Az 1825-1827. évi országgyűlés kezdete
1825. szeptember 11.
1825. szeptember 11.
Az abszolutizmus központosító kísérlete által kiprovokált megyei nemesi ellenállást a kormánynak 1823-ra sikerült megtörnie. A királyi hatalom és a rendek küzdelme a feudalizmus rendszerének stabilitását veszélyeztette, amelynek fenntartásában (egyelőre) mindkét fél egyetértett. Ez a felismerés a kompromisszum irányába terelte a szemben állókat.
A megegyezésre a 13 évi szünet után, 1825 őszén összeült országgyűlés kínált alkalmat. Az ellenzék heves bírálatai és a kormány makacssága nem ígért gyors kibékülést. A közel két évig tartó erőpróba az 1812 előtti alkotmányos formák biztosításával zárult: megismételték az 1791. évi, az ország különállását kimondó törvényeket. A rendi alkotmányosság helyreállított, újólag körülbástyázott intézményei jelentették azt a teret a reformkor liberális nemesi ellenzékének, amelyen a polgári átalakulást törvényes és békés úton kísérelhette meg véghezvinni.
1825-ben a pozsonyi országgyűlés ülésén Széchenyi István megalapitja a Magyar Tudományos Akadémiát, - egy évi jövedelmének felajánlásával - a nemzeti öntudat ébredése és a magyar nyelv ápolása céljából.
Kompromisszum született az adó és az újoncállítás ügyében: a rendeleti úton beszedett adó törvényességét az udvar nem engedte kétségbe vonni, de lemondott a hátralék behajtásáról.
A polgári fejlődés megalapozása szempontjából jelentős lépés volt, hogy az 1790-es évek elején készült, a reformok alapjának szánt ún. rendszeres bizottsági munkálatok korszerűsítésére bizottságot küldtek ki. A hazai anyagi állapotok felmérésére országos összeírást rendeltek el (ennek eredményei szintén a gyökeres változások szükségességét tudatosították).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése