2009. december 13., vasárnap

183 éve halt meg Stróbl Alajos

Stróbl Alajos szobrász
(Liptóújvár, 1856. június 21. - Budapest, 1926. december 13.)

Stróbl Alajos mellszobor a Margit-szigeten.
Segesdi György alkotása (1958)


Szakmai felkészültségét az 1876 és 1880 közötti időszakban, Bécsben folytatott tanulmányai során szerezte. Nagyon hamar feltűnt tehetsége, az első elismerést az 1882-ben készült Perseus című szobrával szerezte. Az újonnan épült budapesti Operaház épületére két homlokzati szobrot és bejáratánál két ülőszobrot (Erkel, Liszt) mintázott. Ettől kezdve a kor legkedveltebb emlékműszobrásza, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége lett.

Széchenyi István szobra Szegeden


Az ő alkotása budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében Arany János emlékszobra (1893), a várban felállított Mátyás-kút (1904), a Halászbástyán levő Szent István-szobor (1906),
Szent István szobor

Gerster Kálmánnal közösen készítette a Fiumei úti temetőben a Kossuth-mauzóleum szobordíszét. A budapesti köztereken lévő számtalan szobra mellett Nagykőrösön van Arany Jánost ábrázoló szobra (1910), Szegeden Széchenyi-emlékműve (1914). Az angliai Stanstedben állították fel hadiemlékművét, amelyet eredetileg Lotz Károly apoteózisaként mintázott.


Dobó István Egerben


A XIX. századra jellemző emlékműstílusú alkotásai mellett több impresszionisztikus portrét készített (Fiatalkori önportré 1878, Fiatal nő 1916-18, Szinyei Merse 1918-19). Munkásságának elismeréseként számos külföldi és hazai kitüntetést kapott. Évtizedeken át a Képzőművészeti Főiskola tanára volt.

Nincsenek megjegyzések: