1902 – Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye.
Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik. Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért véget.
Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú.
Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg.
Az építkezés során átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.
Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme.
Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást.
Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.
A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat.
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye.
Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik. Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért véget.
Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú.
Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg.
Az építkezés során átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.
Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme.
Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást.
Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.
A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése