141 éve szültetett Balassa János

Balassa János (Sárszentlőrinc, 1814. május 5. – Pest, 1868. december 9.) sebész, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja.


Orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, 1839-től műtőorvos a bécsi sebészeti klinikán. 1841-től másodorvos, majd helyettes főorvos a bécsi közkórházban. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1843-tól 1868-ig a sebészet nyugalmazott tanára a pesti egyetemen.
1848–49-ben az orvosi kar igazgatója és a magyar közoktatásügyi minisztériumban tanácsos.
A szabadságharc alatt honvédkórház igazgatója, utána fogságot szenvedett, 1851-től foglalhatta el ismét a tanszékét.
A szabadságharc után elindította a haladó magyar orvosok szervezkedését. Ő kezdeményezte az Orvosi Hetilap megalapítását.
Fő szorgalmazója volt az Országos Közegészségügyi Tanács létesítésének, melynek első elnöke lett.
A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője.

Az éterrel való narkotizálás meghonosítója. Elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. Úttörő jelentőségű a hasi sérvekről szóló munkája és a gégetükrözés felhasználása gégeműtéteknél.
Nagy számban végzett hólyagmetszést és kőmorzsolást. Új megoldásokat alkalmazott plasztikai műtéteiben.
Korát megelőzte a tuberkulotikus csont- és ízületi betegségek konzervatív kezelésével és a hűtés alkalmazásával a sebészeti gyógykezelésben.