184 éve történt - megszületett a magyar akadémia gondolata

1825. november 3-án határozták el a magyar akadémia felállítását.


1825 őszén a pozsonyi országgyűlésen a központi téma a magyar nyelv ügye volt. Dessewffy József gróf angol példákat idézve beszédet mondott a hazai nyelv fejlesztése és egy tudományos akadémia megalapítása érdekében.
Utána felsőbüki Nagy Pál, Sopron vármegye követe kikelt a főrendek ellen, akiket hazafiatlanoknak nevezett. Szerinte a mágnások jövedelmüket csak kártyára, s más haszontalan dolgokra fordítják, a nemzet java nem lebeg a szemük előtt.


Nagy Pál beszéde óriási hatást gyakorolt a jelenlévőkre, akik közül egy fiatal főúr felszólalt, élete legszerencsésebb idejének nevezve a pillanatot, amelyben a honhoz való "határtalan szeretetét hazájának megbizonyíthatja". Cáfolva Nagy Pálnak a mágnásokat ostorozó vádjait, "minden jószágnak egyesztendei egész jövedelmét az említett intézet fundusául" ajánlotta fel.
A fiatal férfiú gróf Széchenyi István volt, akinek beszédét követően többen nagyobb összegekkel támogatták egy magyar tudós társaság felállításának tervét.


Az 1827: XI. tc.-ben azután kimondták, hogy az "önként és szabad adakozással összveszedett tőke vagyonból Magyar Tudós Társaság állíttassék föl".

1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.


1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.

Tényleges működését, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat 1830-ban kezdhette meg.
Első közgyűlését 1831. február 4-én tartotta. A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.
A következő osztályokat hozták létre:
nyelvtudományi,
bölcseleti,
történeti,
matematikai,
természettudományi,
törvénytudományi .


Az Akadémia vezetése a következőképpen alakult: Az Akadémia titkára először Döbrentei Gábor volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja, Toldy Ferenc következett, utána a történész Szalay László, s 1865-től Arany János. A következő évben Eötvös József lett az intézmény elnöke, aki 22 éves korában került az Akadémia tagjai közé 1835-ben.
Széchenyi István 1842. november 27-én az Akadémián mint másodelnök megnyitó beszédet mondott. Beszédében a hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte.
1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés Ybl Miklós és Skalnitzky Antal vezetésével 1862 tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler terve alapján.
Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.


1990-ben új alapszabályt fogadtak el. Az irodalom és a művészetek akadémiai képviseletének helyreállítására társult, de önálló intézményként létrejött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992). 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt (XL. tv.).Az MTA székháza1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor.
A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökei

Gr. Teleki József (1830. november 17.–1855. február 15.)
Gr. Dessewffy Emil (1855. április 17.–1866. január 10.)
Br. Eötvös József (1866. március 18.–1871. február 2.)
Gr. Lónyay Menyhért (1871. május 17.–1884. november 3.)
Trefort Ágoston (1885. május 28.–1888. augusztus 22.)
Br. Eötvös Loránd (1889. május 3.–1905. október 5.)
Berzeviczy Albert (1905. november 27.–1936. március 22.)
Habsburg József főherceg (1936. március 22.–1944. október)
Kornis Gyula (1945. március 7.–1945. október 29.)
Moór Gyula (1945. október 29.–1946. július 24.)
Kodály Zoltán (1946. július 24.–1949. november 29.)
Rusznyák István (1949. november 29.–1970. február 5.)
Erdey-Grúz Tibor (1970. február 5.–1976. augusztus 16.)
Szentágothai János (mb. 1976. október 26.–1977. május 6.)
Szentágothai János (1977. május 6.–1985. május 10.)
Berend T. Iván (1985. május 10.–1990. május 24.)
Kosáry Domokos (1990. május 24.–1996. május 9.)
Glatz Ferenc (1996. május 9.–2002. május 4.)
Vizi E. Szilveszter (2002. május 5.–2008. május 6.)
Pálinkás József (2008. május 6.–)