag). Rákóczi Ferenc alakja legendává vált a magyar nép emlékezetében.

Petőfi Sándor így idézte fel Rákóczi alakját:

S ha majd eljön győzedelmünk napja,
A szabadság dicső ünnepe,
Így kiállt föl millióknak ajka:
Aki kezdte, az végezte be!

(Rákóczi)

Szép napot kívánok!

Romhányi József: Szamárfül

A majom búcsúbeszéde társaihoz emberré válása alkalmából

Majmim, kik eleddig testvérim valátok
fán csimpaszkodtomban hű társim valátok,
meghatva állok ím búcsúzni alátok,
mivel kezdetét vőn emberré válásom,
sok hasraesés közt két lábra állásom.
Az kies barlangban lészen már szállásom.
De bármerre viszen rangos emberségem,
testvér-emlékitek soha meg nem sértem.
Esküre emelem kezem...
Na mit csodálkoztok ezen?
Persze! Ezt mellsőnek nevezik, akik
még oktalan makik!
Kívánom, teremjen bőséget sok fátok,
tömje pofátok
gubó, gubacs, inda.
Nekem jó lesz majd a velős palacsinta!
Ugye, most csorog a nyálatok,
alsóbbrendű növényevő állatok?
Meg ne szenvedjétek a tél kemény fagyát...
néhány viseltes gatyát
eljuttatok majd hozzátok,
de nehogy a fejetekre húzzátok,
idétlen barmok!
Különben is mit akartok,
fejlődéstanilag visszamaradt emlősök?!
Korcsok vagytok, nem ősök!
Meggyalázzátok a késő utódokat!
Kaktusz bökje meg az ülőgumótokat!
Mars innen! Végeztem! Slussz!
Nézze meg a Pithecanthropus erectus!

..

Beethoven: Hegedűverseny

Piros szegélyes - keresztszemes

134 éve halt meg Kriza János

Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Kolozsvárott tanult, majd 1835–37-ben külföldön (Berlinben) folytatta tanulmányait. 1837-ben a kolozsvári unitárius egyház lelkésze, majd 1861-től püspöke.
Az irodalomban friss, népies hangú dalaival jelentkezett, irodalmi zsebkönyvet adott ki Remény címmel (1839).
Az 1840-es évektől fáradhatatlanul gyűjtötte a székely népköltészet termékeit.
Anyagát Vadrózsák címmel adta ki (Kolozsvár, 1863). A gyűjtemény balladákat, dalokat, táncszókat, találós kérdéseket, népi sajátosságokat, népmeséket tartalmaz, valamint egy tájszótárt és egy rövid tanulmányt a székely nyelvjárásokról.


1863-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Alapította a Keresztény Magvető c. folyóiratot, amelynek eleinte (1861–62) szerkesztésében is részt vett.

Fő művei:
Magyar Népköltési gyűjtemény
Székely népköltési gyűjtemény

Székely verbunk

Tavaszi szél vizet áraszt

Tavaszi szél vizet áraszt,
Virágom, virágom.

Minden madár társat választ,
Virágom, virágom.

Hát én immár kit válassak,
Virágom, virágom?

Te engemet, én tégedet,
Virágom, virágom.

83 éve született Kallós Zoltán

Kallós Zoltán (Válaszút, Románia, 1926. március 26.) Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő

1946-ban végezte el a Tanítóképzőt Kolozsvárott, majd a Gheorge Dima Zeneakadémián tanult tovább. 1946–1950 között Magyarvistán, majd 1956-tól 1968-ig Lészpeden volt tanító. 1958-ban rövid időre bebörtönözték a politikai nézetei miatt. 1969 óta szabadfoglalkozású.
A táncházmozgalom egyik megalapítója Kolozsváron.


Néprajzi gyűjtőtevékenysége mind az énekes és hangszeres zenére, mind a népszokásokra kiterjed; mintegy 15 ezer mezőségi és csángó népdalt őrzött meg az utókornak.
Tucatnyi hanglemeze, és számos, alapműnek számító népballada-kötete jelent meg.
1992-ben egyszemélyes alapítványt hozott létre.

Kalotaszegi legényes eredeti gyűjtés - 1969 Türe

182 éve halt meg Beethoven

1827. március 26-án Beethoven meghal Bécsben

56 éves korában, Bécsben meghal Ludwig van Beethoven. 1818 óta szinte teljes süketségben szenvedett. Nagy tömeg kíséri utolsó útjára a komponistát, aki örökérvényű zeneművek létrehozásának szentelte életét. Műveit kortársai gyakran találták merésznek és újszerűnek.

A bonni muzsikuscsaládból származó Beethoven hétéves korában lépett fel először a nyilvánosság előtt és nyomban zongorázó "csodagyerekként" tartották számon.

a tizenhároméves Beethoven

Először 1784-ben Maximilian Franz kölni választófejedelem udvari zenekarában fogadott el muzsikusi állást. 1787-ben vállalkozott első bécsi utazására, majd 1792-ben áttelepült a császárvárosba, s ott töltötte el élete hátralevő részét.

Beethoven dolgozószobája

A maga korában elsősorban zongoraművészként sikeres Beethoven mindenekelőtt a hangszeres zenének szentelte magát. Körülbelül 1802-ig inkább a - különösen Wolfgang Amadeus Mozart és Joseph Haydn által képviselt - bécsi klasszikához kapcsolódott, majd fokozatosan szabadult meg a zenei alkotás tradicionális formáitól és saját szimfóniákkal, szólókoncertekkel, vonósnégyesekkel próbálkozott. Erre az időre esik többek között a II., D-dúr szimfónia (op. 36., ősbemutató 1803-ban), a III. Esz-dúr szimfónia (op. 55., "Eroica", 1805) és az V., c-moll szimfónia (op. 67., "Sors-szimfónia", 1808) megalkotása.

a VI. szimfónia komponálása

Művészi és személyes függetlenségének megőrzése érdekében Beethoven elutasította, hogy valamelyik fejedelem szolgálatába szegődjék.
Csupán azt a 4000 gulden összegű évjáradékot fogadta el, melyet három bécsi jóakarója - Rudolf főherceg, Franz Joseph Lobkowitz herceg és Ferdinand Kinsky - biztosított számára 1809-ben. Amikor Bonaparte Napóleon császárrá koronázta magát (1804. XII. 2., Beethoven felháborodva törli a korzikaihoz intézett ajánlást III.), Esz-dúr szimfóniájából. A későbbiekben megtartotta a "Bonaparte" címet.

Növekvő süketsége 1814-től megakadályozta Beethovent abban, hogy zongoristaként fellépjen. Ugyanebben az évben került sor egyetlen operája, a "Fidelio" végső változatának ősbemutatójára. 1818 utáni hallási zavarai következtében a társaságtól és munkától szinte teljesen elzárva, beszélgetőfüzeteivel tartotta a kapcsolatot a külvilággal.
Hét évvel halála előtt került sor utolsó, IX., d-moll szimfóniájának (op. 125.) ősbemutatójára.

Szép napot kívánok!

Dsida Jenő: Krisztus

Krisztusom,
én leveszem képedet falamról.
Torzhamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase
tudlak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy.
Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan
derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen
enyhe pirosnak, mint a tejbeesett rózsa.
Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is
számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű
voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló.
Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek
útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit
s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget
nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai.
Hangod fájó hullámokat kavart, mikor
a sok beszéd után rekedten újraszólani kezdtél.
Megtépett és színehagyott
ruhádon vastagon ült a nagy út pora,
sovány, széltől-naptól cserzett arcodon
bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két
parázsló szemedből sisteregve hullottak
borzas szakálladra az Isten könnyei -

...

Húsvétra - keresztszemes

87 éve halt meg Széchenyi Ödön gróf

1922. március 24-én meghal Széchenyi Ödön gróf

Széchenyi István fia Pozsonyban született 1839. december 14-én.
1863-ban ő szervezte meg a pesti tűzoltóságot. Több tűzoltóeszköz feltalálójaként is ismert volt.

Széchenyi Ödön első vészvonata

Vállalkozásai és tervei között szerepelt egy folyami hajóút létesítése a Fekete-tenger és az Atlanti Óceán között. Ez volt a Hableány útja, amiért a francia Becsületrendet adományozott neki III. Napóleon császár.

Hableány

1868-ban ő alakította meg a Budai Hegypálya Társulatot, amelynek segítségével 1870-ben megnyílt a budai Sikló.

1874-ben a szultán meghívására Törökországba ment, ahol megszervezte az ottani tűzoltási szervezetet. Katonai tűzoltódandárt hozott létre, amelynek élén altábornagyi rangban állt, egyben a szultán tábornokhadsegéde lett.

1874-től állandóan Törökországban élt. Konstantinápolyban érte a halál.

3 tenor

104 éve halt meg Verne Gyula

Jules Gabriel Verne (magyarosan: Verne Gyula) (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író.

1828. február 8-án született Nantes-ban, ahol apja, Pierre Verne a város tekintélyes ügyvédje volt. Anyja, Sophie Allotte de la Fuye arisztokrata családból származott, ahol nemzedékről nemzedékre öröklődött a tengerész- és a katonai hivatás, tengerésztiszt lett Verne legkedvesebb testvére, Paul is.
Az ifjú Jules gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, legjobban a matematika, a földrajz és az irodalom érdekelte. 11 éves korában romantikus kalandvágyának engedve megszökött otthonról, s hajósinasnak szegődött egy Indiába tartó vitorlásra. Szerencséjére apja még időben leszedte a hajóról, s némi pedagógiai célzatú verés után megígérte szüleinek, hogy ezentúl csak képzeletben utazik.
Az érettségit követően apja kívánságára Párizsba ment jogot tanulni, 1851-ben diplomát is szerzett. Már az egyetemi évek alatt kapcsolatba került irodalmi körökkel, megismerkedett Hugóval és Dumas-val, s a színház világa is egyre jobban vonzotta.

Az egyetem elvégzése után az ügyvédi hivatás helyett a színházat választotta: 1852-től a Théatre-Lyrique titkára volt, s egymás után írta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operetteket, számos sanzon is bizonyította költői vénáját. 1857-ben, szülei kiházasítási szándékainak ellenállva, feleségül vett egy kétgyermekes özvegyet s hozományából tőzsdeügynöki állást vásárolt.


A munka mellett tovább írt, ám figyelmét ekkor már a kor tudományos-technikai újdonságai, felfedezései kötötték le. Hatalmas könyvtára és dokumentációja volt, számtalan cédulára jegyezte fel és tudományágak szerint rendezte sorba ismereteit.

1862-ben megismerkedett Jules Hetzel kiadóval, akivel szerződést kötöttek: eszerint az író évenként két regényt ír, melyeket a kiadó Rendkívüli utazások sorozatában jelentet meg. A mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolat első "terméke" az 1863-ban megjelent Öt hét léghajón című regény volt, mely példátlan sikert aratott, egy éven belül 11 nyelvre is lefordították. Ezt követte a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba.


Tőzsdei munkáját feladva Verne végleg az írás mellett kötelezte el magát: olvasott, jegyzetelt és írt, valóságos írói üzem volt a háza.

1886-ban elmebeteg unokaöccse két lövéssel megsebesítette Verne lábát, s ettől az időtől kezdve egészsége egyre romlott. Szülei, majd szeretett öccse halála után kedélyállapota elkomorult, eluralkodott rajta a pesszimizmus. Mindehhez hozzájárult, hogy szemét hályog gyötörte, utolsó éveiben már alig látott, Michel fia segített neki az írásban és művei gondozásában.

Az idős író 1905. március 24-én halt meg Amiens-ben.


Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Magyarországon is nemzedékek nőttek fel Verne Gyulán, az ifjú és kevésbé ifjú olvasók hosszú évtizedeken keresztül rongyosra forgatták a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, az Utazás a Holdba, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, a Kétévi vakáció köteteit.

Egy kis szépség