Kazinczy Ferenc régi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fia volt. 1769. szeptember 11-én Sárospatakra ment, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba.
1775-ben megjelent első kötete, amelynek kiadását özvegy édesanyja támogatása tette lehetővé. 1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója hatására belép a miskolci szabadkőműves páholy tagjai közé.
1787. november 13-án több társával együtt megindítja a Magyar Museum című lapot, társaival azonban hamarosan összekülönbözik, s a folyóirat második negyede megjelenése után visszavonul, és 1790-ben új folyóiratot alapít, az Orpheust, amelyből nyolc füzet jelenik meg két kötetben.
Belekeveredett a Martinovics Ignác-féle összeesküvésbe, és 1794. december 14-én éjjel a birtokán elfogták. Az újhelyi fogadóba szállították, december 16-án Budára szállították.
December 29-én lépett bírái elé először, azzal vádolták, a Hajnóczy Ferenc által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette.
1795. május 8-án fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet a király várfogsággá enyhítette. Nedves, föld alatti börtönbe került, ahol annyira lebetegedett, hogy nem tudott már felkelni a szalmazsákjáról.
Később sora jobbra fordul: József főherceg utasítására egy felsőbb szobába helyezték át december 21-én, ahol saját költségén élhetett, illetve használhatta könyveit is. 1796. január 6-án átszállították az obroviczi börtönbe, innen 1799. június 22-én továbbvitték Kufstein várába. A francia hadak közeledtével 1800. június 30-án továbbszállították Pozsonyon és Pesten át Munkácsra.1801. június 28-án kegyelmet kapott a királytól.
1804. november 11-én Nagykázmérban feleségül veszi gróf Török Lajos leányát, Török Zsófiát.
Dacára a sanyarú anyagi körülményeknek, Kazinczy továbbra is élete minden percét nagy célja, a magyar nyelv megújítására és nemesítésére szánta.
Az 1820-as évekig Széphalom lett a magyar irodalom központja, addig, ameddig sikerült Kisfaludy Károlynak Pestet irodalmi központtá tennie. Az új írók – mint például Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Fáy András– Kazinczynak mutatták be kézirataikat, tőle vártak kritikát és ítéletet műveik felől.
Az ő agitációja folytán lett a nyelvújítás ügye országossá.
1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémiai igazgatóság a történelmi osztály tagjává nevezte ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett. Júniusban tért haza, ekkor nyomtatta utolsó kiadványát.
Ez évben az országos kolerajárvány kitört Zemplén megyében is. Augusztus 22-én ő is a járvány áldozata lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése