2009. január 30., péntek

31 éve halt meg Nagy László


Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.



Barabás Miklós: Görgei Artúr


Görgei Artúr (sz. Görgey; Toporc, 1818. január 30. – Budapest, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére.

Nevét 1848-tól írta „Görgei”-nek. Amikor Görgey 1848 kora tavaszán jelentkezett Pesten a haza megvédésére és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, rokonszenvezve a forradalommal, elhagyta családnevéből a nemesi y-t, s bár az utókor mindmáig y-nal írja a nevét, ő maga élete végéig következetesen a Görgei aláírást választotta.

A felvidéki Toporcon született, elszegényedett nemesi családban. Tanulmányait Késmárkon kezdte, majd 1832 és 1836 között a tullni katonai akadémia hallgatója lett. 1836-ban a cs. kir. 60. gyalogezred hadapródja lett. 1837-ben előléptették hadnaggyá, majd a nemesi testőrséghez került. 1845 nyarán leszerelt, és a prágai egyetemen vegyészetet tanult. Ő fedezte fel a laurilsavat.
1848 márciusa után felajánlotta szolgálatait a független magyar kormánynak, előbb őrnaggyá, majd Kossuth javaslatára tábornokká léptették elő, s a felsődunai honvédsereg vezérévé nevezték ki. A szabadságharc csatáiban kiemelkedő katonai képességével és személyes bátorságával tűnt ki.
1849. március 31-től a magyar fősereg vezéreként a tavaszi hadjáratban felszabadította a Duna-Tisza közét és a Felvidéket, május 21-én visszafoglalta Buda várát. Közben kinevezték a Szemere-kormány hadügyminiszterévé.


Akkor ért karrierje csúcsára, amikor politikai és a katonai helyzet egyaránt rosszra fordult. Politikai tekintetben hajlott a bécsi udvarral való megegyezésre, s ezért összeütközésbe került Kossuthtal. 1849 augusztusában, a temesvári vereség után - miután Kossuth átadta neki a teljhatalmat, más lehetőséget nem látván, Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz cári csapatok előtt.
Őt nem állították bíróság elé, később Klagenfurtba internálták, ahonnan, a kiegyezés után, 1867-ben hazatérhetett, s 1916. május 21-én bekövetkezett haláláig Visegrádon élt.


" Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári. "

Szép napot kívánok!


2009. január 29., csütörtök

Chopin


video

Alekszej Szergejevics Puskin: Tatjana levele Anyeginhez




Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet.
De ha sorsom panasz-szavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad.
Hallgattam eddig, szólni féltem,
És higgye el, hogy szégyenem
Nem tudta volna meg sosem,
Amíg titokban azt reméltem,
Hogy lesz falunkban alkalom,
S hetenként egyszer láthatom;
Csak hogy halljam szavát, bevallom,
Szóljak magához, s azután
Mind egyre gondoljak csupán,
Éjjel-nappal, míg újra hallom.
Mondják, untatja kis falunk,
A társaságokat kerüli,
Mi csillogtatni nem tudunk,
De úgy tudtunk jöttén örülni.

Miért jött el? Békességesen
Rejtőzve mély vidéki csendbe,
Tán meg sem ismerem sosem,
S a kínt sem, mely betört szívembe;
Tudatlan lelkem láza rendre
Enyhülne tán s leszállana,
S akit szívem kíván, kivárva,
Lennék örök hűségű párja
S családnak élő, jó anya.

Másé!... A földön senki sincsen,
Kinek lekötném szívemet.
Ezt így rendelte fenn az Isten...
Tied szívem, téged szeret!
Ó, tudtam én, el fogsz te jönni,
Zálog volt erre életem;
Az égieknek kell köszönni,
Hogy sírig őrzőm vagy nekem...
Rég álomhős vagy éjjelemben,
Látatlan is kedveltelek,
Bűvöltek a csodás szemek,
Rég zeng hangod zenéje bennem...
Nem álom volt, színezgető!
Beléptél, s ájulásba hullva,
Majd meglobbanva és kigyúlva
Szívem rád ismert: ő az, ő!
Nem a te hangod szólt-e újra,
Ha egy-egy csendes, bús napon
Ínséges szívekhez simulva
Vagy imádságban leborulva
Altattam égő bánatom?
Nem te vagy itt árnyék-alakban,
S nézel reám e pillanatban
Az áttetsző homályon át?
Nem te hajolsz párnámra éjjel,
Suttogsz: szerelemmel, reménnyel
Enyhíted lelkem bánatát?
Ki vagy? őrangyal vagy te, féltőm?
Vagy ártóm és gonosz kisértőm?
Döntsd el hamar, hogy lássak itt.
Lelkem talán csak vágya csalja,
Tapasztalatlanság vakít,
S az égi kéz másként akarja...
Hát jó. Sorsom gyanútlanul
Gyónásommal kezedbe tettem,
Előtted könnyem hullva hull,
Könyörgök: védj, őrködj felettem...
Gondold el, mily magam vagyok,
Nincs egy megértő lelki társam,
Így élek néma tompulásban,
Én itt csak elpusztulhatok.
Várlak: emeld fel árva lelkem,
Nézz biztatón, ne adj te mást -
Vagy tépd szét ezt az álmodást
Kemény szóval. Megérdemeltem.

Végzem! Átfutni nem merem,
Megöl a félelem s a szégyen,
De jelleme kezes nekem,
Bízom: a sorsom van kezében...

(Áprily Lajos ford.)

149 éve született Csehov


Csehov a 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb megújítója. Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik. A novella műfajának megújítója, s az ún. "drámaiatlan" dráma megteremtője.

1860. január 29-én született Taganrogban, az Azovi-tenger mellett fekvő kisvárosban.
Szigorú és konzervatív nevelést kapott apjától, aki mint vegyeskereskedő 1876-ban Moszkvába szökik hitelezői elől. Csehov azonban csak gimnáziumi tanulmányainak befejezése után követi őt Moszkvába, ahol felvételt nyer az egyetem orvosi karára.

Ebben az időszakban jelennek meg első rövid humoreszkjei, majdszatirikus csinovnyik-novellái, s 1887-ben színre viszik Ivanov című darabját is. A Novoje Vremja nevű konzervatív lap belső munkatársaként anyagilag mind függetlenebbé válik, s így az irodalom művelése folyamatosan háttérbe szoríthatja orvosi tevékenységét.


Sorra jelennek meg a századvég hangulatával átitatott novellái, hírt adván az ember elmagányosulásáról, a céltalanságba fulladó kiüresedett életről (Bánat, Fájdalom, Jonics, A kutyás hölgy), hogy aztán művészete az emberi otthontalanságból, kiszolgáltatottságból, a mozdulatlanná dermedt életből, az elvágyódásból és álmodozásból szőtt drámáiban teljesedjék ki (Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert).

Szahalin szigetén, a fegyenctelepen tett látogatásának eredménye az útirajz (Szahalin), amely megdöbbentő erővel tárja föl a társadalmi önkénynek és az emberi kiszolgáltatottságnak a különféle formáit, s amelynek nyomán a kormányzat valamelyest emberibbé teszi a telepesek életfeltételeit.

Életének utolsó esztendeiben egyre inkább elhatalmasodik rajta tüdőbetegsége. Vidékre költözik, majd birtokait eladva, Jaltába. Nyugati utazásokra is indul, hogy kúrálja magát, de csak a betegség tünetei enyhülnek. Egészsége már nem tér vissza.
1891-ben feleségül veszi a színésznő Olga Knippert, ám három év múlva, sikereinek csúcsán, 1904. július 15-én, a németországi Badenweilerben, ahová gyógyulást vágyva utazott, éri a halál.

Csajkovszkij: Hattyúk tava

video

172 éve halt meg Puskin

Alekszandr Szergejevics Puskin oroszul: Александр Сергеевич Пушкин (1799. június 6. Moszkva (orosz naptár szerint: május 26.) 1837. február 10. (január 29.) Szentpétervár.

Orosz költő író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, ki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre. A modern orosz irodalmi nyelv megteremtője.


Családja nem tartozott az igazán gazdag arisztokrata családok közé, viszont rendkívül művelt volt: apja, Szergej Puskin az arisztokrata társaságban francia verseivel hívta fel magára a figyelmet, nagybátyja, Vaszilij Puskin pedig elismert orosz nyelvű költő volt. Gyermekkorát moszkvai palotájukban töltötte, ahol nagy hatással voltak rá dajkája, Arina népmeséi. Neki köszönhette, hogy más arisztokratákkal ellentétben gyerekkorától anyanyelvi szinten beszélte az orosz nyelvet.
1811-től az I. Sándor cár alapította Carszkoje Szeló-i gimnáziumban tanult. Puskin már korán érdeklődést tanúsított a költészet iránt, első verse tizennégy éves korában jelent meg. A gimnáziumban kezdte írni első jelentős művét, az 1820-ban befejezett, népmesei ihletésű Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeményét.


A 14 éves Puskin Gyerzsavin versét szavalja Carszkoje szelóban Rjepin festményén


A gimnázium befejezése után, 1817-ben a szentpétervári külügyi kollégiumban kapott titkári állást. Pétervárott belevetette magát a társasági életbe, és költészete révén nagy népszerűségre tett szert.

Barátai nagy része a felvilágosodás és a polgárosodó Oroszország híve volt. Puskin tüntető szabadgondolkodásával felháborította a cári udvart, és 1820-ban A szabadsághoz című ódája miatt a cár vidékre helyeztette. Krímbe, majd Kisinyovba utazott, ahol kapcsolatba került a majdani dekabrista felkelés ottani előkészítőivel. Itteni tartózkodása alatt írta A kaukázusi fogoly (1821) és A bahcsiszeráji szökőkút (1823) című alkotásait.
1823-ban Odesszába helyezték. Hivatalfőnöke, Voroncov kormányzó eleinte pártolta, de szabadgondolkodása miatt, s mert férjként féltékeny volt Puskinra, megorrolt rá, s istentagadásért feljelentette. Puskint 1824-ben elbocsátották az állami szolgálatból, kényszerlakhelyét anyja mihajlovszkojei birtokán jelölték ki.
A számkivetésben Puskin szorgalmasan dolgozott. Itt fejezte be a Cigányok című elbeszélő költeményét, írta meg a Borisz Godunov című színművét és kezdte írni az Anyegint. Számkivetésének köszönhetően Puskin kimaradt a dekabrista felkelésből, mely után több barátját kivégezték vagy száműzték.



Részlet az Anyeginből

Sándor utódja Miklós megbocsátott Puskinnak, és 1826-ban hazahívta száműzetéséből. Igaz minden lépését titkosrendőrök és besúgok kísérték. 1830 őszén elutazott Bolgyinói birtokára, hogy a tervezett házassága miatt kapott örökrészt átvegye, de a kolerajárvány miatt vesztegzárat rendeltek el, s emiatt több hónapig ott kellett maradnia. Itt fejezte be az Anyegint, melyen már hét éve dolgozott.
1831-ben feleségül vette a fiatal és rendkívül szép Natalja Nyikolajevna Goncsarovát. Pétervárott telepedtek le, két fiúk és két lányuk született. Natalja rendkívül költekező életmódot folytatott, emiatt Puskin harmincöt éves korában kénytelen volt elfogadni, hogy a cár apródnak nevezze ki.


Ezekben az években írta Puskin legjelentősebb lírai költeményeit, és ekkor születtek jelentős prózai művei: a Dubrovszkij (1833), A pikk dáma (1833), az Egyiptomi éjszakák (1835) és A kapitány lánya (1836).




Pikk dáma

1837-ben egy d' Anthes nevű francia emigráns, hogy a homoszexualitásáról terjengő pletykákat eloszlassa, rendkívül feltűnően kezdett Puskin feleségének udvarolni. Puskin párbajra hívta ki. A párbaj során szerzett sérülésbe halt bele 1837. február 10-én.

forrás: babelmatrix.org/author_view.jsp?authorId=1638

"Egy csók mindig erényes; egy szó, mely a csókról beszél, mindig szemérmetlen." (Márai Sándor)




2009. január 28., szerda

Dire Straits

video

Önálló minta - keresztszemes




Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez



Földiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A bóldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan. -
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Bíztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig ülteted;
Csörgő patakokkal
Fáim élteted;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt,
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
LILLA szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Ó! csak LILLÁT hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, ó, Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Vólt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt. -
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák! -
Isten véletek!

...

Kellemes hangulatban

video

165 éve született Benczúr Gyula

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) festő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Benczúr Ida festőművész és Benczúr Gyula orvos apja.

A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja.
Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek (Gizella), a romantikus életképek (Balatoni halásztragédia), illetve a Karl von Piloty festészetének hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik (II. Rákóczi Ferenc elfogatása).
II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban

Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban.


Hunyadi László
1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével.



Vajk megkeresztelése

II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett (XVI. Lajos és Dubarry). Hazatérése után aktokat, portrékat és mitológiai témájú képeket festett. Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompoziciók jellemzik. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása.

Budavár visszavétele


1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert a Nagyváradon festett, Schlauh Lőrincz nagyváradi bíborost ábrázoló portréjával, amely máig Nagyváradon a püspöki palotában tekinthető meg. 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás). Pályafutása során számos művészeti díjat nyert. Műveivel aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900), Berlinben (1886, 1910), Bécsben (1877, 1888) és Münchenben (1888).

Csokonai Vitéz Mihály: Ének a tavaszhoz




Jer, kies tavasz! bocsássál
Éltető lehelletet,
Hogy kihalt mezőnkbe lássál
Újra vídám életet.
Száz zefir köszönti csókkal
Rózsaszínű lábadat,
A kiomlott nárcisokkal
Bársonyozván útadat.
Száz dryás mond a hegyekbe
Néked áldó éneket,
Hármas ekhó zeng ezekbe
Innepedre verseket.
Nyájasabb etéziákkal
Nyílik a nap reggele,
Tőlti édes balzsamával
Szűz virágidat tele.
Zengedeznek énekelve
Pándion leányai,
Rajta víg örömbe telve
Zúgnak a fák gallyai.
Sok szerelmest kis nyilával
Vérez a Vénus fia:
Érzi ezt hív Dafnisával
A mosolygó Lídia.

...

204 éve halt meg Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő.
Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon.

Tanárai a jövő tudósaként tartották számon: így "poeta doctus"-nak, és "poeta natus"-nak is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Ugyanakkor jelentőségét, éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban azonban rövidesen elfoglalta méltó helyét.


Kiemelkedő alkotásai:

Az estve
Konstancinápoly
A pillantó szemek
A boldogság
Tartózkodó kérelem
Az esküvés
A Magánossághoz
A tihanyi Ekhóhoz
Jövendölés az első oskoláról a Somogyban
A Reményhez
Szegény Zsuzsi, a táborozáskor
Tüdőgyulladásomról
Dorottya
Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak
Vajda Juliannának szerelmemnek

sZÉP NAPOT KÍVÁNOK!


2009. január 27., kedd

Ady Endre: Nekünk Mohács kell

video

Készülődés húsvétra - keresztszemes







90 éve halt meg Ady Endre

Diósadi Ady Endre (Érmindszent, ma Adyfalva (románul Ady Endre), 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei is a fejlődést, a haladást sürgetik.
Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban. Édesapja Ady Lőrinc (1851–1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária (1858–1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy öccse volt, Ady Lajos.

A szülei jogászt akartak belőle ezért beíratták a debreceni református jogi akadémiára, de hiába. Hiába küldték Pestre és Temesvárra, hiszen Ady költő akart lenni.


Ezután Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt annak idején. Új verskötetet adott ki 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez sem volt siker. Az áttörés 1903 augusztusában jött, akkor találkozott Diósy Ödönné Brüll Adéllel, egy gazdag férjes asszonnyal, aki Párizsban élt és látogatóba jött haza Nagyváradra.
Léda (Ady így nevezte őt verseiben) lett a múzsája; Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. A Léda-szerelem 9 évig tartott:1903–1912-ig. Léda 1911-ben halott gyermeket hozott világra a költőtől, s ezután kapcsolatuk megromlott. 1912-ben, egy párizsi újságba írt cikkével végleg szakított Lédával.

Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között. Első, egy évig tartó párizsi útja után a Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és egy sor költemény jelent meg az ő tollából.

A könyvek iránt is élénken érdeklődő Ady a Huszadik század nevű radikális csoport tagja lett. 1906-ban megjelent harmadik verskötete Új versek címmel – ez a könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi –, de a negyedik könyve, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését.

1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is. 1908-ban Nagyváradon A Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt.

A Nyugat kétségtelenül a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek Ady nemcsak szerkesztője volt, hanem szimbóluma is. Keményen kritizálta a politikai helyzetet. Nem volt ínyére a vezető pártok nacionalizmusa, bírálta a szociáldemokraták antinacionalizmusát is; látta mennyire maradt el Magyarország a fejlett országok után, de rámutatott a nyugati országok fogyatékosságaira is.

Ady 1912 áprilisában szakított Lédával.
1914-ben találkozott a 22 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. 1915-ben a lány apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát.

Az I. világháború alatt nem közölt írásokat, 4 év hallgatás után 1918-ban jelent meg újabb verseskötete, A halottak élén cím alatt. A kötetet Hatvany Lajos szerkesztette, aki „a kötet összeállításába erős kézzel nyúlt bele”, egyes verseket ki is hagyott.



Az őszirózsás forradalom után megalakult népköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költőjének tekinteni. Ady egyik versében világosan kimondta: „sem utóda, sem boldog őse nem vagyok senkinek”, noha harcos híve volt a polgári radikálisoknak, és "vezérének" nevezte Jászi Oszkárt.


Élete utolsó heteiben súlyos beteg volt, vérbajban szenvedett. Ő, aki Tisza Istvánt geszti bolondnak nevezte egyik versében, elborult elmével feküdt a Liget Szanatóriumban, ahol 1919. január 27-én halt meg, 42 évesen. Temetése január 29-én volt. Koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol Kunfi Zsigmond, Móricz Zsigmond, Vincze Sándor, Babits Mihály, Pikler Gyula, Bíró Lajos, Jászi Oszkár, Kernstok Károly, Schöpflin Aladár és sok más közéleti személyiség mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.

253 éve született Mozart




Wolfgang Amadeus Mozart (teljes nevén Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophillus Amadeus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák muzsikus, zeneszerző, a bécsi klasszikusok egyik vezéralakja, az európai komolyzene történetének egyik legnagyobb alkotója, az egyik legjátszottabb és legismertebb szerző, aki szinte minden műfajban alkotott a (kamarazenétől a szimfóniákon és versenyműveken át egészen az egyházi zenéig, ill. az operákig).

Mozart termékeny zeneszerző volt és rengeteg műfajban alkotott. Műveit a Köchel-jegyzék tartalmazza; a művek mellett a Köchel-jegyzékszám feltüntetése szokásos.


Legismertebb művei:
Operák: (Idomeneo, Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Giovanni, Così fan tutte, A varázsfuvola) zongoraversenyek, és versenyművek egyéb hangszerekre vonósnégyesek és – ötösök.

Mozart ezen kívül sok zongoradarabot, kamarazenét, misét, vallásos darabokat, divertimentót és más szórakoztató muzsikát írt.


video

... a gyönyör a fájdalom szakadékába zuhan, ha nem ismer határt. (Seneca)


2009. január 26., hétfő

Tamkó Sirató Károly: Biztató


Ne ess kétségbe, érjen bármi!
Csak egy a törvény: várni. Várni!
Ha reszket alattad a föld:
Csak önmagadat meg ne öld!
Ha egyetlen vagy, mint a szálfa.
Felvirrad még magányod álma.
Minden beérik, révbe fut:
És győzött az, ki várni tud.


BŰNFÉSZEK


Hozzávalók:
3 nagyobbacska alma
25 dkg túró1 citrom reszelt héja
1 púpos evőkanál porcukor1 kávéskanál fahéj
2 csomag vaníliás cukor (a vanília őrleménnyel készített)
2 tojás sárgája1 érett banán
20 dkg jó minőségű étcsokoládé

Elkészítés:
A banánt botmixerrel pépesítem. A túrót a cukrokkal, a citromhéjjal, a fahéjjal, a tojások sárgájával alaposan elkeverem, majd hozzáadom a banánpépet és homogén masszává keverem. Közben az egész almák magházát az erre specializált eszközzel kiemelem, a csupasz almákat vékonyan meghámozom, majd cikkcakkosan félbevágom. Egy nagyobbacska tepsit kivajazok, beleültetem a fél almákat, megtöltöm a túrós-banános masszával. Mehet a sütőbe 180 °C-on, cirka 20-30 percre (a cél, hogy az alma jó puhára megsüljön, a túró pedig szépen megszilárduljon).
Miközben az almák süldögélnek, vízgőz fölött megolvasztom az étcsokoládét és elkészítem a csokilapocskákat a dekorációhoz (sütőpapírra csorgatom a kívánt nagyságban, majd körbevágom). A megsült almákra rácsorgatom vékonyan a csokit és kész is. Hűtve, hidegen a legfinomabb. Aki szereti, dobálhat a masszába mazsolát is.


forrás: nemisbeka.hu

video

Szent László füve - magyar monda

Szent László füve
Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagasodott vitézei közül. Harcokban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor.


Egykor ezt énekelték róla
Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király,
Magyarországnak édes oltalma,
Szent királyok közt drágalátos gyöngy,
Csillagok közt fényes csillag.




Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz fordult, mindenki tőle vártsegítséget. mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához.Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet.Isten éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta:
- Vedd íjadat és tegezedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned.
Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt.
A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.
A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s azóta is Szent László füvének nevezi a nép.

104 éve született Tamkó Sirató Károly


Tamkó Sirató Károly (Újvidék, 1905. január 26. – Budapest, 1980. január 1.) magyar költő, művészetfilozófus, műfordító.



BŐRÖND ÖDÖN

Bőrönd Ödön
a Köröndön
Ü l a kövön,
Ü l a kövön
Feketeszínű böröndön.

Arra száll egy helikopter,
Lerádióz a riporter:
Bőrönd Ödön!
Bőrönd Ödön!
Miért is ülsz itt
a Köröndön
feketeszín
böröndödön?

Visszafelel Bőrönd Ödön
csepp zsebrádió-adóján:
Azért ülök a Köröndön
feketeszín böröndömön,
várom, hogy a tearózsa
várom, hogy a tearózsa
kinyíljon az aszfaltkövön,
s a 4-es busz begörögjön!

2 éve történt

Magyarország és Szlovákia közösen kérelmezi a komáromi erődrendszer felvételét a világörökség megmaradt műemlékei közé.


A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén.
A történelmi Komárom helyén már a Római Birodalom idején, a Pannonia provinciához tartozó Brigetio városban stratégiai fontosságú erődítmény állt. A Duna bal partján (ma Komárom, Szlovákia), a Duna és Vág folyók közötti keskeny félszigetet a honfoglaló magyarok is védelmi célokra kiválóan alkalmas helyszínnek találták. Itt épült fel a középkori komáromi vár, majd az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne.

Az Öregvár nyugati bővítményét, elővédművét alkotta az 1664 után létesített Újvár, a császári csapatok jelentős támaszpontja, Bécs előretolt bástyája. A 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. Az így kialakult hatalmas erődrendszer a 20. századra azonban elvesztette stratégiai jelentőségét. 1945–1991 között a magyarországi oldalon a monostori erőd szovjet fegyverraktárként, a szlovákiai oldal várai pedig szovjet laktanyaként szolgáltak. A rendszerváltás óta a magyar oldalon múzeum nyílt az erődrendszer részeiben.

Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. (Seneca)