2009. január 3., szombat

Alaszka 50 éve vált az USA 49. tagállamává

Alaszka 1959. január 3-án vált az Amerikai Egyesült Államok 49. tagállamává.
Területe alapján a legnagyobb, lakosainak száma alapján azonban a harmadik legkisebb állam.


Keletről Kanadával (Yukon és Brit Columbia államokkal) határos, északon a Beaufort-tenger, nyugaton a Csukcs-tenger, a Bering-szoros és a Bering-tenger veszi körül, délen pedig a Csendes-óceán. Az USA legnagyobb tagállama, 1 477 261 négyzetkilométer területű. Ha képzeletben a 48. szélességi fok alatti államokra helyezzük, Minnesotától Texasig és Georgiától Kaliforniáig húzódik.


A partvonal – a számtalan szigettel együtt – közel 54 700 km hosszú (apály idején). A délen húzódó szigetlánc az Aleut-szigetek, ahol több aktív vulkán is található, soruk egészen az Anchorage-tól nyugatra lévő Mount Spurrig húzódik.
Alaszkában található Észak-Amerika legmagasabb csúcsa, a Mount McKinley (6194 m). (Egyébként a kontinens északi felének 20 legmagasabb hegyéből 17 itt van.)


A Szent Mihály Székesegyház Novoarhangelszkben (Sitka)Alaszka „felfedezője” az orosz megbízással utazó dán származású Vitus Bering volt. Már 1728-as expedíciója során behajózott a róla elnevezett szorosba, a nagy köd miatt azonban nem látta az amerikai szárazföldet; végül 1741 júliusában pillantotta meg a déli partokat, egy napra kikötött a Kodiak-szigeten, majd az Aleut-szigetek mentén indult visszafelé. (1772-ben Benyovszky Móric útja is érintette a szigetláncot.)
A fennhatóságuk alá került Alaszka (akárcsak korábban Szibéria) az oroszok számára főként a szőrmekereskedelem miatt volt fontos (elsősorban a tengeri vidrákat vadászták). Az első telep 1773-ban létesült, feltehetően az Unalaska-szigeten található Captain's Harbor-nál. Az Orosz-Amerikának elnevezett terület közigazgatási központja 1792-től Kodiak (ez volt az első, 1784-től kezdve egész évben fennálló telep), majd 1808-tól Új-Arhangelszk (későbbi, amerikai nevén Sitka). A szőrmekereskedelmet felügyelő Orosz-Amerikai Társaság azonban nem tudott nyereségesen működni, mivel egyrészt a szállítás költségei igen magasak voltak, másrészt az őslakosok (különösen a tlingitek) támadásai állandó és komoly veszélyt jelentettek, ezért a földrajzilag és anyagilag is jobb helyzetben lévő brit és amerikai kereskedőkkel folytatott konkurenciaharc kimenetele sem lehetett kétséges. Ráadásul fennállt a veszélye akár egy esetleges brit, vagy amerikai támadásnak is.


Az Orosz birodalom miután anyagi helyzeténél fogva a fenntartását tovább finanszírozni nem tudta, eladta a területet az Egyesült Államoknak.

Bár az oroszok nagy többsége elhagyta az országot, de még mindig van orosz kisebbsége és a temetők a legtöbb helyen ma is őriznek cirill betűs sírokat.


Nemzeti szimbólumok:

Jelmondat: Északra a jövő felé
Madár: Hófajd (Lagopus lagopus)
Emlős: Jávorszarvas (Alces alces)
Tengeri emlős: Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
Hal: Királylazac (Oncorhynchus tshawytscha)
Rovar: Szitakötő
Virág: Nefelejcs (Myosotis alpestris)
Fa: Sitkafenyő (Picea sitchensis)
Kövület: Gyapjas mamut (Mammuthus primigenius)
Drágakő: Jáde
Sport: Kutyaszánhajtás

Nincsenek megjegyzések: