127 éve született Babits Mihály

Babits Mihály a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége. Költő, műfordító, regény-és esszéíró. A húszas évek második felétől a Nyugatnak a szerkesztője, és mint a Baumgarten-alapítvány kurátora az irodalmi közélet szervezője is.

Zsoltár férfihangra

- Consolatio mystica -

Tudod hogy érted történnek mindenek - mit busulsz?

A csillagok örök forgása néked forog

és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog

a te bünös lelkedért.

Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs

Madárka tolla se hull ki, - ég se zeng, - föld se remeg,

hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,

aki téged meg nem ért.

Mert kedvedért alkotott mennyet és földet s tengereket,

hogy benned teljesedjenek, - s korok történetét

szerezte meséskönyvedül, - s napba mártotta ecsetét,

hogy kifesse lelkedet.

Kinek színezte a hajnalt, az alkonyt, az emberek arcát? Mind teneked!

És kinek kevert sorsokat és örömet és bánatot,

hogy gazdag legyen a lelked? És kinek adott

annyi bús szerelmeket,

szerelmek bűnét és gyászát? s hogy bűn és gyász egysúlyú legyen,

eleve elosztott számodra szépen derűt és borút,

sorsot és véletlent, világ nyomorát, inséget, háborút,

mindent a lelkedre mért

öltöny gyanánt: - úgy van! eónok zúgtak, tengerek száradtak, hogy a lelked: legyen

császárok vétkeztek, seregek törtek, hogy megkapd azt a bút,

amit meg kellett kapnod, és világok vihara fútt

a te bűnös lelkedért!

Mert ne gondold hogy annyi vagy amennyi látszol magadnak,

mert mint látásodból kinőtt szemed és homlokod, úgy nagyobb

részed énedből, s nem ismered föl sorsod és csillagod

tükörében magadat,

és nem sejted hogy véletleneid belőled fakadnak,

és nem tudod hogy messze Napokban tennen erőd

ráng és a planéták félrehajlítják pályád előtt

az adamant rudakat.

89 éve született Pilinszky János

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője.

Pilinszky János: A mélypont ünnepélye

A mélypont ünnepélye

Az ólak véres melegében

ki mer olvasni?

És ki mer

a lemenő nap szálkamezejében,

az ég dagálya és

a föld apálya idején

útrakelni, akárhová?

Ki mer

csukott szemmel megállani

ama mélyponton,

ott, ahol

mindig akad egy utolsó legyintés,

háztető,

gyönyörű arc, vagy akár

egyetlen kéz, fejbólintás, kézmozdulat?

Ki tud

nyugodt szívvel belesimúlni

az álomba, mely túlcsap a gyerekkor

keservein s a tengert

marék vízként arcához emeli?

117 éves a Madártani Intézet

1893-ban megalakult a Madártani Intézet, amely a világ első ilyen jellegű állami intézménye volt.
Az intézet első vezetője Hermann Ottó volt, akit az utolsó magyar polihisztorként emlegetünk.

Tanulmányait Miskolcon, majd 1853-ban a bécsi politechnikumban végezte. Érdeklődése a természettudományok felé vezette és sorsdöntő volt számára Bécsben K. Brunner von Wattenwyll irányítása, aki az entomológiában adott neki első indítást.
1863-ban a lengyel szabadságharcosok sorába állt, majd visszatérve hazájába, Kőszegen fényképészműtermet nyitott.
1864-ben került kapcsolatba a múzeológiával: ekkor lett Brassai Sámuel keze alatt konzervátor Kolozsvárott és lerakta a később híressé vált állattani gyűjtemény alapját.
A Természettudományi Társaság felfigyelt tudományos munkásságára és megbízást adott a hazai pókfauna megírására.
Ez indította alapvető tudományos művek megírására. 1875-ben az MNM Állattárában kapott állást, és 1877-ben megindította s tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket.

1879–86-ban Szeged, majd Miskolc és Törökszentmiklós függetlenségi párti képviselője.
1885-ben megrendezte az országos kiállítás híressé vált halászati anyagát, 1888-ban madártani tanulmányutat tett Norvégiában.
Utoljára képviselőséget 1888–91-ben vállalt.

Ezután írta nagy jelentőségű műveinek egész sorát és érdeklődési területét kiterjesztette a magyar ősfoglalkozások, a néprajzi és nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körében, nevéhez fűződik hazánkban az ősemberkutatás megkezdése.
Kossuth Lajost két alkalommal is meglátogatta Turinban (1887, 1892), levelezését az MTA 1960-ban kiállításon mutatta be.
Nevéhez fűződik a Magyar Ornitológiai Központ létrehozása (1893), az Aquila megindítása s a millenniumi kiállítás néprajzi anyagának rendezése.

Néprajzi, zoológiai, őstörténeti művei, természetleírásai egyúttal gondos tudománynépszerűsítő munkák is. Miskolc város tanácsa a nagy tudós emlékét őrizve, 1965-ben hamvait a hámori temetőben helyezte el.

Gróf Széchényi Ferenc megalapítja az Országos Széchényi Könyvtárat

„1802. nov. 25-én kelt adománylevelével a nemzetnek ajándékozta könyvekből, kéziratokból, metszetekből, térképekből és érmekből álló hungaricum-gyűjteményét s ezzel megalapítója lett az OSZK-nak, ez pedig alapintézményévé vált az 1808-ban életre hívott MNM-nek. Alapítói érdemét az 1807-iki országgyűlés a 24. tc.-ben törvénybe iktatta.”

A nádor előterjesztésére a rendek az 1807. évi országgyűlésen kimondták, hogy elfogadják és oltalmukba veszik Széchényi Ferenc nagyszerű ajándékát, a már valóságosan létező és működő Országos Könyvtárat, s úgy tekintik ezt, mint a létesítendő Nemzeti Múzeum alapját.

A következő évben, 1808-ban pedig megszavazták a múzeumi törvényt, a nádort megbízták a szükséges intézkedések megtételével, ideértve az építkezés megindítását is. E törvények életbe léptével a Széchényi Országos Könyvtár, mint a Múzeum Könyvtára, Bibliotheca Musei Nationalis, amely az 1922. évi XIX. tc. alapján vette fel a máig használatos Országos Széchényi Könyvtár nevet, megszűnt önálló intézmény lenni, és csupán egyik része lett a magyar művelődés ügyét szélesebb körben szolgálni hivatott új létesítménynek, a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

315 éve halt meg Purcell

Henry Purcell (London, 1659. szeptember 10. – London, 1695. november 21.) , az angolok egyik leghíresebb barokk zeneszerzője.

316 éve született Voltaire

Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus volt.

Voltaire a francia burzsoáziát kicsinek és erőtlennek, az arisztokráciát élősködőnek és korruptnak, a közembereket érdektelennek és babonásnak, az egyházat a tized bevezetése óta a királysággal szemben csak egyensúlyozásra képes merev erőnek látta.

Voltaire bizalmatlan volt a demokráciával szemben, az szerinte csak a tömegek tudatlanságát terjesztette. Szerinte csak a filozófusok által szorgalmazott felvilágosult monarchia hozhatta el a változásokat, amelyek a király ésszerű hatalmának fejlődését és Franciaország gazdagságát biztosíthatták a világban. Voltaire a változások kulcselemeként is alapvetően hitt a királyság intézményében.

Napjainkban legismertebb műve a Candide vagy az optimizmus című regénye (1759), ami Gottfried Leibniz filozófiáját gúnyolja. A Candide cenzúra tárgya lett, ezért Voltaire nem hirdette nyiltan, hogy ez az ő műve.

23 éve halt meg Dömötör Tekla

Dömötör Tekla (1914–1987) néprajztudós
Folklórkutató, tanszékvezető egyetemi tanár, a történettudományok (néprajz) doktora (1972).

(Sajnos csak ezt a fotót találtam az interneten.)

A népköltészet, a népszokások, a néphit és a népi színjátszás történeti rétegeit és európai összefüggéseit kutatta. Az e területeken feltárt jelenségeket kultúrtörténeti folyamatként írta le. Művei a magyar néprajztudomány időtálló alapművei közé tartoznak.
Kiterjedt publikációs tevékenységet folytatott, hazai és külföldi folyóiratoknál, kiadóknál jelentek meg művei. Jelentős oktatói életműve is, szellemi örökségét tanítványainak emlékezete őrzi.



182 éve halt meg Schubert

Franz Seraph Peter Schubert (Bécs, Himmelpfortgrund, 1797. január 31. – Bécs, 1828. november 19.), osztrák zeneszerző.

155 éve halt meg Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Kápolnásnyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

A csalogányhoz

Csattogj tavasznak édes éneklője,

Csattogd el az epedő szerelem dalát,

Mig elborultan jár a völgyek ifja

Riadva zengő berkeid körűl.

Csattogj, s zavard el csüggedő szivéből

A veszteség s veszés érzelmeit;

Zengj változatlanúl gyötrő bajának

Búszenderítő nyájas éneket.

Ah zengni fogsz te még több tél után is;

De hallgatód már akkor nem leszen:

Egekre csattogsz hathatós daloddal;

De nem hat a sír mélyéhez szavad:

A völgyek ifja nem hall téged ott.

Börzsöny, 1822

105 éve megnyílt a Bazilika

1905. november 19-én ünnepélyesen megnyitják a Szent István Bazilikát.

A Bazilika Hild József tervei alapján készült.
Az 1851-ben elkezdett építkezés vezetését - Hild halála miatt - 1867 áprilisában Ybl Miklós vette át, aki a kupola 1868-as beomlása után több részletében is átdolgozta elődje terveit. Ennek köszönhető, hogy a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását, míg a főhomlokzat és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat Ybl neoreneszánszban fogant architektúráját tükrözi.

A zárókő 1906. december 8-i elhelyezésénél megjelent I. Ferenc József császár. Ugyanezen év október 28-án a bazilikában II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hamvai felett szentmise áldozatot mutattak be.

A Szentszék által 1931-ben `basilica minor` rangra emelt templomot számos képzőművészeti alkotás, köztük Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Ferenczy Béni és Pátzay Pál munkái díszítik.

A Szent Jobb őrzési helyét 1971-ben alakították ki az akkori Lipót-kápolnában.

346 éve halt meg Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós, gróf  (Ozalj, 1620. május 1. – Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.

1620. május 1-jén születik Csáktornyán. Szüleit korán elveszti. Neveltetésére a király öttagú gyámtanácsot nevez ki, a legfontosabb ügyekben a döntés Pázmány Péter esztergomi érsek kezében van.

Hazatérve Miklós átvette birtokainak kormányzását és berendezkedett csáktornyai várában. A kezdetektől fogva harcban áll a hódoltsági területekről a birtokaira be-becsapó török portyázókkal.
1647-ben kinevezték horvátországi bánná, ezentúl az ő feladata az egész délvidék katonai védelmének megszervezése.
1655-ben a törökellenes háborút követelő politikai párt jelöltjeként sikertelenül próbálja megszerezni a nádori címet. Folyamatosak a nézeteltérései az udvarral engedély nélkül indított török elleni akciói miatt. 1663-ban a meginduló török háborúban a magyarországi hadak vezetője, saját költségén felépíti Új-Zrinyivárat.
1664-ben katonai sikereinek híre egész Európát bejárja, az udvar azonban nem vállalja egy nagy háború kirobbanásának kockázatát, ezért 1664 augusztusában Vasváron nagy engedmények árán békét köt a törökkel.
A végsőkig elkeseredett Zrinyi új politikai terveket kovácsol, azonban 1664. november 18-án Csáktornya közelében egy megsebesített vadkan megöli.

115 éve született Hindemith

Paul Hindemith (Hanau, 1895. november 16. – Frankfurt am Main, 1963. december 28.) német zeneszerző, zenetudós és -pedagógus, hegedűs, karmester.

2 éve halt meg Gyurkovics Tibor

Gyurkovics Tibor (Budapest, 1931. december 18. – Budapest, 2008. november 16.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus.

Álmom álmodnak megfelel
Álmom álmodnak megfelel
és ez a baj, és ez a jel
hogy összevissza simulunk
és álmodunk, és álmodunk

Már elhagynálak mint a víz
is elhagyja partjait
de érzi hogy a víz felett
álmaik összecsengenek

És bonganak a kék időn
az asztalon a terítőn
rohamlik minden mint a hang
belénk szalad a nagyharang

mi szétfeszít és egyesít
hogy fölemel és leszakít
és benned zeng és bong a jel
„álmod álmomnak megfelel”

142 éve halt meg Rossini

Gioacchino Antonio Rossini (Pesaro, 1792. február 29. – Párizs, 1868. november 13.) olasz zeneszerző.

96 éve született Határ Győző

Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán (Hack Viktor néven).

A harmincas években a Budapesti Műegyetemen tanult építészmérnöknek. 1938-ban kapott diplomát az építészkaron. 1943-ban államellenes szervezkedés, összeesküvés vádjával letartóztatták, felségárulásért elítélték.
Egy év múlva a sátoraljaújhelyi börtönlázadás idején is jelen volt, amiért büntetőszázadba osztották be. Innen megszökött, és egy Wallenberg-mentőakciója nyomán kijelölt pesti védett házban bujkálva élte túl a világháborút.
A Műegyetem után a Zeneakadémián is tanult, többek között Kodály Zoltánnál. A hegedülés mellett és az építészkari diplomázás évében, 1938-ban írta első regényét, ám a Veszélyes fordulatszámot a hatóság elkobozta. 1949-ben kizárták az Írószövetségből. 1950-ben tiltott határátlépésért két és fél évet kapott, 1951-ig a szegedi Csillag börtönben raboskodik.
Miután 1956-ban Angliába emigrált, 1976-ig a BBC Magyar Osztályának munkatársa volt, 1960-85 között pedig a Szabad Európa Rádiónál is dolgozott.

Könyveit 1981-től magánkiadásban, Londonban jelentette meg sorozatban. Emigrációja után először 1983-ban jelent meg írása Magyarországon, a régi Mozgó Világban.
1994-ben a Széchenyi Akadémia tagja lett. Kossuth-díjat is kapott a rendszerváltás után, 1991-ben. Ugyanebben az évben a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Ékesített Csillagrendje kitüntetésben is részesült. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.

2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották, ugyanebben az évben Márai Sándor-díjat kapott.
Határ Győzőt 1996-ban Quasimodo-díjjal tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. Felesége betegeskedése miatt egyre ritkábban látogatott Magyarországra az utóbbi időben.

115 éve született Bernáth Aurél

Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író.

Bernáth Aurél: Szabó Lőrinc

Rippl-Rónai Ödön tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, akivel Kaposvárott ismerkedett meg. Majd Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János festőművészek irányítása alatt. 1921-ben Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. Kapcsolatba lépett Kassák Lajossal és az aktivistákkal.
1926-ig élt Bécsben és Berlinben. 1928-tól rendszeresen kiállított a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. A 1930-as években visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Festészetére egyre inkább a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílus vált jellemzővé. Erőteljesen szembe helyezkedett a nonfiguratív ábrázolás móddal.

1927-ben Pöstyénbe költözött. Erre az időre tehetők, lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése: (Riviéra).

Bernáth Aurél: Riviéra

1926-ban a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja lett. Az 1930-as években a Gresham-kör szellemi vezére volt. Legjelentősebb művei ekkor születtek, (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki Művésztelepnek.

517 éve született Paracelsus

Paracelsus (Einsiedeln, Svájc, 1493. november 11. vagy december 17. – Salzburg, Ausztria, 1541. szeptember 24.) orvos, csillagjós, ezoterikus bölcselő, természettudós, alkimista és vezető okkultista.

Született mint Theophrast von Hohenheim, a Paracelsus nevet csak később, Celsus római orvos nyomán vette fel, jelentése „Celsus felett álló”.

"... Paracelsus egyike az egész korszak legeredetibb alakjainak: humanista és fizikus, alkimista és asztrológus, kézjós és halottidéző, sebész és varázsló, a nitrogén felfedezője és a tudományos orvostan megújítója. Állandó vándoréletében mindeki körüludvarolja mint orvost, tanítót és aranycsinálót, lármás udvartartás rajong érte, s ebben tarkán keverednek a tudomány valódi hívei kalandorokkal és a bölcsek kövére vágyakozó naplopókkal (mint ahogy abban az időben különben is alig lehet egymástól elválasztani a közönséges aranyéhséget és a nemes tudományszomjat). Mindenütt szenzációs gyógyításokat hajt végre, ismereteket gyűjt és terjeszt, botrányt és csodálatot idéz elő , végül alattomosan meggyilkolják néhány, méltóságokkal felruházott kartársának ösztönzésére, akiknek üzletét az ő lángelméje zavarta. ..."

E. Friedell: Az újkori kultúra története)

251 éve született Schiller

Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10. – Weimar, 1805. május 9.) német költő, drámaíró, filozófus és történész.

Őt tartják a legjelentősebb német drámaírónak és Goethe, Wieland és Herder mellett a weimari klasszikusok legfontosabb képviselőjének.

Kortársak:
Művészek
Robert Burns skót költő
Csokonai Vitéz Mihály magyar költő
Johann Wolfgang von Goethe német költő
Carlo Goldoni olasz drámaíró
Joseph Haydn osztrák zeneszerző
Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző

Tudósok Rond d'Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus
Benyovszky Móric magyar földrajzi felfedező
Denis Diderot francia filozófus
Leonhard Euler német matematikus
Luigi Galvani olasz fizikus
Hell Miksa magyarországi csillagász
Immanuel Kant német filozófus
Kempelen Farkas magyarországi feltaláló, a gépi beszédelőállítás korai úttörője
Antoine Lavoisier francia kémikus
Carl von Linné svéd botanikus
Thomas Malthus angol közgazdász, a modern családtervezés atyja
Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus
Jean-Jacques Rousseau francia író és filozófus
Adam Smith skót filozófus és közgazdász
Voltaire francia filozófus
Alessandro Volta olasz fizikus
James Watt skót mérnök, a gőzgép tökéletesítője

66 éve halt meg Radnóti Miklós

“Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság…”
(Weöres Sándor)

Radnóti Miklós (1909 - 1944) - a magyar líra kiemelkedő képviselője. Polgári zsidó családból származott, szüleit korán elvesztette, gazdag nagybátyja nevelte.
Egy ideig külföldön tanult, aztán beiratkozott a szegedi egyetemre, ahol bekapcsolódott a "szegedi fiatalok" falukutató munkájába. Tanári oklevelet szerzett, de nem tanított, írásból, fordításból élt.
Egyik verskötetéért már 1931-ben bíróság elé került. Származása s a fasizmus térhódítása mind nehezebbé tették életét. 1940-től szinte állandóan munkaszolgálatos volt, 1944-ben a szerbiai hegyekbe vitték, majd gyalogmenetben Németország felé hurcolták. A legyengült költőt Győr mellett lőtték agyon.
Már első verseiben humanizmus, meg nem alkuvó békevágy szólalt meg, igazán nagy költővé azonban a spanyol polgárháború évei, a fasizmus növekvő veszélye, az üldöztetés és a munkaszolgálat szenvedései tették: a fasizmus embertelensége elleni tiltakozása, az otthon, a haza és a szeretett feleség utáni vágyakozása megrendítő erejű versekben szólalt meg.
Nagy formaművész volt, s mint műfordítót is a legnagyobbak közé soroljuk.
Korai halála a modern magyar líra egyik legnagyobb vesztesége.

1793 – Megnyílik a Louvre Múzeum Párizsban

A Louvre Párizs központi részén található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb múzeuma.


A világ leglátogatottabb (2006-ban 8.3 millió látogatóval), és egyben egyik legnagyobb, legérdekesebb, és leghíresebb múzeuma több, mint 350 ezer műtárgyat tartalmaz.

A hihetetlen gazdagságú gyűjtemény mellett a múzeum épülete, és az 1989-ben hozzáépített, rozsdamentes acélból készített, pontosan 666 üveglapból álló, 21 méter magas piramis is igen szépek, és érdekesek.


Az épületek 1190-ben épültek, Fülöp Ágost parancsára erődítménynek. A 16. században I. Ferenc reneszánsz stílusú palotává alakította, majd Napóleon felújíttatta, és múzeumot rendezett be benne, amely a francia polgári forradalom óta a "köznép" számára is látogatható.