1826-ban, hogy rendtársait meglepje, szódavizet állított elő. Később a tervei alapján épült fel az első szikvízüzem. Sajnos ez hamar csődbe ment, így a nagy találmány akkor még kiaknázatlan maradt.
Az elektromos áram elektromágneses hatásának órai bemutatására építette meg a villámdelejes forgonyát, amely tulajdonképpen egy elektromotor volt. A készüléket tökéletesítve és modellt alkotva megmutatta, hogy az áram járművek hajtására is alkalmas, így megteremtette a későbbi elektromos mozdonyok, vagy a mai áram hajtotta autók nagyon korai ősét.
1852 és 1854 között alkotta meg az „egysarki villamindítóját”, amelynek álló és forgó része is elektromágnes volt.
villámdelejes forgony
Sajnos Jedlik nem ismerte fel ennek jelentőségét, és 1867-ben Werner Siemens és Charles Wheatstone nyújtott be rá szabadalmat.
Jedlik fontos optikai újítása a rácsosztó gép tökéletesítése volt. Az optikai rácsot leginkább a fénysugarak színtartományra bontására használják. Mivel Jedlik az akkor kapható eszközökkel nem volt megelégedve, ezért sajátot alkotott. Később a pontosság kedvéért már elektromotort használt a meghajtására, és a műszerei tökéletesítése közben a segítségére levő műszerésszel letették a magyar finommechanika alapjait is.
dinamómasina
Fontos találmánya volt a csöves villámfeszítő, ez egy nagy kapacitású elektromos sűrítő, amelynek alapelvét az atomtechnikai kutatások kezdetén használták fel.
A találmányt és Jedliket az 1873-as bécsi világkiállításon Siemens javaslatára A haladásért éremmel tüntették ki.
A bencés szerzetes 95 évesen hunyt el Győrött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése