2009. október 27., kedd
Romhányi József: Szamárfül
Nyúliskola
Erdőszélen nagy a móka, mulatság,
iskolába gyűlnek mind a nyulacskák.
A tanító ott középen az a nyúl,
kinek füle leghosszabbnak bizonyul.
Kezdi az oktatást egy fej káposztával,
Hallgatják is tátott szájjal.
- Az egymást tapasztó
táposztó
levelek képezte káposzta
letépett
levelein belül tapasztalt betétet,
mely a kopasztott káposzta törzse,
úgy hívják, hogy torzsa.
Ha most a torzsára
sorjába
visszatapasztjuk
a letépett táposztó káposztaleveleket,
a tapasztalt rendben,
akkor szakasztott, helyesen
fejesen
szerkesztett káposztát képeztünk.
Ez a lecke! Megértettük? -
kérdezte a nyúltanár.
Bólogattak a nebulók, hisz mindegyik unta már.
- Akkor rögtön feleltetek! -
Lapult a sok tapsifül,
füllentettek, dehogy értik, és ez most mindjárt kisül!
- Nos felelj, te Nyuszi Gyuszi! Állj kétlábra, s vázold hát,
mi történik, ha ízekre bontasz egy fej káposztát?
- Jóllakok! - felelte elképesztő képzetten
a kis káposzta-kopasztó ebugatta,
de a tanár megbuktatta.
iskolába gyűlnek mind a nyulacskák.
A tanító ott középen az a nyúl,
kinek füle leghosszabbnak bizonyul.
Kezdi az oktatást egy fej káposztával,
Hallgatják is tátott szájjal.
- Az egymást tapasztó
táposztó
levelek képezte káposzta
letépett
levelein belül tapasztalt betétet,
mely a kopasztott káposzta törzse,
úgy hívják, hogy torzsa.
Ha most a torzsára
sorjába
visszatapasztjuk
a letépett táposztó káposztaleveleket,
a tapasztalt rendben,
akkor szakasztott, helyesen
fejesen
szerkesztett káposztát képeztünk.
Ez a lecke! Megértettük? -
kérdezte a nyúltanár.
Bólogattak a nebulók, hisz mindegyik unta már.
- Akkor rögtön feleltetek! -
Lapult a sok tapsifül,
füllentettek, dehogy értik, és ez most mindjárt kisül!
- Nos felelj, te Nyuszi Gyuszi! Állj kétlábra, s vázold hát,
mi történik, ha ízekre bontasz egy fej káposztát?
- Jóllakok! - felelte elképesztő képzetten
a kis káposzta-kopasztó ebugatta,
de a tanár megbuktatta.
/fotó: http://people.inf.elte.hu/bendek/jobbkezd.htm
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz
(Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő, a magyar felvilágosodás korában élt, Kazinczy Ferenc kortársa volt.)
250 éve született Kazinczy Ferenc
Kazinczy Ferenc, kazinczi és alsóregmeczi (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő; a nyelvújítás vezéralakja, az MTA tagja.
Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
Tudjuk-e?
Maga Kazinczy gyakorlati nyelvújító is volt.
Nevéhez fűződnek alak, hölgy, pongyola, ácsorog, árny, dölyf, kedvenc, csalogány, légyott, évszak, emlékkönyv stb. szavaink.
A gyakorlatban a nyelvújítás főként a szókincs hiányosságait óhajtotta kiküszöbölni, és minden eszközt felhasznált idegen szók magyarítására. A magyar szókészletet az alábbi eljárásokkal bővítették:
- Nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé: betyár, burgonya, hullám, idom, kamat, bútor stb.
- Régi szavakat elevenítettek fel: aggastyán (az Ágoston személynévből), fegyelem stb.; felújítottak régi személyneveket is, pl. Béla, Gyula, Zoltán, Géza.
- Idegen szavakat alakítottak át, pl. a latin balanea bálna lett, a német Leipzig pedig Lipcse.
Új szavakat alkottak- szóképzéssel, felhasználva pl. borong, érzeleg, lazít, tanulmányoz, építkezik stb.; az -alomi-elem; -mány/-mény; -at/-et; -ákony/-ékeny; -g; -ály/-ély; -ány/-ény; -zat/-zet névszóképzőket, pl. történelem, tengerész, állítmány, körzet, folyékony, adag, szenvedély, példány, alapzat stb.
- szóvégek megelevenítésével: a -c, -nc; -dal-de elevenedik meg a kegyenc, újonc, cukrászda, szálloda, lövölde szavakban.
- szóelvonással (szóelemek szó végéről való elhagyásával) nyerték a kapáiból a kapa, az árnyékból az árny, a tarútból a tan, a vizsgáiból a vizsga szavakat.
- szócsonkítással (szóvégek önkényes elhagyásával) nyerték a címerből a cím, a zömökből a zöm, a gyámból a gyár szavakat.
- szóösszetétellel pl. búskomor, folyóirat, szemüveg stb.; német hatásra idegenszerű összetételeket is létrehoztak pl. jogerős, iskolaköteles.
-Nem ritka módszere a szóteremtésnek az ún. szócsonkításos összetétel, pl. a híg + anyagból született a higany, a levegő + égből alakult a lég, a könnyű + elméjűből pedig a könnyelmű.
Nevéhez fűződnek alak, hölgy, pongyola, ácsorog, árny, dölyf, kedvenc, csalogány, légyott, évszak, emlékkönyv stb. szavaink.
A gyakorlatban a nyelvújítás főként a szókincs hiányosságait óhajtotta kiküszöbölni, és minden eszközt felhasznált idegen szók magyarítására. A magyar szókészletet az alábbi eljárásokkal bővítették:
- Nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé: betyár, burgonya, hullám, idom, kamat, bútor stb.
- Régi szavakat elevenítettek fel: aggastyán (az Ágoston személynévből), fegyelem stb.; felújítottak régi személyneveket is, pl. Béla, Gyula, Zoltán, Géza.
- Idegen szavakat alakítottak át, pl. a latin balanea bálna lett, a német Leipzig pedig Lipcse.
Új szavakat alkottak- szóképzéssel, felhasználva pl. borong, érzeleg, lazít, tanulmányoz, építkezik stb.; az -alomi-elem; -mány/-mény; -at/-et; -ákony/-ékeny; -g; -ály/-ély; -ány/-ény; -zat/-zet névszóképzőket, pl. történelem, tengerész, állítmány, körzet, folyékony, adag, szenvedély, példány, alapzat stb.
- szóvégek megelevenítésével: a -c, -nc; -dal-de elevenedik meg a kegyenc, újonc, cukrászda, szálloda, lövölde szavakban.
- szóelvonással (szóelemek szó végéről való elhagyásával) nyerték a kapáiból a kapa, az árnyékból az árny, a tarútból a tan, a vizsgáiból a vizsga szavakat.
- szócsonkítással (szóvégek önkényes elhagyásával) nyerték a címerből a cím, a zömökből a zöm, a gyámból a gyár szavakat.
- szóösszetétellel pl. búskomor, folyóirat, szemüveg stb.; német hatásra idegenszerű összetételeket is létrehoztak pl. jogerős, iskolaköteles.
-Nem ritka módszere a szóteremtésnek az ún. szócsonkításos összetétel, pl. a híg + anyagból született a higany, a levegő + égből alakult a lég, a könnyű + elméjűből pedig a könnyelmű.
Orlai Petrich Soma: Kazinczy és Kisfaludy találkozása
Örvendetes, hogy a nyelvújítási szavak milyen gyorsan gyökeret vertek a magyar nyelvben. Mindmáig mintegy tízezer szó van használatban belőlük. Vörösmarty, Petőfi, Arany stb. már természetesen használták ezeket a szavakat és az új stílust, amely jobban simult a gondolati tartalomhoz.
A nyelvújítás voltaképpen a magyar irodalmi nyelv egységesülésének aktív, mozgalommá kiteljesedett szakasza volt.
2009. október 26., hétfő
Gyökössy Endre: Recept
– Igehirdetésének egyik mondata hozott ide.
– Örülök, hogy eljött, foglaljon helyet, s mondja el, mi volt az a mondat.
– A félretett, az összegyűjtött harag felgyülemlik, és – azt hiszem, így hangsúlyozta – gyűlölet lesz belőle, s azt öli, aki gyűlöl, lassan, de biztosan. – Ugye Pál apostolt idézte: a nap le ne menjen a ti haragotokon!?
– Erről is szó volt, de gondolom, mást is szeretne még mondani.
– Igen. Kérdezni szeretnék. Kétszer elvált asszony vagyok. Mindkét házasságom anyám nehéz természete miatt bomlott fel, akivel együtt kellett laknunk. Nem volt más megoldás. Anyám pedig képtelen volt elvágni a lelki köldökzsinórt, szinte pórázon tartott vele, mint kisgyermek koromban. Azt pedig egyik veje sem tudta elviselni, hogy elsősorban anyám „kislánya” legyek a házasságban és ne feleség. Merem állítani: mindketten anyám elől menekültek el. Már évek óta egyedül élünk, anyám és én. Egy fedél alatt, de némán és acsarkodva, keserűen, robbanékony légkörben. Hónapokkal ezelőtt rémülten döbbentem rá – rettenetes kimondani is –, hogy gyűlölöm az anyámat kétszer tönkretett életem miatt. De ez a gyűlölet valóban engem öl. Míg házasságban éltem, jóformán sose voltam beteg. Most kétségbeejtően rossz alvó vagyok, s szüntelenül fáj valamim. Szédülök, a vérnyomásom ugrál, szorongásaim vannak. Megromlott az egészségem, és egyre fogyok. Már orvoshoz sem megyek, mert minden leletem negatív, csak éppen én vagyok pozitív, beteg. Érzem, hogy ha nem történik valami: a magam gyűlölete öl meg. Mondja: mit tegyek?
– Mit tett eddig?
– Imádkoztam azért, hogy ne gyűlöljem az anyámat.
– Mióta imádkozik ezért?
– Amióta tudom, hogy gyűlölöm.
– Csak azért imádkozott, hogy ne gyűlölje?
– Nem, olykor, ha tudtam, azért is, hogy szeretni tudjam.
– Engedjen meg egy kérdést. Hogyan várta ennek a kérésnek a teljesítését? Tulajdonképpen mit várt?
– Hát, hogy szeretni tudjam.
– Tehát valami érzésre várt. Ne haragudjék, ha így mondom: valami jóleső, meleg bizsergésre várt a szíve körül ugye? És az elmaradt. Így van?
– Valahogy így. De már nem is imádkozom. Csalódtam az imában.
– Szeretnék valami mást is ajánlani.
– Azért jöttem.
– Érzésekre várt, de nem tett semmit. Arra várt, hogy Isten tegyen az életével valamit. Így van?
– Igen, körülbelül így.
– Pedig Isten mindent megtett értünk a Krisztusban...
– A kereszten?
– Ott, és ezért nekünk is mindent meg kell tennünk, ami tőlünk telik, hálából. Édesanyjáért kellene valamit megtennie még. Mert legtöbbször az érzésekből lesznek a cselekedetek, de olykor az elkezdett cselekedetekhez csatlakoznak az érzések. Vagy váltanak ki érzéseket.
– De mit tegyek?
– Céltudatosan, rendszeresen és naponként tegyen jót édesanyjával és eközben imádkozzék érte, ha még tud.
– De mondtam, hogy gyűlölöm.
– Meg akar gyógyulni?
– Igen.
– Akkor cselekedjék, és ne keressen kibúvót. Egyébként Jézus is mondott egyet s mást, még az ellenség szeretetéről is.
– Mit tegyek hát?
– Ha most orvos lennék és receptet írnék, biztos gyógyszert a gyűlölet és egyéb betegségei ellen, kiváltaná?
– Kiváltanám.
– Bevenné?
– Bevenném.
– Akkor ott van papír, meg toll, diktálnék egy receptet. Írja?
– Írom.
– Tessék: hétfőn reggel mosolyogva köszöntőm őt és megkérdezem, hogy aludt. Kedden: kitakarítom az ő szobáját is. Szerdán: két szelet süteményt hozok neki. – Írja csak, írja. Csütörtökön: elhívom sétálni, hazafelé pedig kérdezgetek és hagyom őt – csak őt – beszélni. Pénteken: megkérem, hogy zongorázza el azt a dalt, amit gyermekkoromban szokott.
– Már évek óta nem zongorázik.
– De kérnie szabad. Szombaton: megkérem, hogy segítsen jó túrós gombócot főzni, mert azt ő jobban tudja. Vasárnap: bemegyek a szobájába, amikor lefeküdt, betakargatom és megcsókolom. Pont. Ismeri ezt a zenei kifejezést? Da capo al fine? Elejétől végig. Nos, a következő héten ugyanígy vagy hasonlóan: da capo al fine s egy hét múlva felkeres és megbeszéljük a többit.
– A csókot is kell?
– Igen.
– Jaj!
– Miért, jaj?
– Mert évek óta nem csókoltam meg.
– Vállalja ezt a hetet így?
– Megkísérlem.
– Isten segítse. Várom.
Nem jött. Hetekig nem jött.
De egy hétfőn, kora reggel telefonált. Sírva: – Mikor tegnap ismét betakartam, az én hideg és kemény anyám felült az ágyban, és magához ölelte a fejem, és éreztem, hogy könnyes a szeme és azt mondta: – De jó vagy mostanában hozzám. – Akkor, évek óta először, éreztem, hogy szeretem az anyámat.
Aztán hozzátette: – Adja másnak is oda ezt a receptet!
Tessék.
– Örülök, hogy eljött, foglaljon helyet, s mondja el, mi volt az a mondat.
– A félretett, az összegyűjtött harag felgyülemlik, és – azt hiszem, így hangsúlyozta – gyűlölet lesz belőle, s azt öli, aki gyűlöl, lassan, de biztosan. – Ugye Pál apostolt idézte: a nap le ne menjen a ti haragotokon!?
– Erről is szó volt, de gondolom, mást is szeretne még mondani.
– Igen. Kérdezni szeretnék. Kétszer elvált asszony vagyok. Mindkét házasságom anyám nehéz természete miatt bomlott fel, akivel együtt kellett laknunk. Nem volt más megoldás. Anyám pedig képtelen volt elvágni a lelki köldökzsinórt, szinte pórázon tartott vele, mint kisgyermek koromban. Azt pedig egyik veje sem tudta elviselni, hogy elsősorban anyám „kislánya” legyek a házasságban és ne feleség. Merem állítani: mindketten anyám elől menekültek el. Már évek óta egyedül élünk, anyám és én. Egy fedél alatt, de némán és acsarkodva, keserűen, robbanékony légkörben. Hónapokkal ezelőtt rémülten döbbentem rá – rettenetes kimondani is –, hogy gyűlölöm az anyámat kétszer tönkretett életem miatt. De ez a gyűlölet valóban engem öl. Míg házasságban éltem, jóformán sose voltam beteg. Most kétségbeejtően rossz alvó vagyok, s szüntelenül fáj valamim. Szédülök, a vérnyomásom ugrál, szorongásaim vannak. Megromlott az egészségem, és egyre fogyok. Már orvoshoz sem megyek, mert minden leletem negatív, csak éppen én vagyok pozitív, beteg. Érzem, hogy ha nem történik valami: a magam gyűlölete öl meg. Mondja: mit tegyek?
– Mit tett eddig?
– Imádkoztam azért, hogy ne gyűlöljem az anyámat.
– Mióta imádkozik ezért?
– Amióta tudom, hogy gyűlölöm.
– Csak azért imádkozott, hogy ne gyűlölje?
– Nem, olykor, ha tudtam, azért is, hogy szeretni tudjam.
– Engedjen meg egy kérdést. Hogyan várta ennek a kérésnek a teljesítését? Tulajdonképpen mit várt?
– Hát, hogy szeretni tudjam.
– Tehát valami érzésre várt. Ne haragudjék, ha így mondom: valami jóleső, meleg bizsergésre várt a szíve körül ugye? És az elmaradt. Így van?
– Valahogy így. De már nem is imádkozom. Csalódtam az imában.
– Szeretnék valami mást is ajánlani.
– Azért jöttem.
– Érzésekre várt, de nem tett semmit. Arra várt, hogy Isten tegyen az életével valamit. Így van?
– Igen, körülbelül így.
– Pedig Isten mindent megtett értünk a Krisztusban...
– A kereszten?
– Ott, és ezért nekünk is mindent meg kell tennünk, ami tőlünk telik, hálából. Édesanyjáért kellene valamit megtennie még. Mert legtöbbször az érzésekből lesznek a cselekedetek, de olykor az elkezdett cselekedetekhez csatlakoznak az érzések. Vagy váltanak ki érzéseket.
– De mit tegyek?
– Céltudatosan, rendszeresen és naponként tegyen jót édesanyjával és eközben imádkozzék érte, ha még tud.
– De mondtam, hogy gyűlölöm.
– Meg akar gyógyulni?
– Igen.
– Akkor cselekedjék, és ne keressen kibúvót. Egyébként Jézus is mondott egyet s mást, még az ellenség szeretetéről is.
– Mit tegyek hát?
– Ha most orvos lennék és receptet írnék, biztos gyógyszert a gyűlölet és egyéb betegségei ellen, kiváltaná?
– Kiváltanám.
– Bevenné?
– Bevenném.
– Akkor ott van papír, meg toll, diktálnék egy receptet. Írja?
– Írom.
– Tessék: hétfőn reggel mosolyogva köszöntőm őt és megkérdezem, hogy aludt. Kedden: kitakarítom az ő szobáját is. Szerdán: két szelet süteményt hozok neki. – Írja csak, írja. Csütörtökön: elhívom sétálni, hazafelé pedig kérdezgetek és hagyom őt – csak őt – beszélni. Pénteken: megkérem, hogy zongorázza el azt a dalt, amit gyermekkoromban szokott.
– Már évek óta nem zongorázik.
– De kérnie szabad. Szombaton: megkérem, hogy segítsen jó túrós gombócot főzni, mert azt ő jobban tudja. Vasárnap: bemegyek a szobájába, amikor lefeküdt, betakargatom és megcsókolom. Pont. Ismeri ezt a zenei kifejezést? Da capo al fine? Elejétől végig. Nos, a következő héten ugyanígy vagy hasonlóan: da capo al fine s egy hét múlva felkeres és megbeszéljük a többit.
– A csókot is kell?
– Igen.
– Jaj!
– Miért, jaj?
– Mert évek óta nem csókoltam meg.
– Vállalja ezt a hetet így?
– Megkísérlem.
– Isten segítse. Várom.
Nem jött. Hetekig nem jött.
De egy hétfőn, kora reggel telefonált. Sírva: – Mikor tegnap ismét betakartam, az én hideg és kemény anyám felült az ágyban, és magához ölelte a fejem, és éreztem, hogy könnyes a szeme és azt mondta: – De jó vagy mostanában hozzám. – Akkor, évek óta először, éreztem, hogy szeretem az anyámat.
Aztán hozzátette: – Adja másnak is oda ezt a receptet!
Tessék.
Gyógynövények - légzőszervi panaszokra
APRÓBOJTORJÁN(AGRIMONIA EUPATORIA)Torokfertőtlenítésre, máj-és epeműködés szabályozására, bélrenyheségre, vizelettartási problémákra teáját, reumára a főzetéből készült fürdőt ajánljuk. Jó még vérszegénység ellen. Külsőleg égési sebekre használják. Korlátlan ideig iható.
BODZA(SAMBUCUS NIGRA)
A 2-3 cm-es bodzahajtás igen jó hashajtó, gyümölcsének nedve a köszvény ellenszere. A bodzabefőtt- illetve lekvár vese- és hólyagöblítő, kiváló tüdőtisztító. Teájával gőzölögtetést is végezhetünk fülfájásnál, rekedtségnél. Virágának izzasztó, vizelethajtó hatása van.
CSALÁN ( URTICA DIOICA )
Vértisztító, vizelethajtó, vérképző. A vese és hólyaghomok képződését megakadályozza, elhajtja a már meglévőt. Csökkenti a vércukorszintet is. Máj és epebántalmakra, gyomor- és légzőszervek hurutos megbetegedéseire, fáradékonyság ellen is használják teáját. Reumatikus, ízületi fájdalmakra, érszűkületre, hajhullásra külsőleg használjuk.
FEKETE ÁFONYA( VACCINIUM MYRTILLUS )
Cukorbetegségre, bélhurutra, hasmenés ellen jó. Használható még vese- és epekőbántalmak ellen, vérnyomáscsökkentésre, láz és köhögés csillapítására. A-, B- és C-vitamint is tartalmaz.
FODORMENTA(MENTHA CRISPA )
Elismerten kiváló szélhajtó, étvágygerjesztő, nyugtató, görcsoldó, epeműködést serkentő hatása van, köhögés csillapítására is használjuk.
IBOLYA(VIOLA ODORATA )Az ibolya nagyon jó köptető, vértisztító, nyugtató és lázcsillapító. Jó hatással van a náthából eredő hörgő- és torokgyulladásra. Tuberkulotikus köhögéseknél, tüdőcsúcshurutnál, légzési nehézségnél is használjuk teáját. Ha a friss, összemorzsolt ibolyalevelet homlokunkra kötjük, elmulasztja a migrént.
KAKUKKFŰ(THYMUS SERPYLLUM)
A vad kakukkfű teáját elsősorban köhögés ellen használjuk, de jó szélbántalmak megszüntetésére és étvágytalanság ellen is. Oldja a menstruációs görcsöket. Nagyon jó immunerősítő, és gátolja a sejtek öregedését.
PAPSAJT(MALVA NEGLECTA WALL)
Elsősorban hurutoldó hatását ismerjük. Toroköblögetésre használjuk mandulagyulladásnál, torokdaganatoknál, bedagadt fogínynél és köhögésnél.
ÚTIFŰ(PLANTAGO LANCEOLATA L.)
Az útifű baktériumölő, sebgyógyító hatása az aukubin enzimatikus bomlástermékének tulajdonítható. Nyálkaoldásra és köhögéscsillapításra kiváló. Erre a célra szirup formájában is fogyaszthatjuk.
2009. október 25., vasárnap
Tóth Árpád: Szeretnék átölelni...
Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva s vágyak özvegye,
Mint jómagam, s kit a tavasz sziven vert,
S kondor haján kopog az ősz jege,
Kinek ha volt is pirosbetűs napja,
Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,
Vén bánatok fia és újak apja,
Csöndes tűnődés lankadt léptü papja,
Örülni lassú, és csüggedni gyors;
Kit nemessé emelt a föld porából
Sok ritka szenvedés, de nem kevély
Kitűnni a törpék sekély sorából,
És címere egy hervadt falevél,
Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,
Ha szívvel dobták, halkan énekelt.
Ki olyan árva s vágyak özvegye,
Mint jómagam, s kit a tavasz sziven vert,
S kondor haján kopog az ősz jege,
Kinek ha volt is pirosbetűs napja,
Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,
Vén bánatok fia és újak apja,
Csöndes tűnődés lankadt léptü papja,
Örülni lassú, és csüggedni gyors;
Kit nemessé emelt a föld porából
Sok ritka szenvedés, de nem kevély
Kitűnni a törpék sekély sorából,
És címere egy hervadt falevél,
Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,
Ha szívvel dobták, halkan énekelt.
...
Nyírbátor Református Templom és Harangláb
A harangtoronyról:
XVII. századi, monumentális hatású, zömök, árkádos, négy fiatornyos faépítmény.
1640 körül építették, tölgyfa gerendákból ácsolták a közel 30 m magas tornyot, amelynek méretei és kora is egyedülálló a mai Magyarországon. Ez az ország legnagyobb méretű fa haranglábaKülönösen szép az erkélygaléria és a fiatornyoknak a megmunkálása, galériája és zsindelyezett szoknyája miatta a torony bástyaszerű benyomást kelt. Egyik harangját Bethlen öntette és Wield György öntötte 1640-ben.
A református templomról:
Az előbb bemutatott harangláb mellett áll a XV. századi eredetű, késő gótikus stílusú templom, amely legszebb hazai teremtemplomunk. A XV. század második felében emeltette Báthori István (az 1479-es kenyérmeżei csata hőse) Nyírbátor két középkori templomát.
A mai református templomot eredetileg (Johannes olasz mester művét) eredetileg családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Hálóboltozattal fedett egyterű belsejét hatalmas, háromosztású, csúcsíves ablakok világítják meg.
A templomot a XVI. század elején kettős, reneszánsz stílusú ajtóval, kegyúri ülőfülkével, valamint szentségtartó fülkével látták el. A Morone olasz intarziaművész által 1511-ben készített hátaspadsornak már csak egyes részei láthatók, a nagy értékű berendezési tárgyakat részben a budapesti Nemzeti Múzeum, részben a helybéli múzeum őrzi.
XVII. századi, monumentális hatású, zömök, árkádos, négy fiatornyos faépítmény.
1640 körül építették, tölgyfa gerendákból ácsolták a közel 30 m magas tornyot, amelynek méretei és kora is egyedülálló a mai Magyarországon. Ez az ország legnagyobb méretű fa haranglábaKülönösen szép az erkélygaléria és a fiatornyoknak a megmunkálása, galériája és zsindelyezett szoknyája miatta a torony bástyaszerű benyomást kelt. Egyik harangját Bethlen öntette és Wield György öntötte 1640-ben.
A református templomról:
Az előbb bemutatott harangláb mellett áll a XV. századi eredetű, késő gótikus stílusú templom, amely legszebb hazai teremtemplomunk. A XV. század második felében emeltette Báthori István (az 1479-es kenyérmeżei csata hőse) Nyírbátor két középkori templomát.
A mai református templomot eredetileg (Johannes olasz mester művét) eredetileg családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Hálóboltozattal fedett egyterű belsejét hatalmas, háromosztású, csúcsíves ablakok világítják meg.
A templomot a XVI. század elején kettős, reneszánsz stílusú ajtóval, kegyúri ülőfülkével, valamint szentségtartó fülkével látták el. A Morone olasz intarziaművész által 1511-ben készített hátaspadsornak már csak egyes részei láthatók, a nagy értékű berendezési tárgyakat részben a budapesti Nemzeti Múzeum, részben a helybéli múzeum őrzi.
Bemutatják az első telefont
1861. október 26-án bemutatták az első telefont
Philipp Reis, német fizikus Frankfurt am Mainban, a Fizikai Egylet ülésén hangok elektromos közvetítésére szolgáló készüléket mutat be, amelyet ő telefonnak nevez. Mivel készüléke a zenét jobban közvetíti, mint a beszédet, nem terjed el.
1876. február 14-én az amerikai Alexander Graham Bell szabadalmat jelent be az első használható telefonra, és elkészít egy 8,5 km hosszú próbaszakaszt.
A telefon fejlődése azon a felfedezésen alapszik, hogy a hanghullámok elektromos rezgésekké alakíthatók át és elektromos vezetékeken keresztül közvetíthetők.
1876. február 14-én az amerikai Alexander Graham Bell szabadalmat jelent be az első használható telefonra, és elkészít egy 8,5 km hosszú próbaszakaszt.
A telefon fejlődése azon a felfedezésen alapszik, hogy a hanghullámok elektromos rezgésekké alakíthatók át és elektromos vezetékeken keresztül közvetíthetők.
Dutka Ákos: Ember és magyar
Ady kérdezte sorsa éjjelén:
Lehet-e az ember, ember és magyar?
Feleltek ti bátor, szent fiúk
Lássuk: A világ most vélünk mit akar?
Vagyunk egy szálig elszánt emberek,
Kiket tiporni tovább nem lehet.
Ha kell még én is Veletek halok
Ha engedtek, Ti szent fiatalok.
Öt nap, s öt véres szörnyű éjszaka
A csillagokba írta szentelt nevetek.
Köszönöm néktek, drága szent fiúk,
Hogy visszaadtátok a csüggedő hitet,
S a barrikádok hunyó szent sugarinál
Adynak kiáltsuk szabadon ma már,
Mit az Ég falára vérrel írtatok:
Emberek vagyunk, újra magyarok!
A karikásostor - néprajzi hungarikum
A rövid nyelű ostorok a pásztor emberek terelő eszköze. Ismertebb elnevezései karikás ostor, csikósostor, nehézostor, pásztorostor, kanászostor. Két részből, a tulajdonképpeni ostorból - amely szíjból készül, esetleg szegényebb vidéken kötélből - és a rövid, rendesen alkar hosszúságú, gyakran íszített nyélből áll. Ezek az ostorok rendszerint pásztor készítmények. Csak később kezdték el a szíjgyártók is készíteni őket a módosabb gazdáknak.
Hungarikumok
A hungarikum szó jelentése magyar mű vagy magyar termék.
A fogalmat három különböző területen is használják:
- könyvtártudományban;
- élelmiszeriparban és a kereskedelemben;
- Hungaricum Club tagjaival, termékeivel kapcsolatban.
Ismerjük meg az igazi Hungarikumokat!
A fogalmat három különböző területen is használják:
- könyvtártudományban;
- élelmiszeriparban és a kereskedelemben;
- Hungaricum Club tagjaival, termékeivel kapcsolatban.
Ismerjük meg az igazi Hungarikumokat!
A könyvtártudományban hungarikumnak nevezik azokat a műveket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Magyarországhoz.
„szigorú” hungarikum: minden, 1711 előtt magyar nyelven írott mű
„szigorú” hungarikum: minden, 1711 előtt magyar nyelven írott mű
Anonymus (P. dictus magister): Gesta Hungarorum - Magyarország, 13. század utolsó harmada. /fordította: Pais Dezső/
Az első fennmaradt magyarországi latin történeti elbeszélés a magyar történelem első századairól.
Rogerius mester siralmas éneke
Sopronban írta meg a magyarországi tatárjárásnak, különösen pedig saját bujdosásának történetét Carmen miserabile (Siralmas Ének) címen, amelyet régi pártfogójának, Toletanus János paesti püspöknek ajánlott. Művét először Pruisz János váradi püspök nyomatta ki Thuróczy János krónikája 1488. évi brünni kiadása függelékéül, de még azon évben megjelent a Thuróczynak augsburgi kiadásában is.
Magyar fordítását Szabó Károly adta ki Rogerius mester váradi kanonok siralmas éneke címmel (Pest 1861).
Képes Krónika
A középkori magyar történelem eseményeit és egyéniségeit bemutató Képes Krónika 147 forrás értékű miniatúrával. Mind történeti, mind művészeti szempontból gyűjteményünk egyik legbecsesebb dokumentuma - Chronicon pictum, Magyarország, 1358 után A középkori magyar történelem eseményeit és egyéniségeit bemutató Képes Krónika 147 forrás értékű miniatúrával. Mind történeti, mind művészeti szempontból gyűjteményünk egyik legbecsesebb dokumentuma.
Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum. Buda, 1473, Andreas Hess.
Thuróczy János: Chronika Hungarorum
Mátyásnak és Beatrixnak ajánlott, korvinának számító, nyomtatott magyar krónika: Thuróczy János: Chronica Hungarorum. Augsburg, 1488, Theobald Feger budai könyvárus megrendelésére Erhard Ratdolt nyomtatta.
Halotti beszéd és könyörgés
A Halotti Beszéd és Könyörgés a magyar nyelv első ismert összefüggő prózai nyelvemléke. - Pray-kódex, 12 század közepe-13. század eleje.
Ómagyar Mária-siralom
A magyar nyelv első verses szövegemléke az Ómagyar Mária-siralom - Leuveni-kódex, 13. század utolsó negyede.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
