De megtörtént!
Magyarország 7 csodája címet az alábbi építmények kapták:
1. Országház
Az Országház Steindl Imre tervei alapján készült.
Az építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg.
Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.
A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat.
Az építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg.
Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.
A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat.
2. A szegedi dóm
Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák.
Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Coeur-templomhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosítatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, s ez lényegesen olcsóbb volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.
A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött.
Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra.
A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt.
Végül 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.
3. Mátyás templom és a Halászbástya
A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom), a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom.
Szent István megalapítja az első Mária-templomot. Az erről szóló és a XX. századig általánosan elfogadott hagyomány a középkorban közmeggyőződés. A török kor után a templomot Szent István egyházaként emlegetik, 1915-ben pedig megülik alapításának 900. évfordulóját. Jóllehet a kutatók újabban már elismerik, hogy a Várhegyen a tatárjárás előtt is volt település, jelenleg nincs tárgyi bizonyítékunk a budavári Mária-egyház 1247 előtti létezésére.
A Nagyboldogasszony-templom építése IV. Béla király idején kezdődött kora gótikus stílusban (1255-1269). Ebből a korból származik az északi torony. I. (Nagy) Lajos építtette a déli, úgynevezett Mária-kaput a XV. században (a látogatók ma itt léphetnek be), majd Zsigmond és a mindkét esküvőjét itt tartó Mátyás király bővíttette tovább a templomot. Utóbbi a hollós címerével díszített, hatvan méter magas déli toronnyal, 1470-ben. Innen származik a gyakrabban használatos Mátyás-templom elnevezés.
A török uralom alatt mecsetté alakították, majd a vár visszafoglalása után barokk stílusban átépítették. 1895-1903-ban Schulek Frigyes (1841-1919) tervei alapján neogótikus stílusban felújították. Ekkor készültek a ma látható freskók és belső díszítések a kor legnevesebb művészei, Lotz Károly (1833-1904), Székely Bertalan (1833-1904), Zichy Mihály (1825-1906) közreműködésével.
Halászbástya
A régi várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban.
A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét állítólag a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását.Tornyaiból, teraszairól nagyszerű panoráma nyílik a Dunára, a Margit-szigetre, a pesti oldalra és a Gellért-hegyre is.
A Halászbástya és a Mátyás-templom közötti téren áll Szent István király lovasszobra.
A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét állítólag a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását.Tornyaiból, teraszairól nagyszerű panoráma nyílik a Dunára, a Margit-szigetre, a pesti oldalra és a Gellért-hegyre is.
A Halászbástya és a Mátyás-templom közötti téren áll Szent István király lovasszobra.
4. Egri érseki pincerendszer
A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a Várban lakni. A polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épült palota mögötti dombból termelték ki.
A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a Várban lakni. A polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épült palota mögötti dombból termelték ki.
Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót tárolták. Ez évente 11 - 12 millió bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, 3 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 70-es évek végén vasbeton szerkezettel megerősítették, a nagyon veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelték. Hibát követtek el azonban, hogy nedvesség ellen nem szigetelték az alagutakat, ezáltal mind a mai napig a betonon átszivárog a talajvíz. De így a tufából kimosott mészből csodálatos cseppkőszerű mész-képződmények alakultak ki a falakon.
Jelenleg a turista sétálás közben a felszínen a török utáni barokk várost ismerheti meg.
5. A pannonhalmi bencés főapátság
996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is.
Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1541-től főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban hosszabb-rövidebb időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett. Csak ezt követően indulhatott el a megrongált épületek helyreállítása. Sajghó Benedek főapátsága alatt jelentős barokk építkezés folyt a monostorban.
II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését.
Az 1802-ben visszaállított rend elsődleges munkaterületül a középiskolai oktatást kapta.
1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították. 1950-től azonban újra engedélyezték a győri és a pannonhalmi gimnázium működését.
A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség — az iskolai munka folytatása mellett — új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban.
996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is.
Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1541-től főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban hosszabb-rövidebb időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett. Csak ezt követően indulhatott el a megrongált épületek helyreállítása. Sajghó Benedek főapátsága alatt jelentős barokk építkezés folyt a monostorban.
II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését.
Az 1802-ben visszaállított rend elsődleges munkaterületül a középiskolai oktatást kapta.
1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították. 1950-től azonban újra engedélyezték a győri és a pannonhalmi gimnázium működését.
A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség — az iskolai munka folytatása mellett — új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban.
6. az esztergomi Bazilika
A klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyháza az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. Magyarország legnagyobb egyházi épülete, és egyben az ország legmagasabb épülete.
Méreteit tekintve Európa negyedik legnagyobb bazilikája.
A bazilika belső alapterülete 5660 m²; 118 m hosszú és 49 m széles. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épület a kupolánál 71,5 méter magas belülről, átmérője 33,5 méter.
Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt 7 méter magas.
A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok 57 méternél végződnek. 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.
Oltárképe 13,5 × 6,6 méteres, Mária mennybemenetelét ábrázolja (Michelangelo Grigoletti munkája). Ez a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe.
7. A Lánchíd
A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) Budapest legrégibb, egyben egyik legismertebb állandó hídja a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe.
Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel.
Tervezője az angol Tierney W. Clark, a kivitelezés irányítója a skót Adam Clark volt. Róla nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret. A hídfők oroszlánjait Marschalkó János szobrászművész készítette.
A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta.
Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 21-én nyitották újra meg.
Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel.
Tervezője az angol Tierney W. Clark, a kivitelezés irányítója a skót Adam Clark volt. Róla nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret. A hídfők oroszlánjait Marschalkó János szobrászművész készítette.
A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta.
Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 21-én nyitották újra meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése