1841. november 19-én született Schulek Frigyes magyar építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja († 1919)
A magyar eklektikus építészet jeles alakjaként szerzett hírnevet, vonzalmát a neoromán és neogót stílushoz a romantikus nemzeti eszme hatotta át. 1873-96 között neogót stílusban teljesen átépítette a budavári Nagyboldogasszony-(Mátyás-)templomot. 1895-1903 között tervei szerint épült meg a Halászbástya, amely Schulek szerint "a magyar eszmevilágnak emel maradandó várat", s amely a XIX. század vége kulissza-architektúrájának a középkori művesség gazdagságát bemutató, öncélú remeke.
Szeged - "kakasos" református templom
Ismert neoromán alkotásai: a szegedi evangélikus templom (1880-83), a Jánoshegyi Erzsébet-kilátó (Klunzinger Pállal), a pécsi Zsolnay-emlékmű és a szegedi fogadalmi templom terve. Számos középkori műemlék helyreállítása is az ő nevéhez fűződik, restaurálásai a kor elveinek megfelelő alkotások: a lőcsei városháza második emelete és pártázata, a nagybányai Szt. István-torony, a pozsonyi klarissza és ferences templomok tornyai, a kisszebeni, az ákosi és karcsai templomok átépítése.
Balatonlellén hunyt el 1919. szeptember 5-én.
Az építmény voltaképp egy fedett sétány- és lépcsőrendszer, helyenként kilátóként használt tornyokkal. Az eredeti tégla várfalra épült rá, anyaga fehér mészkő, a lépcsőfokok gránitlapok. Déli folyosója az egykori, az alatta fekvő, fõleg halászok lakta negyedrõl elnevezett Halász-bástya elfordított L-alakú szakasza, a bástya déli tövéből induló, szintén átépített, immár hangulatos Jezsuita-lépcsővel, mely a Víziváros felé vezet; északi töve díszes kapuval csatlakozik a középső, H-alakú díszlépcsőhöz, mely a mai Hunyadi János útról jön fel; a díszlépcső felső kapujától pedig az északi folyosó az egykori Híradás-bástya vonalát követi, a bástya kiszögellésén ülő emeletes, kőcsipkés jelzőtoronnyal, ennek a szakasznak a végét pedig Julianus barát később odaállított szobra zárja le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése