117 éves a Madártani Intézet

1893-ban megalakult a Madártani Intézet, amely a világ első ilyen jellegű állami intézménye volt.
Az intézet első vezetője Hermann Ottó volt, akit az utolsó magyar polihisztorként emlegetünk.

Tanulmányait Miskolcon, majd 1853-ban a bécsi politechnikumban végezte. Érdeklődése a természettudományok felé vezette és sorsdöntő volt számára Bécsben K. Brunner von Wattenwyll irányítása, aki az entomológiában adott neki első indítást.
1863-ban a lengyel szabadságharcosok sorába állt, majd visszatérve hazájába, Kőszegen fényképészműtermet nyitott.
1864-ben került kapcsolatba a múzeológiával: ekkor lett Brassai Sámuel keze alatt konzervátor Kolozsvárott és lerakta a később híressé vált állattani gyűjtemény alapját.
A Természettudományi Társaság felfigyelt tudományos munkásságára és megbízást adott a hazai pókfauna megírására.
Ez indította alapvető tudományos művek megírására. 1875-ben az MNM Állattárában kapott állást, és 1877-ben megindította s tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket.

1879–86-ban Szeged, majd Miskolc és Törökszentmiklós függetlenségi párti képviselője.
1885-ben megrendezte az országos kiállítás híressé vált halászati anyagát, 1888-ban madártani tanulmányutat tett Norvégiában.
Utoljára képviselőséget 1888–91-ben vállalt.

Ezután írta nagy jelentőségű műveinek egész sorát és érdeklődési területét kiterjesztette a magyar ősfoglalkozások, a néprajzi és nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körében, nevéhez fűződik hazánkban az ősemberkutatás megkezdése.
Kossuth Lajost két alkalommal is meglátogatta Turinban (1887, 1892), levelezését az MTA 1960-ban kiállításon mutatta be.
Nevéhez fűződik a Magyar Ornitológiai Központ létrehozása (1893), az Aquila megindítása s a millenniumi kiállítás néprajzi anyagának rendezése.

Néprajzi, zoológiai, őstörténeti művei, természetleírásai egyúttal gondos tudománynépszerűsítő munkák is. Miskolc város tanácsa a nagy tudós emlékét őrizve, 1965-ben hamvait a hámori temetőben helyezte el.