1849 – Megjelenik a szabadságharc bukása utáni első irodalmi lap, a Hölgyfutár.
A kezdetek Magyarországon női folyóiratok a 18. század végén is léteztek, de ezek elég rövid életűnek bizonyultak.
Ezektől a kezdeményezésektől eltekintve hazánkban a 19. század második felétől figyelhető meg a nőkről és nőknek szóló különféle újságok és magazinok kiadásának fellendülése.
Rendkívül sokféle divattal és szépirodalommal foglalkozó lap létezett ekkoriban, melyek gyakorta közöltek külföldről átvett modellrajzokat és szépirodalmi írásokat.
Elsősorban előfizetés révén lehetett a lapokhoz hozzájutni, így leginkább a felső középréteg illetve az arisztokrácia hölgytagjainak kezében fordultak meg.
A városiasodó életforma, a sorra nyíló nagy áruházak, a társasági élet színtereinek kiszélesedése és a különböző szabadidős tevékenységek elterjedése magukkal hozták a ruházat megváltozását. A nők, akik a század közepén még több méter anyagból készült ruhákat viseltek, nehéz fűzőket és alsószoknyákat hordtak, egyszerűbb holmikat kezdtek viselni.
A korcsolyázáshoz, teniszhez, bálozáshoz ajánlott ruhák általában francia modellek voltak. Valamennyi nevesebb lapnak volt kiküldött párizsi tudósítója, akik rendszeresen beszámoltak a francia főváros divatjáról.
Az első magyar nyelvű divatlap, a Regélő-Honművész 1833-ban indult Mátray Gábor kiadásában és szerkesztésében.
Magyarországon 1849-től kezdve jelent meg az első kimondottan nőknek készült lap, a Hölgyfutár, mely az irodalmárok szerint egy középszerű irodalmi lap volt. 1850-ben mindössze 430 előfizetője volt, de ez a szám 1854-re 1800-ra emelkedett.
Jellemző a kor állapotaira, hogy a Nagy Ignác által szerkesztett újság előfizetési feltételei iránt Zürichből érdeklődtek, ugyanakkor Győrben, Szegeden és Balassagyarmaton azt sem tudták, hogy létezik-e valóban. E lap elsősorban a közép és kisnemesség, kisebb részben pedig a polgárság asszonyainak olyan magyar nyelvű lapja volt, amely fő céljának tekintette a szórakoztatást, ezért divatképeket, kottákat, szabás- és kézimunkaíveket, verseket és elbeszéléseket közölt. 1860-ig működött.
1857-ben indult a Nővilág című lap 3500 előfizetővel, amelynek főszerkesztője Vajda János volt, és a kortársak szemében afféle nőknek szóló Vasárnapi Újság volt, a női nemet közvetlenebbül érintő problémákkal is foglalkozott.
A lap hasábjain híres szerzők, tudósok tollából közöltek írásokat, mint például Vámbéri Ármin.
1853 áprilisában indult útjára Császár Ferenc tudományos, szépirodalmi, művészeti és divatközlönye, a Divatcsarnok.
Elsősorban a magyarul már alig tudó arisztokráciához szólt, fő feladatául a nemzeti, anyanyelvi műveltség terjesztését tekintette. Célja nem volt hibáztatható, szenvelgő modora és álszemérmes ízlése azonban ellenszenvessé tette.
Sikeres üzleti vállalkozásnak indult 1879-ben a Képes Családi Lapok. Az egyetlen volt hasonló színvonalú laptársai körében, amely hosszabb távon fenn tudott maradni.
A lap tartalmát elsősorban szépirodalmi művek, aktuális események, vegyes ismeretterjesztés, háztartási, orvosi és divattanácsok tették ki. Számos egyéb női, szépirodalmi és divatlap élt még a 19. század második felében, mint pélául a Családi Lapok, a Család Könyve, a Nefelejts vagy a Magyar Bazár. 
Számos egyéb női, szépirodalmi és divatlap élt még a 19. század második felében, mint pélául a Családi Lapok, a Család Könyve, a Nefelejts vagy a Magyar Bazár.
Ezektől a kezdeményezésektől eltekintve hazánkban a 19. század második felétől figyelhető meg a nőkről és nőknek szóló különféle újságok és magazinok kiadásának fellendülése.
Rendkívül sokféle divattal és szépirodalommal foglalkozó lap létezett ekkoriban, melyek gyakorta közöltek külföldről átvett modellrajzokat és szépirodalmi írásokat.
Elsősorban előfizetés révén lehetett a lapokhoz hozzájutni, így leginkább a felső középréteg illetve az arisztokrácia hölgytagjainak kezében fordultak meg.
A városiasodó életforma, a sorra nyíló nagy áruházak, a társasági élet színtereinek kiszélesedése és a különböző szabadidős tevékenységek elterjedése magukkal hozták a ruházat megváltozását. A nők, akik a század közepén még több méter anyagból készült ruhákat viseltek, nehéz fűzőket és alsószoknyákat hordtak, egyszerűbb holmikat kezdtek viselni.
A korcsolyázáshoz, teniszhez, bálozáshoz ajánlott ruhák általában francia modellek voltak. Valamennyi nevesebb lapnak volt kiküldött párizsi tudósítója, akik rendszeresen beszámoltak a francia főváros divatjáról.Az első magyar nyelvű divatlap, a Regélő-Honművész 1833-ban indult Mátray Gábor kiadásában és szerkesztésében.
Magyarországon 1849-től kezdve jelent meg az első kimondottan nőknek készült lap, a Hölgyfutár, mely az irodalmárok szerint egy középszerű irodalmi lap volt. 1850-ben mindössze 430 előfizetője volt, de ez a szám 1854-re 1800-ra emelkedett.
Jellemző a kor állapotaira, hogy a Nagy Ignác által szerkesztett újság előfizetési feltételei iránt Zürichből érdeklődtek, ugyanakkor Győrben, Szegeden és Balassagyarmaton azt sem tudták, hogy létezik-e valóban. E lap elsősorban a közép és kisnemesség, kisebb részben pedig a polgárság asszonyainak olyan magyar nyelvű lapja volt, amely fő céljának tekintette a szórakoztatást, ezért divatképeket, kottákat, szabás- és kézimunkaíveket, verseket és elbeszéléseket közölt. 1860-ig működött.
1857-ben indult a Nővilág című lap 3500 előfizetővel, amelynek főszerkesztője Vajda János volt, és a kortársak szemében afféle nőknek szóló Vasárnapi Újság volt, a női nemet közvetlenebbül érintő problémákkal is foglalkozott.
A lap hasábjain híres szerzők, tudósok tollából közöltek írásokat, mint például Vámbéri Ármin.1853 áprilisában indult útjára Császár Ferenc tudományos, szépirodalmi, művészeti és divatközlönye, a Divatcsarnok.
Elsősorban a magyarul már alig tudó arisztokráciához szólt, fő feladatául a nemzeti, anyanyelvi műveltség terjesztését tekintette. Célja nem volt hibáztatható, szenvelgő modora és álszemérmes ízlése azonban ellenszenvessé tette.Sikeres üzleti vállalkozásnak indult 1879-ben a Képes Családi Lapok. Az egyetlen volt hasonló színvonalú laptársai körében, amely hosszabb távon fenn tudott maradni.
A lap tartalmát elsősorban szépirodalmi művek, aktuális események, vegyes ismeretterjesztés, háztartási, orvosi és divattanácsok tették ki. Számos egyéb női, szépirodalmi és divatlap élt még a 19. század második felében, mint pélául a Családi Lapok, a Család Könyve, a Nefelejts vagy a Magyar Bazár. Számos egyéb női, szépirodalmi és divatlap élt még a 19. század második felében, mint pélául a Családi Lapok, a Család Könyve, a Nefelejts vagy a Magyar Bazár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése