Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban.
A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje.
Kik is azok a mindenszentek, akiknek ünnepét üljük ma?
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Ekkor az egyház összes - ismert és ismeretlen - szentjeiről megemlékeznek, mindazokról, akiknek nincs saját ünnepük az egyházi naptárban. Az ünnep eredete pontosan nem ismert; különböző helyeken eltérő időkben ünnepelték. Szír Efrém (megh. Kr. u. 373 k.) szerint a keleti egyházban létezett egy ünnep május 13-án, amikor az összes vértanút ünnepelték; talán ez határozta meg IV. Bonifác pápa választását, hogy 609-ben ezen a napon szentelte a római Pantheont a Boldogságos Szűz és minden vértanú tiszteletére. A november elsejei dátumról és a vértanúkkal együtt az összes többi szent ünnepléséről az első bizonyítékok III. Gergely (731-741) uralkodása alatt merültek fel. Ő a római Szt. Péter-templomban november elsején szentelt fel egy kápolnát az összes szent tiszteletére. 800-ban Alcuin a mindenszentek ünnepét ezen a napon tartotta, és egy IX. századi angol naptárban is ezen a napon szerepelt. 837-ben IV. Gergely pápa rendelte el általánosan az ünnep megtartását.
Mindenszentek napjához sokféle népi szokás, hiedelem kapcsolódott. Általánossá vált a sírok rendbetétele, virággal díszítése és a gyertyagyújtás a halottak üdvéért. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottjaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek.
Egyes falvakban ezen a napon tartották meg a bíróválasztást, a cselédfogadást és ekkor újították meg az egész tanácsot. A mindenszentek ünnepe az utána következő halottak napja miatt fokozatosan elsorvadt, és annak vigíliájává lett.
Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek.
A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje.
Kik is azok a mindenszentek, akiknek ünnepét üljük ma?
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Ekkor az egyház összes - ismert és ismeretlen - szentjeiről megemlékeznek, mindazokról, akiknek nincs saját ünnepük az egyházi naptárban. Az ünnep eredete pontosan nem ismert; különböző helyeken eltérő időkben ünnepelték. Szír Efrém (megh. Kr. u. 373 k.) szerint a keleti egyházban létezett egy ünnep május 13-án, amikor az összes vértanút ünnepelték; talán ez határozta meg IV. Bonifác pápa választását, hogy 609-ben ezen a napon szentelte a római Pantheont a Boldogságos Szűz és minden vértanú tiszteletére. A november elsejei dátumról és a vértanúkkal együtt az összes többi szent ünnepléséről az első bizonyítékok III. Gergely (731-741) uralkodása alatt merültek fel. Ő a római Szt. Péter-templomban november elsején szentelt fel egy kápolnát az összes szent tiszteletére. 800-ban Alcuin a mindenszentek ünnepét ezen a napon tartotta, és egy IX. századi angol naptárban is ezen a napon szerepelt. 837-ben IV. Gergely pápa rendelte el általánosan az ünnep megtartását.
Mindenszentek napjához sokféle népi szokás, hiedelem kapcsolódott. Általánossá vált a sírok rendbetétele, virággal díszítése és a gyertyagyújtás a halottak üdvéért. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottjaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek.
Egyes falvakban ezen a napon tartották meg a bíróválasztást, a cselédfogadást és ekkor újították meg az egész tanácsot. A mindenszentek ünnepe az utána következő halottak napja miatt fokozatosan elsorvadt, és annak vigíliájává lett.
Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése