Kezdetben a filmeket ugyanúgy árusították, mint a közönséges árucikkeket. Gaumont 1897-ben 50 frankért árult egy 17-20 m-es filmszalagot. G. Méliès 1900-ban kiadott katalógusa filmeket sorol fel méterenként 1,25, másokat 1,50 frankért.
A Pathé filmek tarifája 2 fr. volt méterenként, melyhez sablonnal való színezés esetében 0,50 frank felárat számítottak méterenként. A filmekhez egy jellemző szó és egy-egy szám tartozott, némelyikhez még egy rövid magyarázatot is hozzáfűztek…
Levetítés után az első vásárló újból eladta azt, és a film így addig járt kézről kézre, amíg el nem használódott. A párizsi nagy revüszínházból, ahol külön műsorszám volt, a kisebb termekbe került, amíg végül a piaci árusokhoz jutott.
Az L. Gaumont által felhasznált épület, a lovarda, a Place Clichyn, a világ legnagyobb moziterme lett. Két technikai újítás jellemezte: egyrészről a hátulról (a vászon mögül) történő vetítés, ami elválasztotta a vetítőgépet a közönségtől, másrészről két vetítőgép felállítása, miáltal egy film különböző tekercseit egymás után, a vetítés megszakítása nélkül lehetett lejátszani.
A filmek bemutatása Párizsban tíz éven át kizárólag csak kis mozi termekben történt.
Csak 1906 decemberében avatták fel a bulvárok első nagy moziját, az „Omnia-Pathé-"t. Párizs negyedeiben és a nagyvárosokban további, tágasabb mozitermeket nyitottak meg, melyek nagy részét a Pathé-monopólium hasznosítására alakult társaságok építették.
Közben megépült Párizsban a világ legnagyobb moziterme. A Cinéma-Hall francia részvénytársaság 1908-ban elvállalta a Clichy-téri hatalmas lovarda hasznosítását mozi céljára. A filmvetítés egy 80 m2 területű ernyőre történt, amelyet a lovarda közepén állították fel.
A társaság később feloszlott és a lovardából görkorcsolyapálya lett. A Gaumont részvénytársaságot megbízták, hogy rendezzen itt néhány mozielőadást. Miután tanulmányozták egy mozi létesítésé nek lehetőségeit a lovardában, ezt bérbe vette a társaság 1910-ben, majd ez év végén megnyitotta a Gaumont Palotát.
Itt a 14 m-es színpadon egy 6,80 x 8,50 m-es vetítővásznat helyeztek el. Az áttetsző vászonra 36 m távolságból vetítettek. 6000 néző élvezhette itt a vetítést kényelmesen. A filmvetítés folyamatos volt, mert két vetítőgépet építettek be, amelyek felváltva működtek.
A Pathé filmek tarifája 2 fr. volt méterenként, melyhez sablonnal való színezés esetében 0,50 frank felárat számítottak méterenként. A filmekhez egy jellemző szó és egy-egy szám tartozott, némelyikhez még egy rövid magyarázatot is hozzáfűztek…
Levetítés után az első vásárló újból eladta azt, és a film így addig járt kézről kézre, amíg el nem használódott. A párizsi nagy revüszínházból, ahol külön műsorszám volt, a kisebb termekbe került, amíg végül a piaci árusokhoz jutott.Az L. Gaumont által felhasznált épület, a lovarda, a Place Clichyn, a világ legnagyobb moziterme lett. Két technikai újítás jellemezte: egyrészről a hátulról (a vászon mögül) történő vetítés, ami elválasztotta a vetítőgépet a közönségtől, másrészről két vetítőgép felállítása, miáltal egy film különböző tekercseit egymás után, a vetítés megszakítása nélkül lehetett lejátszani.
A filmek bemutatása Párizsban tíz éven át kizárólag csak kis mozi termekben történt.
Csak 1906 decemberében avatták fel a bulvárok első nagy moziját, az „Omnia-Pathé-"t. Párizs negyedeiben és a nagyvárosokban további, tágasabb mozitermeket nyitottak meg, melyek nagy részét a Pathé-monopólium hasznosítására alakult társaságok építették.
Közben megépült Párizsban a világ legnagyobb moziterme. A Cinéma-Hall francia részvénytársaság 1908-ban elvállalta a Clichy-téri hatalmas lovarda hasznosítását mozi céljára. A filmvetítés egy 80 m2 területű ernyőre történt, amelyet a lovarda közepén állították fel.
A társaság később feloszlott és a lovardából görkorcsolyapálya lett. A Gaumont részvénytársaságot megbízták, hogy rendezzen itt néhány mozielőadást. Miután tanulmányozták egy mozi létesítésé nek lehetőségeit a lovardában, ezt bérbe vette a társaság 1910-ben, majd ez év végén megnyitotta a Gaumont Palotát.
Itt a 14 m-es színpadon egy 6,80 x 8,50 m-es vetítővásznat helyeztek el. Az áttetsző vászonra 36 m távolságból vetítettek. 6000 néző élvezhette itt a vetítést kényelmesen. A filmvetítés folyamatos volt, mert két vetítőgépet építettek be, amelyek felváltva működtek. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése