Ivan Szergejevics Turgenyev, (Orjol, Oroszország, 1818. november 9. - Párizs, Franciaország, 1883. szeptember 3.) orosz író, drámaíró, legismertebb műve az Apák és fiúk című regénye.
Orosz elbeszélő, drámaíró. 1818. november 11-én született Orjolban. Családja a legelőkelőbb családok közé tartozott, ősei tatár hercegek voltak. Apja tüzértábornoki ranggal ment nyugdíjba, anyja a dúsgazdag Lutovinov családból származott. Hatalmas birtokukon egy negyvenszobás kastélyban lakott a család, melyben egy több ezer kötetes könyvtár is volt.
Turgenyev gyerekkorában legszívesebben ebben a könyvtárban tartózkodott. Már középiskolában verseket írt, és mint minden fiatal költőnek Oroszországban Puskin és Lermontov volt a példaképe.
Szülei zsarnokként bántak jobbágyaikkal, anyja saját kezével pofozta szolgáit. Turgenyev viszont nagyon kedvelte a cselédeket, lakájokat, és a falvakba is eljárt és megismerkedett jobbágyaik életével. Tőlük sajátított el hatalmas szókincsét is, hiszen otthon franciául beszéltek. Szülei Szentpétervárra küldték egyetemre.
18 éves volt, mikor első versei egy folyóiratban megjelentek. 1838-ban Berlinbe utazott filozófiát hallgatni. Itt egy évig lakótársa volt Bakunyinnak, az anarchista mozgalom későbbi vezéralakjának. Mindkettőjükre nagy hatást gyakorolt Hegel rendszere. Turgenyev a filozófia doktoraként tért vissza Oroszországba.
1841-ben jelent meg első kötete, a Parasa című elbeszélő költemény. Művével szép sikert aratott, Belinszkij, a kor leghíresebb kritikusa az év legjobb költői művének tartotta, de arra ösztönözte Turgenyevet, hogy inkább novellákat írjon.
A novellákban addig soha nem látott részletességgel ábrázolja az orosz paraszt életét, annak minden nyomorúságával együtt. A jobbágyrendszer heves bírálata miatt a könyvet betiltották, Turgenyevet pedig lázítással vádolták, és egy évre birtokára száműzték.
A száműzetés lejártával Turgenyev úgy döntött, hogy elege van Oroszországból és Németországba, majd Franciaországba utazott. Párizsban az irodalmi élet központi alakja lett, megismerkedett Flaubert-rel, Zolával, Maupassant-nal, George Sand-nal. Franciául is írt novellákat, drámákat, cikkeket, és saját műveit is maga fordította franciára.
Párizsban élte meg 1848-as forradalmat is.
1852-re apja és anyja is meghalt, Turgenyev 32 évesen Oroszország egyik leggazdagabb embere lett. Anyja temetésére hazautazott, de amikor látta, hogy a jobbágyfelszabadítás után liberális illúziói nem valósulhatnak meg, végleg külföldön telepedett le. Párizson kívül élt, Baden-Badenben, Bécsben, Rómában, Londonban.
Orosz elbeszélő, drámaíró. 1818. november 11-én született Orjolban. Családja a legelőkelőbb családok közé tartozott, ősei tatár hercegek voltak. Apja tüzértábornoki ranggal ment nyugdíjba, anyja a dúsgazdag Lutovinov családból származott. Hatalmas birtokukon egy negyvenszobás kastélyban lakott a család, melyben egy több ezer kötetes könyvtár is volt.
Turgenyev gyerekkorában legszívesebben ebben a könyvtárban tartózkodott. Már középiskolában verseket írt, és mint minden fiatal költőnek Oroszországban Puskin és Lermontov volt a példaképe.
Szülei zsarnokként bántak jobbágyaikkal, anyja saját kezével pofozta szolgáit. Turgenyev viszont nagyon kedvelte a cselédeket, lakájokat, és a falvakba is eljárt és megismerkedett jobbágyaik életével. Tőlük sajátított el hatalmas szókincsét is, hiszen otthon franciául beszéltek. Szülei Szentpétervárra küldték egyetemre.
18 éves volt, mikor első versei egy folyóiratban megjelentek. 1838-ban Berlinbe utazott filozófiát hallgatni. Itt egy évig lakótársa volt Bakunyinnak, az anarchista mozgalom későbbi vezéralakjának. Mindkettőjükre nagy hatást gyakorolt Hegel rendszere. Turgenyev a filozófia doktoraként tért vissza Oroszországba.
1841-ben jelent meg első kötete, a Parasa című elbeszélő költemény. Művével szép sikert aratott, Belinszkij, a kor leghíresebb kritikusa az év legjobb költői művének tartotta, de arra ösztönözte Turgenyevet, hogy inkább novellákat írjon.
A novellákban addig soha nem látott részletességgel ábrázolja az orosz paraszt életét, annak minden nyomorúságával együtt. A jobbágyrendszer heves bírálata miatt a könyvet betiltották, Turgenyevet pedig lázítással vádolták, és egy évre birtokára száműzték.
A száműzetés lejártával Turgenyev úgy döntött, hogy elege van Oroszországból és Németországba, majd Franciaországba utazott. Párizsban az irodalmi élet központi alakja lett, megismerkedett Flaubert-rel, Zolával, Maupassant-nal, George Sand-nal. Franciául is írt novellákat, drámákat, cikkeket, és saját műveit is maga fordította franciára.
Párizsban élte meg 1848-as forradalmat is.
1852-re apja és anyja is meghalt, Turgenyev 32 évesen Oroszország egyik leggazdagabb embere lett. Anyja temetésére hazautazott, de amikor látta, hogy a jobbágyfelszabadítás után liberális illúziói nem valósulhatnak meg, végleg külföldön telepedett le. Párizson kívül élt, Baden-Badenben, Bécsben, Rómában, Londonban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése