1889. szeptember 24-n Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban 1960-ig.
A méterrendszerre való áttérésre vonatkozó javaslatot azonban már jóval előbb, 1874 januárjában nyújtották be a magyar képviselőházban, s az már az év április 20-n törvényerőre emelkedett. A törvény rendelkezéseit 1876. január 1-vel léptették életbe. A méterrendszert egyes európai országokban akkor már javában alkalmazták: Itália egyes államaiban már 1803-ban, Belgiumban 1816-ban, Hollandiában pedig már 1821-ben bevezették. A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette meg nemzetközi hosszmértékegységként, s az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette.
A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg. Az 1875-ben Párizsban kötött első méter-egyezményt 18 ország írta alá, s vállalta a méterrendszer bevezetését. Az Egyesült Államok és Anglia nem csatlakozott az egyezményhez.
A méter mai, 1983-ban elfogadott meghatározása (több változást követően) Bay Zoltán javaslatára így hangzik: "az a távolság amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt".
Az etalonul szolgáló (képen is látható) métert a Párizs melletti Sevres-ben tárolják 1792 óta.
A méter szó a görög metron szóból ered, ami mértéket jelent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése