1666. október 6.
A Habsburg-ellenes szervezkedés már 1664-ben megkezdődött, miután az uralkodó ismertette a magyar rendekkel a megkérdezésük nélkül a törökkel az évben megkötött, magyar szempontból hátrányos vasvári békét.
Zrínyi Miklós váratlan halála azonban keresztülhúzta a számításokat, és a rendi szövetkezés kezdő évének így 1666. tekinthető, amikor április 5-én Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán szövetséget kötött a Besztercebánya melletti Stubnyán, majd július 28-án hitlevelet állított ki csatlakozásáról Nádasdy Ferenc országbíró is. A hármójuk közötti szövetséglevelet 1666. december 19-én írták alá Bécsben.
A szervezkedés célja a francia király támogatásával I. Lipót abszolitikus uralmával szemben, lényegében a főurak egyéni hatalmán nyugvó rendi állam visszaállítása volt.
A Habsburg-ellenes szervezkedés már 1664-ben megkezdődött, miután az uralkodó ismertette a magyar rendekkel a megkérdezésük nélkül a törökkel az évben megkötött, magyar szempontból hátrányos vasvári békét.
Zrínyi Miklós váratlan halála azonban keresztülhúzta a számításokat, és a rendi szövetkezés kezdő évének így 1666. tekinthető, amikor április 5-én Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán szövetséget kötött a Besztercebánya melletti Stubnyán, majd július 28-án hitlevelet állított ki csatlakozásáról Nádasdy Ferenc országbíró is. A hármójuk közötti szövetséglevelet 1666. december 19-én írták alá Bécsben.
A szervezkedés célja a francia király támogatásával I. Lipót abszolitikus uralmával szemben, lényegében a főurak egyéni hatalmán nyugvó rendi állam visszaállítása volt.
Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben
A főurak által alkotott szövetség ezután tárgyalásokat kezdett a Portán, hogy a törökök védelme alatt anyagi juttatás fejében az erdélyihez hasonló autonómiát harcoljanak ki maguknak. A törököket azonban nem érdekelte az ajánlat, és 1671-ben az összeesküvést felfedték a Habsburgok előtt.
A Wesselényi-összeesküvés vértanúi. Rusz Károly metszete (1871)
A szervezkedők közül Zrínyi Péter és I. Rákóczi Ferenc fegyveresen is felléptek, ám külső támogatás híján hamar elbuktak. Lipót megtorlásul az összeesküvés vezetői közül (Wesselényi Ferenc 1667-ben meghalt) Zrínyi Péter horvát bánt és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferenc országbírót Bécsben kivégeztette, az ország élére pedig kormányzót (Ampringen János Gáspár) állíttatott, s megemelte az adókat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése