Uppsalában látta meg a napvilágot, majd édesapját és nagyapját követve a helyi egyetem csillagászat-professzora volt haláláig.
Ő építette 1740-ben az Uppsalai Obszervatóriumot. Többek között ő igazolta Newton elméletét, mely szerint a Föld a sarkok tájékán valamivel lapultabb.
1737-ben tervezte meg a máig is általánosan használt hőmérsékletskálát, mely világhírűvé tette nevét. Hőmérsékleti skálát először Fahrenheit állított fel 1714-ben, ezt az USÁban ma is használják. Ennek 0 pontja a szalmiáksó vizes oldatának fagyáspontja (-32 C fok), a felső alappont pedig a víz forráspontja (212 C).
Ötlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Svéd Akadémián tartott előadásában, leegyszerűsítette a hőmérsékletmérést és az ezzel kapcsolatos számításokat. Találmányát 1750-ben Stromer alakította át a mai formájára miután felcserélte a víz forrás és fagyáspontjának értékét (addig ugyanis a fagyáspont volt a 100 C).
A svéden kívül a berlini akadémia és a londoni Royal Society is tagjai közé fogadta. Szülővárosában hunyt el 1744. április 25-én.
Ő építette 1740-ben az Uppsalai Obszervatóriumot. Többek között ő igazolta Newton elméletét, mely szerint a Föld a sarkok tájékán valamivel lapultabb.
1737-ben tervezte meg a máig is általánosan használt hőmérsékletskálát, mely világhírűvé tette nevét. Hőmérsékleti skálát először Fahrenheit állított fel 1714-ben, ezt az USÁban ma is használják. Ennek 0 pontja a szalmiáksó vizes oldatának fagyáspontja (-32 C fok), a felső alappont pedig a víz forráspontja (212 C).
Ötlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Svéd Akadémián tartott előadásában, leegyszerűsítette a hőmérsékletmérést és az ezzel kapcsolatos számításokat. Találmányát 1750-ben Stromer alakította át a mai formájára miután felcserélte a víz forrás és fagyáspontjának értékét (addig ugyanis a fagyáspont volt a 100 C).
A svéden kívül a berlini akadémia és a londoni Royal Society is tagjai közé fogadta. Szülővárosában hunyt el 1744. április 25-én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése