2009. szeptember 15., kedd

457 éve történt

1552 – A török haderő, Ali budai pasa és Ahmed másodvezír parancsoksága alatt ostrom alá veszi Eger várát. Sikertelen harc után az ostromlók 1552. október 18-án elvonulnak a vár alól.



Szent István püspökséget alapított Egerben. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen épült, ez és a köré épült lakóházak képezték a város történelmi magját. Eger ettől az időtől kezdve fontos vallási központ.


A 14.–16. század Eger számára a virágzás időszaka volt. Ekkor kezdett fellendülni a szőlőtermesztés, ami híressé tette a várost. Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt, mikor a reneszánsz kultúra elterjedt Magyarországon, Eger püspökei nagy építkezésekbe kezdtek.
Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb mint 2100 védője (és ebbe beleszámolták a nőket és gyerekeket is) 1552-ben visszaverte a nagy török sereg támadását, amelyet Gárdonyi Géza
200 000-re tesz, természetesen némi túlzással. A későbbi történetírás is 80 000 fősnek írja le a török sereget.


Székely Bertalan: Egri nők

A mai történeti kutatások szerint az ostromlók kb. 35-40 000 katonát számolhattak mindössze. Az ostrom története leginkább Gárdonyi Egri csillagok című népszerű regényéből ismert a mai olvasók számára.




video

Nincsenek megjegyzések: