Ballag már az esztendő,
vissza visszanézve,
nyomában az öccse jő
vígan, fütyörészve.
Beéri az öreget,
s válláról a terhet
legényesen leveszi,
pedig még csak gyermek.
Lépegetnek szótlanul,
s mikor éjfél eljő,f
érfiasan kezet fog
múlttal a jövendő.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése