2009. szeptember 12., szombat

Weöres Sándor: A teljesség felé


Ifjak és vének szépsége

Az ifjú arc, váltakozó vidám és szomorú tündéreivel: mozgalmas, szikrázó, örvénylő, csábító szépség.
Az öreg arc szilárd formáival, a ráncok egyenletes hálózatával: nem csábító, önmagába-való, fenséges, nyugodt szépség.
A mai embert az érzékiség rángatja, csak a csábító-szépet ismeri s az öreg arc hatalmas szépségéhez kevésnek van szeme.
S többnyire el is rútítják ifjú arcukat, nemiségük plakátját formálják belőle: s elrútítják öreg arcukat is, mert a fiatalság nyomorúságos roncsát őrizgetik rajta.
.
(A képen a nagymamám - 98 éves - és az unokám - 4 éves - látható. 94 év volt közöttük!)
.

1 megjegyzés:

Fércművek írta...

Köszönöm. Ez jól esett.