446 éve született Galilei

Galilei itáliai természettudós volt, aki Pisában született 1564. február 15-én. Édesapja Vincenzo, nemesi családból származó, firenzei muzsikus volt. Eredetileg kereskedőnek szánta fiát, de felismerve sokoldalú tehetségét, orvosi pályára küldte.


Galilei tanulmányai során felismerte az arisztotelészi fizika hiányosságait, s ezért a matematikát is tanulmányozni kezdte orvosi és filozófiai tanulmányai mellett. 1583-ban felismerte az inga lengésének egyenlő idejűségét. Állítólag a pisai dóm egyik lámpájának lengése hívta fel figyelmét erre. Tanulmányozta továbbá a testek szabadesését is. Vizsgálataival és fellépésével sokakat magára haragított.

Amikor értesült a Hollandiában szerkesztett első teleszkópokról, ő maga is épített magának egyet, mellyel később fontos felfedezéseket tett.

Tanulmányozta a Hold felszínét, a Plejádokat és az Orion csillagait. 1610-ben felfedezte a Jupiter holdjait, s ugyanebben az évben a firenzei udvarban telepedett le, mint a nagyherceg matematikusa és filozófusa. Itt fedezte fel a Vénusz és a Mars fázisait, és valószínűleg a napfoltokat is.

Galilei lejegyezte és figyelemmel követte a napfoltok lassú vándorlását, alakváltoztatását, azt állította, hogy a foltok a Napon vannak. Kutatásai során a Nap szélén lévő foltok rövidüléséből pedig arra következtetett, hogy a Nap gömb alakú.


1611-ben felismerte, hogy a bolygóknak nincs saját fényük, hanem a Nap fényét tükrözik vissza. Azt is észrevette, hogy a Vénusz és a Mars a Nap körül kering, és maga a Nap tengely körüli forgást végez. Véleménye persze sokak ellenségességét váltotta ki, sokan az inkvizíció elé akarták állíttatni Galileit. Ennek ellenére Galilei leveleiben védelmezte a koppernikuszi világrendszert, melynek középpontja nem a Föld, hanem a Nap volt. A heliocentrikus világkép megbotránkoztatta az egyházat és annak képviselőit. Galilei viszont azt állította, hogy a Biblia szövege nem lehet a természettudományos kutatások és felfedezések akadályozója, s a teológusok feladata egyeztetni azokat a Biblia tanaival.

Okfejtése miatt Rómában feljelentették az inkvizíciónál. Önmagát sikerült tisztáznia, de nem tudta megakadályozni a koppernikuszi tanok elvetését. Börtönnel fenyegették, ha tovább fojtatja a heliocentrikus világkép terjesztését. Ezek után pár évig visszavonultan élt, de amikor jóakarója került a pápai trónra VIII. Orbánként, kiadhatta a kopernikuszi tanokat tárgyaló művét (Dialogo di Galileo Galilei...).
Ezzel nagy elismerést keltett a tudósok körében, de ellenségei annál inkább áskálódni kezdtek ellene, majd megindították az inkvizíciós pert. Galilei ekkor 70 éves volt. Rómában arra kötelezték, hogy tagadja meg tanait. Galilei kénytelen volt engedni a kényszerítésnek, de a legenda szerint az eskü után felugrott, s lábával dühösen toppantva felkiáltott: "Eppur si muove!". azaz "És mégis mozog (a Föld)!".


Ettől kezdve az inkvizíció fogja volt. Eleinte Rómában, majd a firenzei Arcetri villában lakott, felügyelet mellett. Ekkor még mindig végezhetett megfigyeléseket teleszkópjával, noha látása erősen meggyengült, 1638-ban teljesen megvakult.

Azt kívánta, hogy halála után a Santa Croce templomba temessék. 1642. január 8-án halt meg Arcetri mellett, Toscanában. Az egyház nem engedélyezte a Santa Croceban való eltemetését, de 1737-ben átvitték földi maradványait az általa választott templomba, és csodálatos síremléket emeltek tiszteletére.