Feltételezett, ám nem hiteles Janus Pannonius-képmás
Mantegna: Trasporto del corpo di San Cristoforo decapitato (c. 1457) freskórészlet (Padova, Chiesa degli Eremitani, Cappella Ovetari)
Költészetének több korszaka van.
Nagyon határozottan elkülönül egymástól az itáliai és a magyarországi korszak. Az itáliai költeményeire jellemző az életvidámság, gyakori témájuk a szerelem, de az egyház bírálata is, bár ő is pap volt.
Kedvelt műfaja az epigramma, melyekből árad a hedonizmus.
Legismertebb műve a Pannónia dicsérete (Laus Pannoniae; 1465 körül) című epigramma, melyet már Magyarországon írt:
Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!
(Berczely Anzelm Károly fordítása)
...
Mantegna: Trasporto del corpo di San Cristoforo decapitato (c. 1457) freskórészlet (Padova, Chiesa degli Eremitani, Cappella Ovetari)
1472. március 27-én meghal Janus Pannonius
Csezmicei János (1434-1472), Vitéz János esztergomi érsek unokaöccse Ferrarában, majd Padovában tanult. A később Janus Pannonius néven író humanista költőt a latin nyelven verselők legkiválóbbjai közé sorolták. Mátyás trónra lépte után hazatért. Előbb váradi kanonok, majd 1459-től pécsi püspök lett.
1471-ben Mátyás külpolitikája Magyarország ellen fordította a térség államait. A megújuló cseh háborúk, a török elleni védekezés elhanyagolása, a súlyos adóteher, a királyi zsoldosok önkényeskedései belpolitikailag is elégedetlenséget szültek.
A király elleni szervezkedés élére a háttérbe szorított Vitéz János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár, valamint Janus Pannonius állt. IV. (Jagelló) Kázmér kisebbik fiát, Kázmér herceget akarták trónra segíteni.
Az 1471. évi budai országgyűlésen az előkelők többsége és a köznemesség azonban Mátyás mellé állt.
1472 márciusában a király elzáratta Vitéz Jánost.
Janus Pannoniusszal a horvátországi Medvevárába menekülés közben végzett a tüdőbaj.
Csezmicei János (1434-1472), Vitéz János esztergomi érsek unokaöccse Ferrarában, majd Padovában tanult. A később Janus Pannonius néven író humanista költőt a latin nyelven verselők legkiválóbbjai közé sorolták. Mátyás trónra lépte után hazatért. Előbb váradi kanonok, majd 1459-től pécsi püspök lett.
1471-ben Mátyás külpolitikája Magyarország ellen fordította a térség államait. A megújuló cseh háborúk, a török elleni védekezés elhanyagolása, a súlyos adóteher, a királyi zsoldosok önkényeskedései belpolitikailag is elégedetlenséget szültek.
A király elleni szervezkedés élére a háttérbe szorított Vitéz János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár, valamint Janus Pannonius állt. IV. (Jagelló) Kázmér kisebbik fiát, Kázmér herceget akarták trónra segíteni.
Az 1471. évi budai országgyűlésen az előkelők többsége és a köznemesség azonban Mátyás mellé állt.
1472 márciusában a király elzáratta Vitéz Jánost.
Janus Pannoniusszal a horvátországi Medvevárába menekülés közben végzett a tüdőbaj.
Pécsett temették el.
Janus Pannonius valós, vagy vélt síremléke a pécsi székesegyházban
Költészetének több korszaka van.
Nagyon határozottan elkülönül egymástól az itáliai és a magyarországi korszak. Az itáliai költeményeire jellemző az életvidámság, gyakori témájuk a szerelem, de az egyház bírálata is, bár ő is pap volt.
Kedvelt műfaja az epigramma, melyekből árad a hedonizmus.
Legismertebb műve a Pannónia dicsérete (Laus Pannoniae; 1465 körül) című epigramma, melyet már Magyarországon írt:
Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!
(Berczely Anzelm Károly fordítása)
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése