A legismertebb vándoregyüttesekkel játszott országszerte, így a pozsonyi országgyűlésen (1825), Kassán (1828–1833) és a budai Várszínházban (1833–1837), ahol rendezett is. 1837–1842 között megszakításokkal a Pesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház tagja.
A magyar romantikus színészet nagy, ösztönös tehetsége volt, aki elsőként lépte át alkata szabta komikusi szerepköre határait.
Vígjátéki sikerei mellett hideg, intellektuális intrikusokat alakított (ő volt a Bánk bán ősbem.-ján az első Biberách), de szívesen és nagy ambícióval játszott hősöket is, mint például a Pesti Magyar Színház nyitóelőadásán Schenk Belizárjának címszerepét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése