Trefort Ágoston (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) művelődéspolitikus, reformer, publicista, közoktatási és vallásügyi miniszter, az MTA tagja, majd elnöke is.
1839-ben sajtóba javasolta a magyar képzőművészet ápolására egy „Művészeti Egylet” alapítását. Ez volt első fellépése a nyilvánosság előtt, és ennek eredménye lett a Műegylet, melynek első elnöke is lett.
Új épületek emelésével, új tanszékek alapításával, a laboratóriumok számának gyarapításával, felszerelésük korszerűsítésével emelte (általában) a felsőoktatás, különösen az orvosképzés színvonalát.
Ekkor készültek el a Műegyetem Múzeum körúti épületei, az Egyetemi Könyvtár, az Orvostudományi Kar, s az Üllői út mentén a „Klinikai negyed” épületei.
Klinikák
Fontos intézkedése volt, hogy kiterjesztette az egészségtan oktatását a jogi és bölcsészeti karokra, s megszervezte a középiskolai egészségtan-tanári és iskolaorvosi tanfolyamokat is.
1873-ban újjáalakították ezt a rendszert is.
Egyesítette a gimáziumi és reáliskolai tanárok képzését. A színvonal javítása érdekében újraszervezte a tanárvizsgáló bizottságot, biztosította a külföldi ösztöndíjakat.
A tanítási módszerek tökéletesítése érdekében elrendelte az iskolákban a módszertani értekezletek rendszeres tartását is.
A szabadságharc leverése után a 8 osztályos gimnázium, mint az osztrák tanulmányi rendszer vált kötelezővé Magyarországon. A kiegyezést követően a kapitalista termelés igényei megkívánták a középiskolai oktatás átalakítását.
Eötvös 1870-es törvénytervezetében leírja, hogy a középiskoláknak egyaránt biztosítaniuk kell az általános műveltséget, és a felsőbb tanulmányokra történő felkészítést.
Trefort átdolgozta ezt a tervezetet, és próbálta elfogadtatni a diétával. Közben 1879-ben bevezettette a Kármán Mór által előkészített gimnáziumi tanrendet. Ebben a humán tárgyak, a klasszikus stúdiumok továbbra is nagy óraszámot birtokoltak. A reál tárgyaknak mintegy 30% jutott.
Nagy eredmény az 1883. évi XXX. törvénycikk, a középiskolai törvény. Ez biztosította a középiskolákban és a felekezeti gimnáziumokban az állam felügyeleti és ellenőrzési jogát. Továbbá a tanárképzésben is érvényesítette az állam vezető szerepét. A törvény a dualizmus időszakának középiskolai alaptörvénye volt.
A középfokú oktatást egységesen szabályozta, 8 osztályosnak ismerte el a gimázium mellett a reáliskolát is. Egységesítette a tanórák számát.
A művészetek fejlesztésére irányuló működéséből a legjelentősebb a Zeneakadémia megalapítása, amelyet 1875. november 14-én nyitottak meg, vezetője Liszt Ferenc.
Zeneakadémia
A képzőművészetet is pártfogolta, ugyanis megalapította az első festészeti mesteriskolát, amelynek vezetője Benczúr Gyula lett. Továbbfejlesztette az Országos Mintarajztanoda Rajztanárképezdét is. A képzőművészeti tárlatok forgalma megnőtt, a művészek egyre sűrűbben kaptak megrendeléseket a közintézményektől.
Országos Mintarajztanoda Rajztanárképezde
A műemlékvédelem terén is tevékenykedett. Elérte, hogy törvény intézkedjen műemlékeink megóvásáról, például a budavári Mátyás-templom, a kassai Szent Erzsébet-dóm, a bártfai Szent Egyed-templom, a jáki apátság, pécsi székesegyház, a vajdahunyadi vár, a visegrádi Salamon-torony rendbehozataláról.
Az ipar és iparművészet érdekében megalapította az Iparművészeti Múzeumot. Az 1880-as évek elején pedig a Technológiai Iparmúzeumot.
Eötvös József és Trefort Ágoston munkásságának megismerése után csak szégyenkezhetünk a mai "utódaik": Hiller István, Magyar Bálint és az őket kiszolgáló "szakmai" csapat miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése