A köztársaság császársággá alakításának az volt a célja, hogy Francia- országot és uralkodóját az európai államok fölé rendelje, és megteremtse az ország belső stabilitását, mivel a forradalmárok és republikánusok soraiban egyre nőtt az ellenállás az első konzullal szemben.
A szenátus 1804. május 18-án úgy döntött, hogy - népszavazás kikötése mellett - a kormányzati hatalmat egy örökletes császárra ruházza.
A népszavazás néhány héttel később igen kevés ellenszavazattal jóváhagyta az államforma megváltoztatását. Az alkotmány módosítása a törvényhozó hatalom rovására szélesíti ki az államfő hatalmát.
Napoleon első intézkedéseiként megerősítette a rendőri-bürokratikus centralizmust (így pl. bírósági ítélet nélkül is letartóztathattak bárkit), a cenzúrát megszigorította. I. Napóleon családja tagjait, hűséges és érdemes munkatársait, tábornokait hercegekké tette és magas jövedelmet biztosított nekik.
A párizsi Notre-Dame-székesegyházban, ünnepélyes ceremónia keretében Bonaparte Napóleon első konzul magát a franciák császárává, feleségét, Joséphine-t pedig császárnévá koronázta. Napóleon parancsára VII. Pius pápa is részt vett a koronázáson, de csak felkenhette, ám nem koronázhatta meg a császárt.
A napóleoni politika kiszolgálójává degradált VII. Pius jelenlétére azért volt szükség, hogy az egyház áldásával legitimálja a császárrá koronázást.
Napóleon azért választotta a császári címet, mert nem a Bourbonok királyságának, hanem Nagy Károly egyetemes császárságának folytatója kívánt lenni.
A szenátus 1804. május 18-án úgy döntött, hogy - népszavazás kikötése mellett - a kormányzati hatalmat egy örökletes császárra ruházza.
A népszavazás néhány héttel később igen kevés ellenszavazattal jóváhagyta az államforma megváltoztatását. Az alkotmány módosítása a törvényhozó hatalom rovására szélesíti ki az államfő hatalmát.
Napoleon első intézkedéseiként megerősítette a rendőri-bürokratikus centralizmust (így pl. bírósági ítélet nélkül is letartóztathattak bárkit), a cenzúrát megszigorította. I. Napóleon családja tagjait, hűséges és érdemes munkatársait, tábornokait hercegekké tette és magas jövedelmet biztosított nekik.
A párizsi Notre-Dame-székesegyházban, ünnepélyes ceremónia keretében Bonaparte Napóleon első konzul magát a franciák császárává, feleségét, Joséphine-t pedig császárnévá koronázta. Napóleon parancsára VII. Pius pápa is részt vett a koronázáson, de csak felkenhette, ám nem koronázhatta meg a császárt.A napóleoni politika kiszolgálójává degradált VII. Pius jelenlétére azért volt szükség, hogy az egyház áldásával legitimálja a császárrá koronázást.
Napóleon azért választotta a császári címet, mert nem a Bourbonok királyságának, hanem Nagy Károly egyetemes császárságának folytatója kívánt lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése