Egyetemi tanárként 1846-ban megírta a gyermekgyógyászat alapművét (A gyermekgyógyászat tankönyve). Tankönyvét az észlelt kóresetek alapján vetette papírra. Ő vezette be Magyarországon a rendszeres kórtörténetírást, és statisztikai kimutatást készített a kórház működéséről.
Végzett légcsőmetszést, kancsalságot és végtaghibákat korrigáló műtéteket, vízfejű gyermekeknél agycsapolást.
A világon elsőként használt éternarkózist gyermekműtéteknél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése