2009. február 28., szombat

Illés: Miért hagytuk, hogy így legyen?

video

Sík Sándor - Áldott, aki előre néz



Agg szót beszélek, megtanuld:
Ha még oly szép is volt a múlt,
S az emlék édes, mint a méz,
Vissza ne nézz!

Ha még úgy el is kérgedett
Az eke szarván két kezed,
Ki hátrafordul, rég tudod,
Az átkozott.

Áldott, aki előre néz.
Szellő szemedbe fütyörész,
Forró a föld, piros a menny:
Előre menj!

Míg a jövendőnek birod
Szögezni márvány homlokod,
Nincs addig darvadozni mért,
Mi jön, ne kérdd.

Régi bölcsesség: ami vár,
Réges-régen megírva már
Szíved piros redőiben, -
De nem pihen.

A rejtelmes redők alatt
Izzik az Élő Gondolat,
Amely öröktől örökig
Munkálkodik.

Eredj és tárt szívvel fogadd,
Amit diktál a pillanat.
Cselekedd, ami rajtad áll.
Nincsen halál.

...

Ady Endre - Teveled az Isten


Az Istenhez gyönge szódat emeled:
Teveled lesz akkor az Isten.

Elvesztetted szegény, kóbor magadat:
Ha szabad: segítsen az Isten.

Perc-barátok kedve már elköltözött:
Búk között itt lesz tán az Isten.

E szép élet nem sok örömet hozott:
Gondozott azonban az Isten.

Az Istenhez gyönge szódat emeled:
Teveled lesz akkor az Isten.

...

Petőfi Sándor - Tél vége




Örültök úgye a kies tavasznak?
Maholnap eljő, s annyi élvet ad!
A réteken majd méhek táboroznak,
Megostromolni a virágokat.

S amíg elszántan ütközetre mégyen
A szűz bimbók mézéhes ellene:
Csicserg a szomszéd lombozat hüsében
Madárajakról lelkes harczene. -

Elzárkoztában a kihalt kebelnek

Engem virág, dal, méh nem érdekel...
Ohajtásim mégis mivégre kelnek?
Hogy menjen a tél, menjen gyorsan el.

Én a tavaszt csak annyiból kivánom,
Mert melegebbek lesznek a napok,
S mint mostan, akkor hűlt rideg tanyámon
Kopott ruhámban fázni nem fogok.

Debrecen, 1844. február

Kék abrosz - keresztszemes




100 tagú cigányzenekar

video

123 éve született Rácz Aladár

Rácz Aladár cimbalomművész, Kossuth-díjas (1948), érdemes művész (1952), kiváló művész (1953)

Született Jászapátiban 1886. február 28-án, meghalt Budapesten 1958. március 28-án.
Cigányzenész családból származott.


3 éves korában cigányprímás apjától - aki brácsás volt - tanult muzsikálni hallás után, mert a kottát még nem ismerte. Úgy emlékezett, az volt akkor a szokás, hogy a gyermeket megkérdezték, milyen hangszeren szeretne játszani. Az asztalon feküdt egy ócska cimbalom, ami nagyon tetszett neki és rámutatott, azt szeretné.
Apja megmutatta hegedűn, hogyan kell a nótákat játszani. Igyekezett fél óra alatt ledarálni az egészet, mert a gyerekek az utcasarkon fütyültek, hogy menjenek már fürödni. Ott hagyta a cimbalmot, mint ki jól végezte dolgát.

Körülbelül nyolc-kilenc éves korában ugyanabba a zenekarba vették fel, melyben apja játszott. Azt mondták, hadd fejlődjön a gyerek, itt a zenekarban legalább minden nótát megtanul, amit nem ismer. Tizenhat éves volt, mikor Pestre került és először az Emke kávéházban játszott.

Első koncertjét a jászberényi Lehel kávéházban adta, majd 14 éves koráig a helyi cigányzenekarban cimbalmozott. Ekkor elindult a fővárosba szerencsét próbálni. A pesti EMKE kávéházban muzsikált esténként, és világhódító tervekről álmodott. Egy impresszárió felfedezte, és Párizsba szerződtette. Az egzotikus magyar cigánymuzsika vonzotta a közönséget.
Jászberényben és Budapesten cigányzenekarokban játszott. Tagja volt 36. Rácz Laci zenekarának is. 1910-től Párizsban, 1914-től Svájcban magyar, majd francia cigányzenekarokban játszott.


Rövidesen Spanyolországban, Skóciában, Egyiptomban, Svájcban vendégszerepelt. Híres muzsikusok nyilatkoztak róla elismeréssel . Saint-Saens a cimbalom Liszt Ferencének nevezte.
Az I. világháború alatt Svájcban megismerkedett Ernest Ansermet professzorral, Jaques-Dalcroze-zal, Igor Sztravinszkijjal, akik felfigyeltek játékára, művészetének tökéletesítésére ösztönözték és a komoly muzsika irányába terelték. Sztravinszkij cimbalmozni tanult tőle, s komponált is erre a hangszerre. 1926-ban Lausanne-ban adta első önálló cimbalomhangversenyét.

Ez a népszerűség nem elégítette ki Rácz Aladárt, többre vágyott. Könyveket vásárolt, tanulni kezdett. Egy genfi antikváriumban talált egy láda kottát, csembalódarabokat, és megpróbálta cimbalmon eljátszani őket. Kísérletezni kezdett. Újfajta cimbalomverőt készített, amely egészen más hangzásra volt képes.
Elsősorban barokk műveket írt át cimbalomra, és ezáltal teljesen kitágította a régi népi hangszer repertoárját. 1927- 35. között Franciaországban élt, második feleségével, Yvonne Barblan zongoraművésszel közösen léptek fel.


1935-ben a honvágy hazahozta Magyarországra. Néhányszor szerepelt a Rádióban, majd következett a sorsdöntő bemutatkozás, az első hangverseny a Zeneakadémia dobogóján.Ettől kezdve nemcsak koncertezett, hanem tanított is. Budapesten 1937-ben a Nemzeti Zenede, 1938-tól haláláig a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára volt, ahol számos kitűnő tanítványt nevelt. A cimbalomjátékot tulajdonképpen. ő emelte művészi színvonalra, a cimbalom általa lett hangversenyhangszer. Barokk és preklasszikus mesterek főként cembalóra írt műveit adta elő többnyire felesége, Yvonne Barblan zongorakíséretével.


Élet utolsó éveiben súlyos beteg volt. Tanítványait a farkasréti kis házában fogadta, és itt látogatták meg a világ minden tájáról érkezett csodálói, mint pl. Yedudi Menuhin. A rádió is otthonából közvetített hangversenyeket.

Vargányás májragu túrós puliszkával


Hozzávalók:

A májraguhoz
40 dkg máj
egy hagyma
egy sárgarépa
egy marék szárított vargánya

majoránna
petrezselyemzöld
fehérbors
olaj

Az apróra vágott hagymát a forró olajon üvegesre pirítottam, beletettem a vízbe beáztatott gombát, és fedő alatt főztem tíz percig. Azután hozzáadtam a karikára vágott sárgarépát, majd két perc múlva a kisebb darabokra vágott májat, megszórtam fehérborssal. Kis vizet öntöttem alá, és fedő alatt puhára pároltam. Meghintettem szárított majoránnával, és friss zöldpetrezselyemmel, sóztam.

A túrós puliszkához:
fél bögre kukoricadara
három bögre víz

túró
vaj

A vizet feltettem főni, amikor forrni kezdett, állandó keverés közben beleszórtam a darát, és öt percig főztem. Kivajaztam egy tűzálló üvegtálat, és rétegezve beletettem a puliszkát és a túrót. Az előbbivel kezdtem, és fejeztem be. Sütőben, 180 fokon 15 percig sütöttem.

forrás: égigérő paszuly.blogspot.com

Romhányi József: Szamárfül


Romhányi József: Marhalevél


Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából ekképpen:
- Hatalmas Barom!
Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.
Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, kéj oson
keresztül a rostélyoson.
Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit Ön velem tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnekvalómat.
Ám míg Önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kínvelős csontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,csupa gőg,
mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!
Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája,
Üdvözli Önt a marhája
Ím a levél. Ráírva a kelte.
Az úton a posta előtt le is pecsételte.
De a postáskisasszony nem vette fel...

126 éve született Somlai Artúr

Somlay Artúr (eredeti nevén Schneider Artúr; Budapest, 1883. február 28. – Budapest, 1951. november 10.) magyar színész, színészpedagógus.


A Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra. Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomboron, Kolozsvárott, Debrecenben játszott. 1905-ben vendégként fellépett a Vígszínházban, 1906-ban pedig a Városligeti Színkörben.
1906–07-ben Győrött, 1907-ben a Thália Társaságnál és a Fővárosi Kabaréban, utána pedig Miskolcon, illetve a Magyar Színházban lépett fel. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1921–ben Berlinben forgatott mozifilmet.
Ezt követően a Belvárosi Színházban, a Magyar Színházban, 1924–26-ban pedig a Renaissance Színházban lépett színpadra. 1927-től 17 éven át a Vígszínházban szerepelt.


1925. júliusában a bécsi Kammerspiele színpadán, 1931-ben magyarországi és erdélyi városokban lépett fel alkalmi társulatával. 1945-ben a Víg- és a Márkus Parkszínház foglalkoztatta.
1946–1951 között ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.

Elsődlegesen hősszerepekben voltak kiemelkedő eredményei, de társadalmi kérdéseket feldolgozó, dialógusos színművekben és népi drámákban is jelentőset alkotott. Elsöprő lendületével, hibátlan játékával, érzelmes, szenvedélyes metakommunikációjával megújította a magyar színművészetet. Aprólékosan kidolgozott lélekábrázolásait a külsőségek pontos megjelenítésével párosította.

1912–től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott, és fellépett a rádióban és pódiumon is. Regény- és drámaírással is próbálkozott.

A nagy gondolatok a szívből jönnek. (Luc de Clapiers Vauvenargues)


2009. február 27., péntek

Elindultam szép hazámbul...

video

Túristvándi vízimalom

video



Túristvándi a szatmári síkságon, az Erdőháton terül el. A Túr folyó 16km hosszan, 99 kanyarral őrzi ennek a kis falunak múltját, hagyományait.
Egy 1315-ből származó levéltári anyag már említést tesz egy vízimalomról, ez azonban nem a mai lehetett.


A jelenlegi malom építőanyagai 1752-ből származnak. Érdekessége,hogy szerkezete favázas, fazsindelyes a teteje, és minden lényeges építőeleme fából készült. A malom három kerékkel működött, ezekből kettő lisztet őrölt, a harmadik pedig darált. Az őrlést és darálást kővel végezte, henger nélkül. Ennek a malomkőnek egy darabja ma is látható a bejáratnál.
1888-ban Báró Kende Zsigmond - a falu legjelentősebb földbirtokosa - felújíttatta a malmot.


A XX.század elején működésén korszerűsítéseket hajtottak végre.1928-ban az addigi olajmécses és petróleumlámpa helyett dinamót szereltek fel a belső világítás megoldására.
Hamarosan a Túr vízállása nagyon alacsonnyá vált, ezért vízügyi szakemberek a malom lebontását javasolták. A Báró ebbe nem egyezett bele, szabályoztatta a Túr folyót. 1952-ben államosították, megtartása körül éles viták dúltak. Működését leállították, le akarták bontani, gondatlanság miatt már majdnem tönkrement.



11 év elmúltával mégis a restaurálás mellett döntöttek, mely 1965-re elkészült, azóta is működik a páratlan értékű ipari műemlék, mely Közép-Európa legnagyobb favázas működőképes vízimalma.


Ismerd meg hazánk kultúrális értékeit!

Karinthy Frigyes: Tanítom a kisfiamat



- Ha kilenc kályhában öt és fél nap alatt tizenkét köbméter bükkfa ég el - mennyi nap alatt ég el tizenkét kályhában kilenc köbméter bükkfa...
- Ha kilenc kályhában...
Az íróasztal előtt ülök, valami cikket olvasok. Nem tudok figyelni. A másik szobából már harmincötödször hallom a fenti mondatot.
Mi a csoda van már azzal a bükkfával. Muszáj kimenni.
Gabi az asztal fölé görnyedve rágja a tollat. Úgy teszek, mintha valami más miatt mentem volna ki, fontoskodva keresgélek a könyvszekrényben. Gabi lopva rám néz, én összehúzom a szemem, mintha nagyon el volnék foglalva gondjaimmal és nem vennék tudomást róla - érzem is, hogy erre gondol, közben görcsösen mondogatom magamban: "Ha kilenc bükkfa... tizenkét köbméter... akkor hány kályhában..." Ejnye, a csudába! Hogy is van?
Elmegyek előtte szórakozottan, megállok, mintha ebben a pillanatban vettem volna észre.
- Na, mi az, kisfiam, tanulgatunk?
Gabi szája lefelé görbül.
- Apukám...
- Mi az?
- Nem értem ezt a dolgot.
- Nem értem?!.. Gabi!... Hogy lehet ilyet mondani?! Hát nem magyarázták el az iskolában?
- De igen, csakhogy...
A torkomat köszörülöm. Aztán már nyersen és ellenségesen:
- Mi az, amit nem értesz?
Gabi mohón, gyorsan és megkönnyebbülve, máris hadarni kezdi, mint akinek nagy súlyt vettek le a válláról.
- Nézd apukám, ha kilenc kályhában öt és fél nap alatt tizenkét köbméter bükkfa ég el...
Én dühösen:
- Papperlapapp!... Ne hadarj!... Így nem lehet értelmesen gondolkodni!... Tessék még egyszer nyugodtan és megfontoltan elmondani, majd akkor meg fogod érteni! - Nna, adj egy kis helyet.
Gabi boldogan és fürgén félrehúzódik. Ő azt hiszi, hogy én most nem tudom, hogy ő most vidáman rám bízta az egész dolgot - ő nem tudja, ő persze nem emlékszik ugyanerre a jelenetre, húszegynéhány évvel ezelőtt, mikor én húzódtam így félre, boldogan és megkönnyebbülve, és az apám ült le így mellém, ugyanezzel a bosszankodó és fontoskodó arccal, mint most én. És ami a legborzasztóbb, még hozzá - ebben a pillanatban villan át rajtam - erről, ugyanerről a példáról volt szó akkor is!... Úgy van, nincs kétség!... a bükkfa és a kályha! szent Isten!... pedig akkor már majdnem megértettem - csak elfelejtettem!...
Az egész húszegynéhány éves korunk egy pillanat alatt a semmibe süllyed. Hogy is volt csak?
- Nézd, Gabi, mondom türelmesen - az ember nem a szájával gondolkodik, hanem az eszével. Mi az, amit nem értesz?!... Hiszen ez olyan egyszerű és világos, mint a nap - ezt az első elemista is megérti, ha egy pillanatig figyel. Nézd, fiam. Ugye, itt van az, hogy kilenc kályhában öt és fél nap alatt ennyi és ennyi bükkfa ég el. Nnna. Mit nem értesz ezen?
- Ezt értem, apukám... csak azt nem tudom, hogy az első aránypár fordított és a második egyenes, vagy az első egyenes és a második fordított, vagy mind a kettő egyenes, vagy mind a kettő fordított.
A fejbőröm, a hajam tövében, lassan hidegedni kezd. Mi a csudát fecseg ez itt össze az aránypárokról? Mik lehetnek azok az átkozott aránypárok?!... Honnan lehetne ezt hirtelenében megtudni?
Most már hangosan szólok rá:
- Gabi!.. Már megint hadarsz!... Hogy akarod így megérteni?... Az ember a szájával, izé... Mi az, hogy fordított meg egyenes, meg egyenes meg fordított, papperlapapp, vagy a falramászott nagybőgős!
Gabi röhög. Ráordítok:
- Ne röhögj! Ezért taníttatlak, kínlódom veled!... Ez azért van, mert nem figyelsz az iskolában!... Hiszen te azt se tudod... hiszen te azt se tudod... (Elképedve meredek rá, mintha egy szörnyű gyanú ébredt volna fel bennem.) Hiszen te talán azt se tudod, hogy mi az az aránypár?!...
- Dehogynem, apukám... Az aránypár... az aránypár... az aránypár az a két viszony... amelyben a belső tagok hányadosa... illetve a külső tagok szorzata...
Összecsapom a kezem.
- Mondom!... Tizennégy éves kamasz, és nem tudja, mi az az aránypár!
Gabi szája megint lefelé görbül.
- Hát mi?
- Hogy mi? Na megállj, te csirkefogó!... Most azonnal előveszed a könyvet, és harmincszor elmondod!!... mert különben...
Gabi megszeppenve lapozgat, aztán hadarni kezdi:
- Az aránypár azon mennyiség, melynek két beltagja úgy viszonylik két másik mennyiséghez, valamint... igen, apukám, de melyik itt a két beltag, a bükkfa térfogata és a napok száma, vagy a kályhák száma és a bükkfa térfogata?...
- Már megint hadarsz?! Add ide azt a könyvet.
És most rettentő komolyan kezdem:
- Ide nézz, Gabi, ne légy már olyan ostoba. Hiszen ez olyan világos, mint a nap. Na nézd, milyen egyszerű. Na. Ide figyelj! Ugye, azt mondja, hogy kilenc kályhában ennyi nap alatt ennyi és ennyi bükkfa. Tehát ha ennyi és ennyi bükkfa kilenc nap alatt, akkor világos, ugye, hogy tizenkét nap alatt viszont nem ennyi és ennyi, hanem...
- Igen, apukám, eddig én is értem, de az aránypár...
Dühbe jövök.
- Ne fecsegj bele, így nem érte... nem érted meg. Ide figyelj. Ha kilenc nap alatt ennyi és ennyi - akkor tizenkét nap alatt, mondjuk, esetleg ennyi és ennyivel több. De viszont, pardon, azért nem több mégse, mert nem kilenc kályhában, hanem tizenkettőben, tehát ennyivel kevesebb, vagyis ennyivel több, mintha ugyanannyival kevesebb volna, mint amennyivel több... Itt ugyanis az aránypár... az aránypár...
Egyszerre világosság gyúl az agyamban. Mint egy villámcsapás, úgy ér a Nagy Megismerés, aminek hiánya húszegynéhány év óta lappang és borong bennem - úgy van, most rájöttem!... Nincs kétség - akkor... ott... egészen nyilvánvaló - úgy van, nyilvánvaló, az apám se értette ezt a példát!
Lopva a Gabira nézek. Gabi közben észrevétlenül kinyitja a történelemkönyvet, és most félszemmel azt a jelenetet nézi egy régi képen nagy kéjjel, ahogy Kinizsi Pál két törököt dögönyöz.
Nagyot ütök a kobakjára, csak úgy csattan.
- Nesze!... majd bolond leszek itt kínlódni veled, mikor nem figyelsz!
Gabi bőg, mint a két török együttvéve.
Én pedig megkönnyebbülve ugrom fel, és a múlt ködén keresztül egy arc rajzolódik elém - az apámé, amint nagyot üt a kobakomra, vígan és megkönnyebbülve, mintha azt mondaná: "add tovább a fiadnak! énnekem már elég volt!", és fütyörészve, zsebredugott kezekkel, vígan indul el a sír felé, ahol egészen mindegy, hogy hány nap alatt ég el kilenc köbméter bükkfa és hatvan-hetven év élet.

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem - IDEkattintva letölthető!

Nyúlcomb kapormaggal, citromhéjjal pácolva



Hozzávalók:
három nyúlcomb
másfél citrom frissen reszelt héja
egy evőkanál kapormag
olívaolaj


A citromhéjat és a kapormagot összekevertem négy evőkanál olajjal, és bekentem vele a nyúlcombokat, sóztam, majd egy éjszakára hűtőbe tettem. Másnap lekapargattam a húsról a fűszereket, és félre tettem.
A forró olívaolajban a combokat megsütöttem minden oldalukon. Betettem egy vékonyan kiolajozott tepsibe, rákentem a pácot, lefedtem fóliával. 180 fokra előmelegített sütőben puhára sütöttem, majd fólia nélkül kicsit megpirítottam.

forrás: égigérőpaszuly.blogspot.com

Pilinszky János: Kölcsönös szeretet – kölcsönös szenvedés



Hamvazószerda jele, szürke hamuja arra figyelmeztet, ami sorsunkban törékeny, emberségünkben esendő. Arra, hogy halandók vagyunk. Mivel csak így, ennek teljes tudomásulvételével érthetjük meg azt a másik „gyengeséget”, „isteni gyengeséget”, amire hamvazószerdán fölkészülünk: Krisztus halálát.

A nagyböjt első napja nem véletlenül a halandó emberé, ahogy az utolsó se véletlenül a sírba fektetett Istené.
Krisztus halandóságunkban adhatott nekünk egyedül halhatatlan találkozót, ahogy ezt a József Attila-sorok szándékuk ellenére is megfogalmazzák:
„Aki halandó, csak halandót
szerethet halhatatlanul”.

Ez az isteni szeretet legmélyebb titka, mely épp veszendőségünket választotta örök találkozóhelyül.
A hamu keresztjéről a kereszt halottjáig egyenes út vezet, egyazon út különböző stációin át. Minden állomás veszendőségünk egy-egy fejezete: tökéletes osztozkodás Isten és ember közt – halálban és halhatatlanságban.

Ezt az utat a szeretet írta elénk, végigjárni is egyedül a szeretet képes hát. A kölcsönös szeretet és a kölcsönös szenvedés: Isten és ember kölcsönös szeretete és kölcsönös szenvedése. Mivel ahogy Istennek szenvedés volt halálunk és bűneink vállalása, nekünk se lehet eljutnunk Isten tökéletes halhatatlanságába és tökéletes ártatlanságába, egyedül szenvedések árán, s egyedül a szeretet erejével. (S. Weil.)

A nagyböjt tehát lényege szerint a szeretet legmélyebb titkaiba való beavatás. A halál burka alatt itt érik a legvakítóbb fény, Isten és ember közös hajnala.

Húsvéti asztal - keresztszemes











204 éve született Nyáry Pál

Nyáry Pál (nyáregyházi) (Nyáregyháza, 1805. február 27. – Pest, 1871. április 21.) politikus, Pest vármegye alispánja, képviselő, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja.

Nyáry Pál egy klasszikus vármegyei karriert befutó reformkori politikus, aki részt vett az 1848-1849-es forradalomban és szabadságharcban, meghatározó szereplője volt a pesti forradalomnak, az OHB tagjaként jelentős szerepet vállalt az önállóságért folytatott küzdelemben, miközben mindvégig megmaradt az udvarral 1848-as alapon megegyezni hajlandók táborában.
Börtönbüntetése után, az 1860-as években a Határozati Párt egyik vezéralakjaként vett részt az országos politikában.

Magánéletéről keveset tudunk. Házasságot nem kötött, élettársa az 1840-es évektől Schodelné Klein Rozália a híres operaénekesnő volt. Gyermekeik nem születtek.


Politikai tevékenysége idején Pesten, ismereteink szerint a megyeházán lakott, visszavonultsága éveiben nyáregyházi birtokán élt. Döntő jövedelmei a birtokáról és hivatali fizetéséből származhattak. A bizonyosan elsajátított latin mellett, feltehetően németül és angolul is megtanult.

Halála különös rejtély: a pesti Stein-ház tetejéről vetette le magát, búcsúlevelét a zsebében hagyva. Hatvanhat éves volt…
Élete utolsó szakaszában és a halálát követő emlékezésekben rendre a „Vasember” jelzővel illették, ily módon adózva jellemének szilárdsága előtt.

144 éve halt meg Jósika Miklós

Jósika Miklós, branyicskai báró (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) író, újságíró, a magyar romantikus regény megteremtője.


1831-ben járt először Pesten. 1836-ban Pesten adta ki első regényét, az Abafit. Művét mind a kritika, mind a közönség lelkesedéssel fogadta. A regény a 16. században, Báthory Zsigmond korában játszódik. Ezután évekig az Athenaeum folyóirat munkatársa volt. Termékeny író volt, későbbi műveiben még inkább jellemzőek a romantikus túlzások.

Az 1848-as forradalom után Jósika részt vett a nemzetgyűlésben. Tagja volt az ország ügyeit gyakorlatilag irányító Országos Honvédelmi Bizottmánynak. A szabadságharc bukása után bújdosnia kellett, előbb Brüsszelben, majd Drezdában élt.
Amikor 1865-ben, hetvenegy éves korában külföldön meghalt, idehaza nemzeti gyászként vették tudomásul elmenetelét.

Jókai mondott fölötte gyászbeszédet, rámutatva, hogy Jósika volt a kezdet. Tőle lépett tovább az egész magyar regényirodalom.

Emlékirata 1977-ben jelent meg nyomtatásban.

Nincs veszélyesebb egy gondolatnál - ha ez az egyetlen gondolatod. (Émile Chartie)


2009. február 26., csütörtök

77 éve született Johnny Cash

1932. február 26-án született Johnny Cash amerikai countryénekes

video

Tatiosz: Az Ezüstszál Tanítása


Bizonyára hallottál már arról, hogy a
szívek összetartoznak. Ha nem így volna,
nem kutatnál szakadatlanul a másik szív után.
Folyvást keresed, miként ő is téged.
Tudod, hogy létezik, földre érkezésed pillanatában,
sőt annál előbb is tudomásod volt róla.
Ugyanolyan ártatlan, mint te,
s nélküled ugyanolyan védtelen,
amilyen te vagy nélküle.

Amikor megszülettél, az Ajándékozótól
kaptál egy érzékeny szívet. Font hozzá
egy ezüstszálat is. Innenső végét a te szívedhez,
túlsó felét ahhoz a másik szívhez kapcsolta,
végül összekötötte őket.
A két kicsi szívből egy nagy szív lett.
Bármilyen távol vagytok egymástól,
ez az ezüstszál nem szakadhat el soha.
A Szeretet Palotájában az emberi szívek
azonban gyakran összetörnek.
Ám miután a nagy szív ismét két kicsi szívre
hullik szét, akkor is összetartoznak,
mert találkozásuk szent találkozás.
A kicsi magányos szívek olyanok,
mint a születő csillagok:
pislákoló fényükkel még nem tudnak ragyogni.
Te tündökölni jöttél.
A szeretet tudása mellett
magaddal hoztad a csillagidőt.
Te akartad úgy, hogy a Szeretet Palotájában
is a csillagidő törvényei szerint élj.
Ragyogni jöttél, bár tudtad,
a csillagszikrák sugárzása csupán
egyetlen pillanatig tart:
az egyik fény átadja helyét a másik fénynek.

...

Simon István: Februári szivárvány


...Február végi szivárvány
alá szalad - nézd Laci
-a tél és tavasz határán
jegenyés úton a kocsi,

s ívét a hétszín szallagnak
ragyogtatja kerekén:
szalad a Csillag,
trap-trap-trap-

és dől a fény
és dől a fény.
...

Pihentetőül

video

Sas - keresztszemes







207 éve született Victor Hugo

Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia költő, regény- és drámaíró.

Az európai romantika vezéregyénisége Besancon-ban látta meg a napvilágot. Szellemi formálódására a napóleoni császárság diadalmas harcai, anyja királypárti és katolikus meggyőződése, a család számos korzikai, itáliai és spanyolországi utazása, serdülőkori olvasmányai és költői kísérletei gyakoroltak döntő hatást.


Első drámáival - Hernani, Ruy Blas - felszabadította a francia drámaírást a klasszicizmus elavult merevsége alól. 1831-ben írta meg A párizsi Notre Dame című romantikus történelmi regényét, amellyel népszerűvé vált, s a liberális-romantikus ifjúság vezére lett. 1841-ben a Francia Akadémia tagjai közé választották.



Az 1840-es években megkezdett és 1862-ben befejezett Nyomorultak című hatalmas társadalmi regényében már a kritikai realizmus jegyei is megtalálhatóak. E művében megelevenítette a XIX. század eseményeit és tiltakozott a nyomor ellen.

Regényei a francia romantika legnagyobb alkotásai, a kritikai realizmus előfutárai, a legnemesebb emberi érzések kifejezései.

Költészete a szinte neoklasszikus konzervatív királypártiságtól a romantikus témák gazdag kibontásán át fejlődött az emigrációban írt hatalmas költői víziókig.
Publicisztikai írásai mind haladóbbá váló nézeteinek állomásait jelzik: a halálbüntetést elítélő Egy halálraítélt utolsó napja (1829), a testvériséget és a társadalmi haladást hirdető Claude Gueux (1834), a második császárságot ostorozó pamflet, a Kis Napóleon (1852).


Önéletrajza, beszédei, cikkei, tanulmányai, útirajzai ugyancsak jelentősek.

1852-től száműzetésben élt Jersey, majd Guernsey szigetén, s 1873-ban tért vissza végleg Párizsba. Ott halt meg 1885. május 22-én.

2009. február 25., szerda

Bryce Canyon

Bryce Canyon

A Bryce Canyon élénk színű sziklatornyai, kanyonjai és szurdokai által kínált látvány lélegzetelállító. A rendkívüli sziklaalakzatokat a víz, a jég, és a hó marta ki Utah állam déli részén a Paunsaugunt-fennsík keleti oldalából. A kanyon pereme jelenleg 300mm-t hátrál 50 évente.


A kőzetekben levő ásványok eróziója a színek széles skáláját hozza létre, amely a nap folyamán változik: a piros és a sárga változatai a vas-oxidoktól, a kék és a bíbor árnyalatai pedig a mangán-oxidoktól származnak. A sziklák hajnalban és az alkony óráiban a legszebbek, amikor az árnyékok hosszúak és a színek izzani látszanak.


A területet egy skótról, Ebenezer Bryce-ról nevezték el, aki az 1870-es években tanyát épített a kanyonban, amelyet egy alkalommal így írt le: „Pokoli hely egy tehén elvesztésére.”

Zöldségkavalkád tavasziasan


Ez alkalommal a burgonyát (méretétől függően) félbe vágtam (mivel újkrumpliról van szó, nem hámoztam meg, csak kefével kicsit megsúroltam), vagy egyben hagytam és olajban kisütöttem. Amikor már majdnem készen volt, rádobtam két nagy csokor friss petrezselymet (vigyázat! a forró olajban rögtön fröcskölni kezd a nedvességtartalom miatt); majd nagy szemű tengeri sóval fűszereztem. Amíg a krumpli sült, a sütőben grill fokozaton a karikákra vágott, és olívaolajjal megcsepegtetett cukkinit, valamint a fokhagymagerezdeket körülbelül 10 perc alatt aranybarnára sütöttem.

A mártogatóshoz a hajszálvékonyra szeletelt uborkát előbb sóval meghintve pihenni hagytam egy fél órát; majd tejföllel, kevés apróra vágott fokhagymával, és ízlés szerinti frissen facsart citromlével ízesítettem.

Melegen is nagyon finom, de hidegen, egy-két pohár jó szárazbor vagy rosé mellé is hatalmas mennyiség el tud fogyni belőle.

forrás: aubergine.freeblog.hu

Húsvéti abrosz - keresztszemes




Várjuk a tavaszt

video

167 éve született Karl May

Karl Friedrich May (magyarul sokszor May Károly, Hohenstein-Ernstthal, 1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) minden idők legtöbb könyvet eladó német irója, jegyzett szakértője az amerikai vadnyugatnak.


Amerikában játszódó könyveiben May megteremtette Winnetou karakterét, az apacsok törzsfőnökét, és Old Shatterhandet, az író alteregóját, Winnetou fehérbőrű vértestvérét. (Shatterhand alakját dokumentumok szerint a magyar etnológus Xántus Jánosról mintázta.)

Ady Endre: Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborus éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.
...