2008. szeptember 30., kedd

Délutáni sziesztához

Búzavirágos terítő - keresztszemes




Keresztszemes minta


Csali mese

Csalimese

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, meg az üveghegyeken is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember kiment a fiával a földre szántani, s amint egyet fordul, egyszerre csak elkiáltja magát a fiú:
- Nézze, apámuram, nézze, egy kulcsot találtam.
- Az ám, egy kulcs - mondja a szegény ember. - Ejnye, de jó volna, ha egy ládát is találnál hozzá!
Na, ez annyiban maradt.
Tovább szántanak, kettőt-hármat térülnek-fordulnak. Megint elkiáltja magát a fiú:
- Nézze, édesapám, megtaláltam a ládát is.
Próbálják a kulcsot, hát jól belétalál a zárba. Kinyitják a ládát, felemelik a fedelét, nézik, mi van benne, hát abban bizony nem volt egyéb, csak egy kurta farkú egerecske.
Ha az egérnek hosszú farka lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.

1859. szeptember 30-án - megszületett Benedek Elek


Benedek Elek országgyűlési képviselőként az ifjúsági irodalommal, népköltészettel, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat, verseket írt. Meseíróként a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője.


Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hirlap és más lapok munkatársaként.
1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09).
1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az Én Újságom-at, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált.


Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az (Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék) átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben hazatért a trianoni békediktátum által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.
Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Jó reggel kívánok!


2008. szeptember 29., hétfő

Egy szép minta - keresztszemes


Móra Ferenc: A pillangók királya


Mikor én iskolás gyerek voltam, de sok szép lepkét fogtam!
Egyszer valami erdőkerülő vetődött a házunkhoz. Eldicsekedtem neki egy gyönyörű pillangóval.
- Nem sokat ér ez, öcsém, míg meg nem szerzed hozzá a pillangókirályt is.
Majd kőbálvánnyá meredtem, úgy elszomorodtam.
- Milyen az a pillangókirály? Sose hallottam én ilyenről, könyvekben sincs lerajzolva.
- Hja, öcsém, nem is ösmerik ám azt a könyvcsináló urak. Én magam is csak egyszer láttam életemben, pedig én az erdőben öregedtem meg. Kék selyemszárnya van a pillangónak, piros bársonycsipkével. Nagy pörge bajusza, karbunkulus korona a fején. Arról ösmerszik meg leghamarabb, mert az úgy ragyog, mint a szivárvány.
Ettől a perctől fogva nem volt nekem nyugodalmam se éjjel, se nappal. Éjjel mindig a pillangókirályról álmodtam, nappal mindig azt kerestem. Összebolyongtuk a húgocskámmal az egész környéket. Megbújtunk minden bokrot, megkutattunk minden faodút. Hasztalan, hiába. Nem is láttam a pillangók királyát.Egyszer a húgom megbetegedett. Jöttek-mentek az orvosok, apám-anyám egyre sírt. Én meg akkor is csak arra gondoltam, hogy most már egymagamnak kell a pillangók királyát keresni.
Utoljára már azt gondoltam, hogy elámított az erdőkerülő. Nincs olyan pillangókirály a világon. Ha volna, annyi sok hét óta már meg kellett volna találnom. Nagy-nagy fájdalom fogta el a szívemet, sírva borultam le egy vén tölgyfa mohos tövébe, s utoljára elnyomott az álom.
Nem tudom, meddig aludtam, de mikor kinyitottam a szememet, azt hittem, még csak most kezdek álmodni. Egy hajításra tőlem, vadliliom kelyhében ott ült a pillangókirály. Piros bársonycsipkével szegett kék selyemszárnya kiterjesztve, nagy, pörge bajusza tele virágmézzel. Karbunkulus koronája égett, mint a tűz, ragyogott, mint a szivárvány. Valami tíz pille, mindenféle fajtájú, rajzott körülötte.
Nagyot dobbant a szívem. Szerettem volna elkiáltani magamat, de még a lélegzetemet is elfojtottam, s lábujjhegyen surrantam a liliombokor mögé. Reszketve kinyújtottam a kezemet. Hogy visszahúztam, már benne volt a pillangókirály. Alig fért benne, nagy vergődéssel igyekezett kiszabadulni. Társai szomorú bugással repültek szét.
Repülvést mentem haza. Repített az öröm, aminél nagyobbat azóta sem éreztem. A tornácon apám, anyám zokogott egymásra borulva. Úgy megijedtem, hogy nem mertem eléjük kerülni. Lassan sompolyogtam be a konyhára.
A dada a küszöbön sírdogált.
- Rossz fiú, ilyenkor kell hazajönni?! Margitka haldoklik.
Hallottam is, nem is, amit mond, rohantam be a szobába nagy ujjongva:
- Megvan, megvan!
A húgom hörögve hánykolódott kis fehér ágyán. Arca olyan volt, mint a láng, pedig a nyitott ablakon tódult befelé a hűvös esti levegő. Felém fordította bágyadt szemét.
- Mi van meg?- A pillangókirály.
Hirtelen fölvillant a tekintete.
- Mutasd meg, bácsikám! Add nekem, bácsikám!A világ egyet fordult velem. Istenkém, ha odaadom neki a pillangót, forró kezével mind leveri a tündöklő porát. Behasítja a szárnyát. Tán még a koronáját is letöri. De mikor olyan szívrehatóan könyörög.
- Hát nem szereted Margitkát? Nem adod ide?Nagyot sóhajtottam, és lesoványodott kis kezébe tettem a lepkét.
- Nagyon vigyázz rá, az Isten áldjon meg. Most már add vissza, ha megnézted.
Nézte, nézte a gyönyörű teremtést, szelíden megsimogatta, aztán a tenyerébe fektette, és földobta a levegőbe.
- Eredj haza, szegény pillangókirály, a magad országába. Mért bántanának téged, mikor te se bántasz senkit.
Azzal befordult a fal felé. Én elsikoltottam magam, de már hiába. A pillangókirály nekivágott egyenesen az ablaknak, és úgy kilibbent rajta, hogy azt se láttam, merre száll.
Azt hittem, meghasad a szívem. Behúzódtam a sarokba haragos-dacosan, s ki nem mozdultam volna onnan a világért. Margitkát elővette a láz, sírt, kiabált, félrebeszélt, kis testét egyre jobban gyújtogatta a forróság. Apa, anya, orvos bácsi egyre rakosgatta rá a jeges borogatást, de nem használt semmi. Édesanyánk elájult, átvitték a másik szobába, átment vele apa is, az orvos is. Magam maradtam a beteggel.
Egyszerre valami zúgást hallok az ablak felől. Odatekintek, hát látom ám, hogy visszajött a pillangókirály. De nem egyedül, hanem egész országa népével. Nagy pávaszemek, rókapillék, gyászpillék, tarka szárnyú szenderek százával jöttek, tódultak be az ablakon. Legelöl a koronás pillangókirály. Odaszálltak Margitka fölé, s harmatos szárnyukkal elkezdték legyezni, hűsíteni. A pillangókirály a szeme fölé repült, s addig legyezgette, cirógatta, míg szép csendesen le nem csukódott. Akkor aztán zümmögtek, búgtak szelíden, lágyan, s egyenként kirepültek az ablakon. Utoljára maradt a pillangókirály.
Mire apa bejött, Margitka nyugodtan, csendesen aludt. Még mosolygott is álmában, valami nagyon szépet álmodhatott. Reggelre nem volt semmi baja se. Pár nap múlva már virágot is szedett anyukának.
Én sohase mondtam el senkinek, mit láttam azon az éjszakán, de azóta többet sohase fogtam pillangót. Még ma is, ha törött szárnyú lepkét látok az út porában, mindig fölemelem, és fölteszem valami faágra. Hátha meggyógyul, mint ahogy az én húgom meggyógyult.

Egy kis nyugalom

Jambalaya


Hozzávalók:
2 zöld húsú paprika, 2 szál metélőzeller, 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 400 g főtt sonka, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál liszt, 2 evőkanál szárított kakukkfű, 20 dkg rizs, néhány paradicsom, 4 dl tyúkleves /esetleg kockából/, Tabasco-mártás, 2 késhegyni cayenne-i bors, só, bors, 1 csokor petrezselyem.

A paprikát és a zellert 1 cm széles csíkokra, illetve szeletekre vágjuk. A megtisztított hagymát karikára, a fokhagymát apróra vágjuk. A kolbászt ferdén felszeleteljük, a sonkát 1 cm-es kockákra vágjuk. Párolóedényben felforrósított olajon üvegesre pirítjuk a hagymát, majd a paprika, a zeller és a fokhagyma felét is hozzáadva még 5 percig pároljuk. A lisztet ráhintjük a zöldségre, hozzáadjuk a riszt és a kakukkfüvet, és kevergetve 5 perc alatt felforrósítjuk.
Levével együtt beletesszük a paradicsomot, felöntjük a levessel, és fedő alatt 20 percig pároljuk. A maradék zöldséget, a kolbászt és a sonkát a zöldséges rizshez keverjük és további 10 percig pároljuk. Csípős Tabasco-mártással, borssal és sóval ízesítjük. Végül belekeverjük az aprított petrezselymet is.

Ágynemű - keresztszemes




1935. szeptember 29. - megszületett Jerry Lee Lewis a rock and roll királya

1872. szeptember 29. - meghalt Déryné Széppataki Róza



Meghalt Déryné Széppataki Róza az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője.

Déryné 1810-ben Pesten lett színésznő. 1813-ban feleségül ment Déry István színészhez. 1815-1847 között vándorszínészként az egész országot bejárta. Hosszabb ideig Miskolcon játszott, majd nevéhez fűződött Kolozsvárott az operaelőadások megindítása és felvirágoztatása.
1822-ben sikerrel vendégszerepelt a pesti német színházban.1828-tól Kassán, 1837-től a Pesti Magyar Színházban, majd a Nemzeti Színházban játszott. 1847-ben visszavonult. 1868-ban volt az utolsó fellépése Miskolcon, Egressy Ákos vendégjátékain. 1869-bon segélyt kapott a Nemzeti Színház Radnótfáy - alapjából, viszonzásul 1869-1872 között megírta emlékiratait, amelyek a magyar színészet legfontosabb forrásművei közé tartoznak. Sokoldalú primadonna volt, aki a drámai előadásokon a naiva szerepkört játszotta, az opera színpadokon elsősorban a szoprán szólamokat énekelte. Több száz szerep volt a repertoárján. Sikerei révén jelentős része volt a magyar színészet elismertetésében.

Tóth Árpád: Őszi kérdés


Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,
mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,
s nagy, lassú szekerek ballagnak haza ,
messze,s róluk a szénaillat meghalni visszatér?

És fájt-e, amíg nézted a nyárfát révedezve,
hogy reszket agg feje, az ezüstfehér,
s hogy édes életednek újra egy éve veszve,
mert viszi már szeptember, a nagy szénásszekér?

S ültél-e elfáradva kemény, útmenti kőre,
merőn bámulva az elvakult időkbe
és feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva!

S eszméltél-e árván az éji hidegen,
mikor a késő szellő, mint kósza, idegeneb,
lábadhoz simult s bús kezeid nyalta?

Szép napot kívánok mindenkinek!


2008. szeptember 28., vasárnap

Jó étvágyat kívánok!


Göngyölt kelkáposzta paprikamártásban

Hozzávalók:
1 kg kelkáposzta, só

Töltelék:
1 kg sovány túró, 100 g puha vaj,4 tojás75 g nyers sonka, 75 g márványsajt, 100 g zsemlemorzsa, 1 citrom reszelt héja, só, bors, szerecsendió, kevés őrölt kömény, ½ csokor metélőhagyma

Mártás:
2 hagyma, 50 g főzővaj, ¼ liter zöldségleves, 1 kicsumázott sárga paprika, 1 evőkanál paradicsompüré, 2 evőkanál üveges paprikapüré, esetleg helyettesíthető paradicsompürével.
A káposztát leveleire szedjük és megmossuk. A leveleket forrásban lévő sós vízben kb. 5 percig előfőzzük és a vízből kivéve jéghideg vízzel lehűtjük. A káposztaleveleket lecsöpögtetjük.

Töltelék:
A túrót konyharuhában jól kinyomjuk, úgy, hogy kb. 500 g-nyi maradjon vissza. A vajat habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojásokat, majd a kinyomott túrót is. A sonkát és a sajtot kockára vágjuk, és a krémbe keverjük.

Hozzáadjuk a zsemlemorzsát, beleszórjuk a citromhéjat, sóval, borssal, szerecsendióval és ízlés szerint köménymaggal ízesítjük. A megmosott, apróra vágott metélőhagymát is belekeverjük. 8 káposztalevél közepére 1-1 púpozott evőkanálnyi sajtkrémet teszünk. A levélszéleket behajtogatjuk és a batyukat konyhai cérnával átkötjük.
Mártás: a megtisztított hagymát kockára vágjuk és a forró vajban kb. 5 percig pároljuk.
Belehelyezzük a kelkáposztabatyukat, felöntjük a zöldséglevessel, és zárt edényben kb. 20-25 percig pároljuk. A paprikákat megmossuk, kockára vágjuk. Az utolsó 10 percre a paprikát is a kelkáposztához adjuk, és együtt pároljuk. A megpárolt kelkáposzta-batyukat a mártásban átmelegítjük és együtt tálaljuk.
Köretként sós burgonya illik hozzá.

Egy kis vidámság

Falikép - keresztszemes

A gyümölcsök mintái a korábbi bejegyzések között megtalálhatók.



Bocelli - Brightman: Time to Say Goodbye

József Attila: Mikor az uccán átment a kedves

Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.
Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.

Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.
Lebegve lépett - már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.

És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.
Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam - elveszik tőlem!

De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.
És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!

1895. szeptember 28. - meghal Veres Pálné


Váchartyánban meghal Veres Pálné, született Beniczky Hermin, a magyar nőnevelés úttörője.

1839-ben férjhez ment Nógrád vármegye főjegyzőjéhez, s az 1850-es évekig kizárólag családjának élt.
Azonban a nőnevelés elhanyagolt ügye egyre inkább felkeltette érdeklődését, és ezért 1867-ben megalapította a Nőképző Egyletet azzal a feladattal, hogy lehetővé tegye a nők alaposabb képzését és a vagyontalanok számára kenyérkereső pályák megnyitását. 1869-ben megnyitotta leánynevelő intézetét, s az iskolában vezetésével több tagozatot hoztak létre. Intézetének nagy szerepe volt a magyarországi leánygimnáziumi oktatás kiépítésében.
Nézeteit nyomtatásban is megjelentette. 1889-ben visszavonult az iskola patronálásától. Budapesten ma is utca viseli a nevét és gimnázium őrzi emlékét.

Konyhai szett - keresztszemes




Jó reggelt kívánok!


2008. szeptember 27., szombat

Ez még régebbi...

Barack - keresztszemes







Készülődés az ünnepekre - keresztszemes


1986. szeptember 27. - meghal Ruttkai Éva színésznő


Budapesten született 1927. december 31-én.
Pályáját ötéves korában gyermekszínészként kezdte Lakner Artúr gyermekszínházában. Színészmesterséget Makay Margittól tanult.
1945-ben Jób Dániel szerződtette a Vígszínházhoz, amelynek kis megszakítással - 1948-51-ig a Nemzeti Színházban játszott - haláláig tagja maradt.

Egyike volt kora legkiválóbb színésznőinek.
Könnyed naivaszerepektől, ifjú hősnőktől elindulva egyre elmélyültebb alkotóvá érett. Emlékezetes alakítása a Szent Johanna, a Rómeó és Júlia, Az angliai Erzsébet címszerepe.
A néma leventében Zilia Duca, a Macska forró bádogtetőben Maggie, az Amerikai Elektrában Lavinia, a Ványa bácsiban Jelena Andrejevna, Az öreg hölgy látogatásában Claire szerepe. Felvevőgép elé először még gyerekként állt 1934-ben a Lila ákác forgatásakor.

Később több mint félszáz filmszerepben csillogtatta sokoldalú tehetségét, játszott többek közt az Egy pikoló világos, a Butaságom története, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Utazás a koponyám körül, a Szindbád című filmekben (utóbbiakban férje, Latinovits Zoltán partnereként).

1989-ben könyvet jelentetett meg Parancsolj tündérkirálynőm! címmel.
A Kossuth-díjat 1960-ban kapta meg.


Egy kis nosztalgia




Elmélkedések



"Egy koldus ült az út mentén, több mint 30 éven át. Arra megy egy idegen.
- Adna egy kis aprópénzt? - motyogta a koldus, és gépiesen tartotta oda kalapját.
- Nincs mit adnom, felelte az idegen.
Aztán megkérdezte: - Min ülsz?
- Ó, ez csak egy régi láda. Amióta az eszemet tudom, ezen ücsörgök itt.
- Belenéztél már valaha is abba a ládába?
- Nem. Minek is néztem volna? Nincs benne semmi.
- Nézz csak bele!
A koldus nagy nehezen fölfeszítette a láda tetejét. Megdöbbenve, hitetlenkedve, majd megmámorosodva konstatálta, hogy a láda tele van arannyal.
Én vagyok az idegen, akinek nincs mit adnia, és aki azt sürgeti. hogy nézd meg, mi van belül.
Ám ne valamilyen ládába nézz bele! A kincs még közelebb van hozzád: önmagadban!"

(Eckhart mester)

Polcszegély - keresztszemes




Jó reggelt kívánok!


2008. szeptember 26., péntek

Egy kis kikapcsolódás

Alma - keresztszemes


Fekete István: Szeptember


Őszi hálót szőnek már a pókok.
vizek tükrén vándor csillagok.
Bokrok árnyán üresek a fészkek,
mint az erdők szélén nyári kis lakok.

Szőlőhegyen rizling meg a saszla
cukrot szűrnek a napsugárból.
Hasad már a diók szagos héja,
jegenyenyár csúcsán varjú szól.

Levegőben seregélyek járnak,
harkály rikkant, lepke tántorog,
Kinyílik a zsúpos présházajtós
régi mámort lehel vén garádtorok.

Völgybe ér a délutáni árnyék.
hűvös az est, harmatos a rét.
Köd lebeg a patak fényes selymén,
teljes csillagporral tündöklik az ég.

Aztán elvesznek mind az utak
nem marad más, csak a csend és álom,
Mohos tetőkön ásít a kémény,
halott levél kereng a pókfonálon.

Mihály Edit oldala

Szeretném felhívni a figyelmeteket erre az oldalra.

http://www.midith-keresztszemesei.eoldal.hu/

Ilyen csodákat rég láttam.

Néhány munkája:

mesekép


népi keresztszemes minta

Egy kis romantika



Könyvborító és könyvjelző - keresztszemes




Arany János: Őszikék


Arany János "kapcsos könyve" a magyar irodalom egyik legkitüntetettebb szellemi és tárgyi emléke. A Gyulai Pál által 1856. augusztus 20-án Arany Jánosnak ajándékozott kéziratos könyv a Kisfaludy-Társaság gyűjteményébe tartozott, majd annak megszüntetése után, 1953-ban került mai helyére. Így ma az Akadémiai Könyvtár Kézirattára őrzi K. 510. jelzet alatt.


A kapcsos könyv egy B/5-öshöz hasonló méretű egyedi bőrkötésű könyv, amely ma 179, részben számozott lapot tartalmaz. Eredetileg talán 200 lapos lehetett, de még feltehetően Arany kitépett/kivágott tucatnyi lapot. Ma az első 45 lapon található Arany kezeírása és az utolsón néhány töredék.



"Őszikék"

(Ez új gyűjtemény szándéklott címe)

Olvasó, ha fennakadsz, hogy
Könyvem címe "Őszikék",
Tudd meg: e néven virágok
Vannak ősszel, és -- csibék.

Ha virágok: a deres fű
Hantját szépen színezik;
Ha csibék: ez is megjárja,
Ki olyanra éhezik.

A virágnak nincs illatja,
Ha megcsapta őszi dér;
De csibének húsa, vére --
S a konyhában többet ér.

(1877. aug. 13.)

Szép napot kívánok mindenkinek!


2008. szeptember 25., csütörtök

Könyvborító - keresztszemes




Ez már javában ősz

Antonio Vivaldi: A négy évszak - Ősz

Asztalközépre - vagy bárhová

1791. szeptember 25.


Megszületett Markó Károly festőművész

A magyar tájképfestészet első, nagy hatású, iskolát teremtő mestere Lőcsén látta meg a napvilágot.
Gyermekkorában apjától tanult rajzolni és festeni. 1818-ban Pestre ment tanulni, 1822-től a bécsi akadémián folytatta tanulmányait.
A tanulóévek után Kismartonban és Gömörben dolgozott, ekkor festette fiatalkori fő művét a Napfényes Visegrádot.
1832-ben Rómában telepedett le, ekkor készültek nagyszabású művei: Róma látképe, Szüret. 1843-ban súlyos szembaj támadta meg, kezelésére Firenzébe költözött. Itt készült a nagy méretű Naplemente a bécsi képtár részére. 1847-től a Firenze melletti Villa Apeggiben élt.
Bár élete nagy részét külföldön töltötte, tanítványai és a Műegylet kiállításai révén a magyar művészeti élettel rendszeres volt a kapcsolata.


Markó, korának egyik leghíresebb tájképfestője gondos elmerüléssel, klasszicista stílusban festette a képeit. Számos festménye van külföldön köz- és magángyűjteményekben. Önarcképe a firenzei Uffizi képtárban látható. Villa Appeggi-ben hunyt el 1860. november 19-én. Művészi hagyatékát 1861-ben közadakozásból a Képcsarnok-egylet vette meg, a Nemzeti Múzeum számára.

Andrea Bocelli énekel



József Attila: Reménytelenül



Lassan, tünődve

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.

Vas-színű égboltban...

Vas-színű égboltban forog
a lakkos, hűvös dinamó.
Óh, zajtalan csillagzatok!

Szikrát vet fogam közt a szó - -

Bennem a mult hull, mint a kő
az űrön által hangtalan.
Elleng a néma, kék idő.

Kard éle csillan: a hajam - -

Bajszom mint telt hernyó terül
elillant ízű számra szét.

Fáj a szívem, a szó kihül.
Dehát kinek is szólanék - -


Latinovits Zoltán előadásában:



Gyönyörű gyümölcsös terítő



Szép napot kívánok mindenkinek!


Felavatták Erzsébet királyné monumentális emlékművét



1932 Szeptember 25. (76 éve történt)

Felavatták Erzsébet királyné monumentális emlékművét az Eskü (ma: Március 15.) téren.

Az ünnepségen ott volt Sisi unokája, az ország és a főváros minden számottevő személyisége és a budapestiek több ezres tömege.
Az ünnepély a Dunán horgonyzó monitorok díszsortüzével zárult. Az emlékművet 1953-ban lebontották, de Zala György aranyozott bronzból készült Erzsébet - szobrát szerencsére nem olvasztották be. 1986 telén - igaz, nem az eredeti helyén, hanem azzal szemben, az Erzsébet híd budai hídfőjénél - újra felállították Erzsébet királyné szobrát, a kupolás csarnok nélkül.


Wittelsbach, Erzsébet Amália Eugénia (1837. december 24., München - 1898. szeptember 10., Genf). Miksa József bajor herceg lányaként született Bajorország fővárosában, s Ausztria császárnéjaként és Magyarország királynéjaként hunyt el Svájcban.
Egészen fiatalon, 1853. augusztusában jegyezte el Ferenc József, Ausztria császára, majd 1854. április 24-én házasodtak össze. Az egykori bajor hercegnő, aki szeretetben és szabadon nőtt föl sohasem tudott megbarátkozni a császári udvarban dívott merev szokásokkal. A bécsi udvarban egyedül szimpatizált a gyűlölt magyarokkal.
Először 1857-ben járt Magyarországon, ahol azonnal rokonszenvezni kezdett a szabadságharc utáni letargiába süllyedt magyarokkal. Ezt bizonyítja, hogy német létére rövid idő alatt (az 1860-as évek elején) nagyon jól megtanult magyarul, amiben Falk Miksának, kora egyik legjelentősebb újságírójának volt legnagyobb szerepe. Legközelebbi bizalmasa egy köznemesi származású magyar hölgy, Ferencz Ida lett. Az ő révén került kapcsolatba Deák Ferenc liberális politikai körével.
Első magyarországi tartózkodását Zsófia lányának korai halála szakította meg: bánatával Madeira szigetére menekült (1860-1861). Visszatérte után a magyar irodalommal és történelemmel ismerkedett.
Ekkorra már egyre inkább a rebellis magyarok oldalára állt: magyarul levelezett, sőt még férjével való magánlevelezésében is megkövetelte a magyar megszólítást. Jelentős szerepe volt az 1867-es kiegyezésben: személyesen közvetített az uralkodó és Deák Ferenc között, amnesztiákat eszközölt ki. Andrássy Gyulának írta egy évvel korábban: "Ha Olaszországban mennek rosszul a császár dolgai, ez nekem nagyon fáj, de ha Magyarországon mennek rosszul, az engem megöl."
1866. nyara Zugligeten találta (Kochmeister-villa), két évvel később legkisebb lányát, Mária Valériát is Budán hozta világra (őt később "magyar leányaként" emlegette). Az 1870-es években az udvar által megvásárolt gödöllői Grassalkovich-kastélyban tartózkodott szívesen, ahol hódolhatott vadászszenvedélyének és együtt lehetett Rudolf fiával is, akit egyébként anyja akarata ellenére katonai nevelésben részesítettek. Az évtized végétől azonban kapcsolata férjével is megromlott, kedélyállapotát betegsége is rombolta, így idejét az állandó utazások töltötték ki. Egyre ritkábban tért vissza a birodalomba, pl. 1876-ban Deák ravatalához Budapestre, 1879-ben az ezüstlakodalmára Bécsbe.
Boldogtalan, magányos, elfojtott érzelmekkel teli asszony volt, akinek tragédiája éppen abban rejlett, hogy alkatilag alkalmatlan volt az uralkodói, merev, reprezentálási kötelességek teljesítésére.
Pedig külseje ideálisan megfelelt e célnak. Arcvonásai nemesek, haja csodálatosan dús és hosszú, szemei kifejezőek, dereka pedig születésétől kezdve hihetetlenül karcsú volt, amelyet rengeteg sporttal ( külön tornaszobái voltak kastélyaiban) és a kortársak szemében ijesztőnek tűnő egész napos tej-, és gyümölcsdiétákkal igyekezett megőrizni. Derékbősége 53 cm volt, amit élete utolsó éveiben már csak erős fűzéssel tudott megőrizni.
Szépségét sokáig megőrizte, még fia, Rudolf esküvőjén is őt tartották a legszebbnek, pedig ekkor már negyvenéves volt. Az angolos öltözködési stílust kedvelte, s bár legendás feltornyozott, fonatokkal ékesített hajviseletét mindenki utánozni igyekezett (műhaj segítségével), nem volt igazi divatirányító. Megelőzte korát, sportszenvedélyét, diétáit hóbortnak tartották, senkinek sem jutott eszébe utánozni.
1889-ben Mayerlingben tragikus körülmények között meghalt a trónörökös. Ezután a gyászoló királyné - akit ekkorra már a "magyarok királynéjaként" emlegettek - szinte sosem látogatott a Monarchiába, helyette Madeira, Korfu, Nauheim, Cap St. Martin és svájci üdülőhelyek környékén forgolódott.

A millenniumi ünnepségsorozaton a köszöntő szónoklatot tartó Szilágyi Dezső a "magyarság jótevő géniuszaként" említette, ami jól példázza a még életében körülötte kialakuló kultusz nagyságát. 1870-ben a mai XX. kerület (1924-ig Erzsébetfalva, majd Pesterzsébet) Erzsébet királyné engedélyét kérte (és kapta) neve felvételére.
A királynét 1898. szeptember 10-én Genfben egy olasz anarchista merénylő halálosan megsebesítette, néhány óra múlva a Beau Rivage szállóban hunyt el. Temetését egy héttel később a bécsi kapucinusok templomában tartották, emlékét pedig a magyar parlament törvényben örökítette meg.