2009. június 6., szombat

563 éve kormányzóvá választák Hunyadi Jánost

Hunyadi János (1387 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.)

1446 – A pesti országgyűlés kormányzóvá választja Hunyadi János erdélyi vajdát.


Szokták úgy is nevezni, hogy "a nagy törökverő". Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.


Származása
Hunyadi János a feltételezhetően kun származású Vajk, havaselvi kenéz és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fia volt. Több dolog mond ellene román származásának. A románok nemessége akkoriban döntően a még megmaradt kun, besenyő, úz és tatár nemzetiségűek közül került ki, ráadásul a Vajk név egyáltalán nem román hangzású.
Ennek ellenére a román történetírás ma is inkább románnak tünteti fel mint Hunyadi János, mind Mátyás király származását.
Egy másik elképzelés szerint Zsigmond magyar király volt az apja, és Morsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal. Ő csak a nevelőapja volt, akit ezért a tettéért és hallgatásáért a Hunyadi birtokkal jutalmazta a király, és az egyik legtehetősebb földesúrrá tette a szinte a semmiből felemelkedő havasalföldi bojárt egyik pillanatról a másikra. Az mindenesetre feltűnő és érdekes, hogy Hunyadinak volt egy ugyancsak János nevű öccse, ami csak akkor volt szokás, ha más apától származik a két testvér.

Katonai pályafutását apródként kezdte, előbb Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt, mellettük megismerte a törökök harcmodorát. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált.
1430-ban Zsigmond király szolgálatába lépett, s a huszita háborúkban vett részt. Az itt szerzett tapasztalatokat később a török elleni harcaiban is kamatoztatja. Két évig Milánóban élt a Viscontiak udvarában. Itt megismerte a kor egyik legfejlettebb hadseregét, a condottieri haderőt is. Megismerve a kor legfejlettebb hadművészeteit (huszita, condottieri) és a török harcmodort, ezeket ötvözve tudott jelentős sikereket elérni a török ellen.




Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását.

1443. július 22-én Hunyadi vezetésével és Ulászló király részvételével indult meg a balkáni hosszú hadjárat, melynek során több ütközetben verték meg a velük szemben álló törököket.
A sorozatos győzelmek azt a reményt keltették, hogy a törököt ki lehet verni Európából. Háborút sürgetett a balkáni hadjárat után is.

1444-ben a várnai csatában Vlad havasalföldi vajda elfogja és csak a nádor háborús fenyegetésére bocsátják szabadon. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig már kormányzóvá választják. 1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lehetett. 1448 februárjában hercegi címet kap, de ezzel sohasem élt.
1448-ban, győzelmi sorozata után, az árulás következtében elvesztett rigómezei ütközet után - árulás folytán - Brankovics György szerb fejedelem kezei közé kerül, ahonnan csak megalázó feltételek árán bocsátják szabadon(az országos tanács - Hunyadiért semmi áldozatot nem sajnálva - 100.000 arany váltságdíjon felül vissza adták neki többek között a magyar kézben lévő szerb várakat). Ekkor már negyvenezres sereget számlált.
Hazatérve Hunyadi az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben a törekvésében Vitéz János volt segítőtársa.

1450-ben a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét. 1453-ben az országgyűlésen lemond kormányzói tisztjéről, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartja. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grófjává teszi és címerét kibővíti az ún. besztercei oroszlánokkal. 1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét veri tönkre, s javaslatot tesz egy százezer harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére, de nem nyert támogatókra.



nándorfehérvári diadal

1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárat.
1456. július 21., 22-én Hunyadi János saját seregével – mely 200 hajóval is rendelkezett –, és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet arat a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.

Elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európaszerte meghúzzák a harangokat, azonban a déli harangszó elrendelése szűk egy hónappal megelőzi Hunyadi győzelmét.
A győzelem emlékére vezette be III. Kallixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.
Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatul esett a táborukban kitört pestisjárványnak. 1456. augusztus 11-én Zimonyban a betegség magával ragadta.
Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.

Nincsenek megjegyzések: