2009. november 28., szombat

329 éve halt meg Bernini


Giovanni Lorenzo Bernini (Gian Lorenzo Bernini), (Nápoly 1598. december 7. – 1680. november 28.) olasz építész és szobrász. Ő fejlesztette tovább a Michelangelótól kiinduló barokk stílust.


VIII. Orbán pápa uralkodása alatt Bernini Róma legtekintélyesebb művésze lett építészeti téren is.
Mint 1629 - Maderna halála - óta a római Szent Péter-bazilika építésze, 1633-ban fejezte be a Szent Péter templom kupolája alatt emelkedő hatalmas, közel 30 méter magas bronz tabernákulumot, mely csavart oszlopokon emelkedő tömegével megkapó módon élénkíti az óriási belső teret.
A templom fő homlokzatára két harangtornyot tervezett; ezek egyike föl is épült, de lebontották, amint azt a két tornyot is, melyekkel már korábban a Pantheont látta el, 1882-ben eltávolították.
Szobrászati műveinek hosszú sora keletkezett ez időben: VIII. Orbán pápa sok képmásán kívül egyéb, rendkívül eleven mellszobrok sokasága: Borghese bíborosé (Róma, Villa Borghese), Costanza Buonarellié (Firenze, Museo Nationale) és sok más.

Bernini baldahinos főoltára a Szent Péter-bazilikában

Legnagyszerűbb szobrászati műve ez időből VIII. Orbán pápa síremléke a római Szent Péter templomban. Kompozícióban, felfogásban újszerű mű, a barokk szobrászat legfontosabb alkotásainak egyike. Híres részlete a csontváz képében ábrázolt Halál.
Pompás dekorációk hosszú sorát állította elő, a barokk művészet erős hatásokra törekvő módján: a leghíresebb közöttük a római Sta Maria della Vittoria templom Cornaro kápolnájának kiképzése, az oltáron Bernini legjellemzőbb szobrászati műveinek egyike, a Szt. Teréz extázisban szoborcsoport.

Nincsenek megjegyzések: