1849. január 23.
Munkába áll az első orvosnő
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsP91hBWv-_rSqyNlMgaV1_41_aZX3ZFa81qx4LSmp-HC0lcTmxF1oba_NKAeU9fn9Ymmv3y8W9_F0F4nSRN4mt9iqRasntxUYYLag7qm2ZIijBlC_5YTra4Mp1JCbSA9xtmwpzaPx6NVy/s400/35.jpg)
Az angol születésű Elizabeth Blackwell az első nő, aki a new yorki orvosi iskola elvégzése után hivatásos orvosként munkába állhat.
Munkába áll az első orvosnő
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsP91hBWv-_rSqyNlMgaV1_41_aZX3ZFa81qx4LSmp-HC0lcTmxF1oba_NKAeU9fn9Ymmv3y8W9_F0F4nSRN4mt9iqRasntxUYYLag7qm2ZIijBlC_5YTra4Mp1JCbSA9xtmwpzaPx6NVy/s400/35.jpg)
Az angol születésű Elizabeth Blackwell az első nő, aki a new yorki orvosi iskola elvégzése után hivatásos orvosként munkába állhat.
Nézzük meg, mi volt ekkor Magyarországon:
Száztíz éve avatták Budapesten doktorrá az első magyar orvosnőt, Hugonnay Vilmát. A grófnő diplomáján ekkor már 18 éve száradt a tinta.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFnfe0W2p2sYm_7liP3fDVuZcBS090L225E_QcIFn-lsnvaDPIR1KHXgXaThrwIuZbBQCbSStxKZtAbhK15zGo5F5VzFPdNw5ewtGmSDydeLJTda-8oHQrs-qWCnzr2G9St-hIytjtxHKN/s400/vilma.jpg)
Vilma doktorasszony egy nagytétényi grófi család ötödik gyermekeként született, 1847-ben. Tizennyolc éves korában férjhez ment, pontosabban: férjhez adták egy grófhoz, szilasi és pilisi Szilassy Györgyhöz, akinek három gyermeket szült. A rossz házasságból - merthogy válásról szó sem lehetett - a továbbtanulás kínált kiutat. Mivel 1869-től kezdve a zürichi egyetemen már nők is tanulhattak, a grófkisasszony és grófné 1872-ben - családja beleegyezésével - beiratkozott, és 1879-ben orvosi diplomát szerzett.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOoTjwEP0mUuxYTiHBEFCTnHkSg746NxovZIJ_4TEoRAFbfGTTt00pynMam6-H6pNjInmfTlrxj078L7ROS7RkhawJitkOyMrI-mxc8xP6eZmtTkvLF3vsbxgQjyHkYAGIQXua6wmvha0V/s400/72-84-1_maxi.jpg)
A zürichi pályakezdés azonban nem hozott számára svájci karriert, mert a kedvező ajánlatokat elutasította, s 1880-ban hazatért. Itthon azonban diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, s bár Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter magánlevélben biztatta, hogy nyugodtan gyakorolja hivatását, mégis sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. (Az 1881-ben alapított és 1889-ben felépült klinika, mely alapítójáról és első igazgatójáról, Tauffer Vilmosról kapta nevét, ma a budapesti II. sz. Szülész-Nőgyógyászati Klinika).
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihYL5I7ojyowzAbavC8TXsHvmYppsjTytzJaEtp6sTA8kqsmHXv64O4CXHFVC2dS8p0dtQiXQCmufXPovVw1bgkNHjekBe6izLXHOjUiprXe8BpuquLUtQKfwLsgE_BpRRzXyn6ytbeyHh/s400/Hugonnai_Vilma.jpg)
A bábáskodás mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. Ezek egyikét, az 1907-ben megjelent - elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó - A nő mint háziorvos címűt sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Vilma doktorasszony érdeklődése kifejezetten a szakirodalom és az orvosi elméleti kérdések felé orientálódott, míg - 17 évi huzavona után tudta - szűkebb pátriájában is honosíttatni tudta Zürichben szerzett diplomáját.
Hugonnay Vilmát - mint az első magyar doktornőt - éppen száztíz éve, 1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá Budapesten. Ez megsokszorozta az akkor már ötven éves asszony tetterejét. Amellett, hogy oktatással is foglalkozott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért: 1899 április-májusában jelentős visszhangot kiváltó sajtópolémiát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen bírálta a nők jelenlétét a szellemi pályán. "A nők jogegyenlősége nemcsak feltételezi, hanem megköveteli az egyetemi tanulmányok folytatását" - bizonygatta higgadt érveléssel Vilma doktorasszony, olykor olyan szaktekintélyek ellenében is, mint Kmetty Károly egyetemi tanár.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_DElEaQSencp-3ANvqBfqVA7wHpXR4mRly0dh1E5x7-mt-oD6csykStmldXXSAWJ23DPms1AJCfrIdvkRKv9K2zLg1B99I83RAfTtMvMUqZ3NdRuz9Tx6vkpbEM6LzfSnKkcyocqz8D2u/s400/Hugonnai_Vilma_k%25C3%25B6nyvea+n%C5%91+mint+h%C3%A1ziorvos.jpg)
Könyve: A nő mint háziorvos
Az első magyar orvosnő már 67 éves volt, amikor 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot - 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott -, majd a magyar vidék 14 városában szervezett orvosi és betegápolói teendőket egyaránt ellátó betegmegfigyelő állomást.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGMJMVDzBCnxrym3A-Hh7VT4eDxrHurHRrO5wihi7jqu6pfjuiVdUTTaqyNnMM3fHXjHuBc6gbRdEg1YoJ9zq1eknAg9CougJ4jFRQ1HJ_he1-Mso-B8uAo4ds4q5ZJEzODzYeq8nqbEGy/s400/450px-Hugonnai_Vilma_s%25C3%25ADrja.jpg)
Vilma doktorasszony 1922. március 25-én hunyt el Budapesten, ahol nevét a XXII. kerületben utca, fővárosszerte pedig iskolák és szobrok őrzik. Sírja 1980-ig a Rákoskeresztúri temetőben volt, hamvait azután a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban helyezték végső nyugalomra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése