309 éve tért át Oroszország a Julianus naptárra.

I. (Nagy) Péter cár Oroszország felzárkóztatása érdekében hozott reformjai egyike a hagyományos bizánci eredetű időszámítás lecserélése a Julián - naptárra.

A bizánci időszámítást először a VII. században kezdték alkalmazni. Eszerint az időszámítás kezdete a Világ teremtésének időpontja, i. e. 5509. szeptember 1.
A napév szerinti időszámításon alapuló Julián-naptár használatát i. e. 45-ben Caius Iulius Caesar vezette be. A Julián-naptárat 1582. október 4-én XIII. Gergely pápa megújította, s ezt fokozatosan vették át a világ országai, elsőként természetesen a katolikusok - Péter ezért választotta a Julián-naptárat.
Oroszországban 1918-ban tért át a forradalmi kormány a Gregorián-naptárra, ám a szovjet vezetés 1923-ban ezt is eltörölte, és a forradalmi naptárat vezette be, amely 5 napos hetekből és hat hetes hónapokból állt 5 év végi ünnepnappal. 1931-ben módosítottak ezen, hiszen pihenőnapokra szükség volt, tehát hatnaposak lettek a hetek és így 5 hétből állt egy hónap. Mindezek nem érintették az orosz egyházat, ők továbbhasználták a Julián-naptárat. Sztálin 1940-ben hagyta jóvá, hogy mégis Leninnek volt igaza, amikor a világon mindenütt elfogadott Gregorián-naptárra esett a választása.