A mű szövegkönyvét, Katona József drámája alapján, Egressy Béni írta. Az 1850-51-ben elkészült librettóhoz komponált zenében Erkel közel jutott a népies dal szelleméhez.
Az opera erénye a kiváló hangulatteremtés, a színes és sokrétű hangszerelés.
1861-re az elnyomatás legsötétebb éveit követő és akkorra még csak alig enyhülő abszolutizmus a műnek rendkívüli politikai aktualitást adott, mert a nézők lelkesedése hazafias hitvallássá is lett.
1884-ben az új Operaház megnyitó előadásán a mű első felvonását adták elő.
A Bánk bán-t az 1930-as évek végén alapvetően átdolgozták. A dramaturgiai nehézségek áthidalását - mint a Hunyadi László esetében is - Nádasdy Kálmán rendező oldotta meg: az ő munkája a szinte teljes egészében újraalkotott, korszerű szöveg is. A zenei átdolgozást Rékai Nándor karmester végezte el. Akkor két változat készült, amelyek közül az egyikben a címszerepet bariton szólamra írták át.
Ebben a formában a Bánk Bán-t 1940-ben mutatta be az Operaház.
Az átdolgozott tenor-változatot 1953 óta játssza a dalszínház.
Az opera erénye a kiváló hangulatteremtés, a színes és sokrétű hangszerelés.
1861-re az elnyomatás legsötétebb éveit követő és akkorra még csak alig enyhülő abszolutizmus a műnek rendkívüli politikai aktualitást adott, mert a nézők lelkesedése hazafias hitvallássá is lett.
1884-ben az új Operaház megnyitó előadásán a mű első felvonását adták elő.
A Bánk bán-t az 1930-as évek végén alapvetően átdolgozták. A dramaturgiai nehézségek áthidalását - mint a Hunyadi László esetében is - Nádasdy Kálmán rendező oldotta meg: az ő munkája a szinte teljes egészében újraalkotott, korszerű szöveg is. A zenei átdolgozást Rékai Nándor karmester végezte el. Akkor két változat készült, amelyek közül az egyikben a címszerepet bariton szólamra írták át.
Ebben a formában a Bánk Bán-t 1940-ben mutatta be az Operaház.
Az átdolgozott tenor-változatot 1953 óta játssza a dalszínház.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése