magyar politikus, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Iskoláit Pesten és Késmárkon végezte. 1843-tól tevékenyen részt vett a politikai életben.
Ráday Gedeon megyei követ mellett írnok. 1847-ig Pest vármegyei aljegyző, 1847-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. 1848-ban a pesti országgyűlés felsőházának tagja és jegyzője.
A szabadságharcban huszárkapitány és osztályparancsnok. Világos után büntetésből közlegényként katonáskodott 1850-ig.
Ekkor visszavonult a közéleti szerepléstől és szépirodalommal foglalkozott. 1868 -1869-ben a Hazánk című folyóirat szerkesztője. 1873-tól 1905-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökeként sokat tett Budapest fejlesztéséért.
Ekkor készült el a főváros általános rendezési terve, ekkor épültek ki a körutak és a sugárutak, a dunai rakpartok kiépítése, három Duna-híd stb. 1875-85 között a Nemzeti Színház intendánsa. Tízéves működése alatt a színház egyik fénykorát élte.
Rendeleteivel hosszú időre biztosította, tevékenységével elősegítette a zökkenőmentes működést, anélkül, hogy a művészeti irányításba beleszólt volna.

Első lépésként a műfajokat választotta szét. A népszínműveket és operetteket átadta Népszínháznak. A szerveződő Operaház– amelynek létrehozásában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökeként is jelentős szerepe volt – majdani együttesének kialakítását is megkezdte. Rendkívül sokat tett mind a Nemzeti Színház, mind az épülő Operaház biztonságos működéséért, a korszerű technika megvalósításáért. A nyitás előtt már minden szempontból teljesen szétvált a drámai és operai tagozat.
A különváló színházak között átgondolt rendszer alapján osztotta el a jelmezeket és a díszleteket. Gondossága, minden részletre kiterjedő figyelme hosszú időre biztosította e két intézmény kiegyensúlyozott ügykezelésének kereteit is.
Budapest kulturális életének fejlesztésében játszott szerepe miatt köztiszteletben álló személy volt. 1861-1906 között országgyűlési képviselő. 1861-ben az országgyűlés alelnöke. 1889-től megszűnéséig a Szabadelvű Párt elnöke.
Szépirodalmi művei, melyeket korában szívesen olvastak, nem maradandó irodalmi értékek. Naplója és útleírásai sok adatot tartalmaznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése