
1766-ban született jómódú családba. 1781. április 20-án a Debreceni Református Kollégium hallgatói közé lépett.
Azonban valami mellőztetés miatt összezördült tanáraival, és 1782. április 16-án beállt a 84. lovasezredbe önkéntes közlegénynek; ott volt századával a török háborúban; de nem vett az egész hadjáratban részt, mert ezrede csak mint kisegítő rendeltetett Moldvába 1790 tavaszán.
Azonban szelíd, csendes, magába vonult természete nemigen kedvelte a harci élete.
Harmincévesen visszatért és szülővárosába, ahol a mezőgazdálkodásnak élt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. Kiadta a Magyar Füvész könyvet.

Azonban valami mellőztetés miatt összezördült tanáraival, és 1782. április 16-án beállt a 84. lovasezredbe önkéntes közlegénynek; ott volt századával a török háborúban; de nem vett az egész hadjáratban részt, mert ezrede csak mint kisegítő rendeltetett Moldvába 1790 tavaszán.
Azonban szelíd, csendes, magába vonult természete nemigen kedvelte a harci élete.
Harmincévesen visszatért és szülővárosába, ahol a mezőgazdálkodásnak élt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. Kiadta a Magyar Füvész könyvet.

Megírta a Lúdas Matyi első változatát, majd később átdolgozta és kiadta Bécsben. Családi életéről nagyon keveset tudunk; feleségül vette Weszprémi István, a híres debreceni orvos egyik leányát, aki gyermek nélkül nemsokára özvegyen hagyta, majd Fazekas egyik nővére társaságában lakott.
Különösen szerette a botanikát, és emellett verselgetett is. A füvészetre két sógora, Földi János és Diószegi Sámuel buzdították. Csokonai Vitéz Mihály csaknem mindennapos volt Fazekas házánál, és Kazinczy Ferenccel jó barátságban volt és leveleztek is.
Utolsó éveiben sokat betegeskedett, a katonaság okozta csúzos bántalmakhoz még makacs gyomorbaj is járult.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése